Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakorlati útmutató: hogyan érjük el a belső nyugalmat?

Érdekességek2024. december 22.

A tudatos jelenlét (mindfulness) technikájának gyakorlása olyan szemléletet tesz lehetővé, hogy megfigyeljük, „felülről szemléljük” gondolatainkat. Így a jelenlegi járvány idején, amikor a jövővel kapcsolatos, félelmetes gondolatok törnek ránk, ne ragadjunk le azoknál, hanem próbáljunk eltávolodni tőlük.

Fotó: gettyimages.comÉrjük el, hogy sötét gondolatainkat, csak megfigyeljük, és maradjunk a jelenben. Engedjük el őket, amint, világossá válnak. Ennek kapcsán kipróbálhatjuk a (lentebb leírt) „átkeretezés” technikát, naplóírással is. Időnként írjuk le érzelmeinket, bármit, ami az eszünkbe jut a bezártság idején. Nem kell megítélni őket, vagy aggódni miattuk, csak az írás által túl kell tenni magunkat ezeken az érzelmeken.

A meditáció egy másik hasznos eszköz ahhoz, hogy rátaláljunk a belső nyugalmunkra, megszabadulva a sötét gondolatoktól vagy a reménytelenséggel kapcsolatos érzelmektől. Ezen belül a légzésgyakorlatok nagy megnyugvást tudnak hozni a stressz/szorongás enyhítésére is. Próbáljuk ki pl. a „négyzetes” légzési technikát, amelyet akkor is el lehet sajátítani a bezártság idején, ha zaj van körülöttünk otthon (ami gyakran előfordul egy háztartásban). De csendes helyen is, pl. a fürdőszobában, ha ez az egyetlen hely, ahová néhány percre el tudunk menekülni.

„Négyzetes” légzőgyakorlat 

A négyzet a légzési folyamat egyenlő hosszúságú szakaszait jelképezi. Képzeljük el a légzést, a levegő visszatartását, a kilégzést, és a közöttük lévő szüneteket egy nézet oldalai mentén haladva. 

Belégzéskor számoljunk négyig, majd tartsuk vissza a lélegzetünket, szintén négyig számolva. Végezzünk kilégzést, majd tartsuk bent a levegőt – mindkét esetben számoljunk ismét négyig. 

Addig ismételjük a gyakorlatot, amíg észrevesszük, hogy idegrendszerünk kezd megnyugodni (tartson mindaddig a gyakorlat, amíg szükséges). Ha naponta 3-5 percig végezzük ezt a légzőgyakorlatot, hatékony módszert alkalmazunk a stressz szintjének csökkentésére.


Fotó: 123rf.com

 „Átkeretezés” technika: problémáink új értelmezését teszi lehetővé

Ha erőteljesen tudatosítjuk magunkban, jelenleg mit érzünk, majd azt is, hogyan szeretnénk érezni magunkat, egy csodálatos gondolkodásmódot váltó eszközzel, az ún. átkeretezés (reframing) technikával  érjük azt el. Ami ehetőséget ad arra, hogy másképp érzékeljünk félelmet keltő jelenségeket, új nézőpontból lássuk problémáinkat. A következő gyakorlat megkönnyíti számunkra, hogy pozitív változásokat hajtsunk végre gondolkodásmódunkban.

1. Vegyünk elő egy darab papírt, rajzoljunk egy kört a közepére, és írjuk be a körbe, hogy „most én jövök”. Ezután húzzunk ki a körből annyi vonalat, amennyire szükségünk van, és írjuk rájuk pontosan, hogyan érezzük magunkat jelenleg. Használjunk a lelkiállapotunkat tükröző olyan szavakat, mint pl. „ijedt”, „frusztrált”, „szorongó”, „stresszes” stb. Írjuk le az összes szót, amely eszünkbe jut.

 2. Nézzük meg a szavakat, és gondoljuk át, hogy vajon ez az első eset-e, amikor így érezzük magunkat. Ha máskor is volt úgy az életünkben, hogy hasonlóképpen éreztünk, írjuk le azon érzéseinket is a papírra. Ahogy megnézzük, amit írtunk, valószínűleg rájövünk, hogy ezek az érzelmek nem segítenek minket abban, hogy pozitívabbak legyünk. De valószínűleg egyéniségünket sem határozzák meg.

3. Most vegyük kézbe a papírlapot, és amikor újra elolvassuk a szavakat, figyeljük meg, hogyan hatnak ránk. Fontoljuk meg egy pillanatra, hogy van választásunk: ragaszkodhatunk az e szavak által tükrözött, jelenlegi látásmódhoz vagy érzéshez,, illetve dönthetünk úgy, hogy teljesen elengedjük ezt a hozzáállást a jelenlegi gyötrő helyzetben. Ha készen állunk az utóbbi döntésre, tépjük össze a papírlapot. Most, hogy elengedtük az eddigi felfogásunkat, figyeljük meg, mennyivel jobban érezzük magunkat.

4. Most itt az ideje új irányvonal megtervezésének gondolkodásunkban, új látásmód elsajátításának, mellyel segítjük önmagunkat, továbbá magabiztosnak és pozitívnak érezzük magunkat. Kezdjük felismerni ezt az „átkeretezést”, a problémák új értelmezését.

5. Végül vegyünk elő egy újabb papírlapot, és ismét írjuk a közepébe, hogy „most én jövök”.  Azután megint húzzunk ki vonalakat a körből, és írjuk le, hogy ideális esetben most miként szeretnénk érezni magunkat.. Képzeljük el azt minél több részletettel. Csak olyan pozitív szavakat használjunk, amelyek segítségünkre lehetnek az új nézőpont kialakításában, a belső nyugalom elérésében. Így pl. „boldog”, „motivált”, „izgatott”, „elégedett”, „szabad”, „magabiztos”, „erős”. Gondolataink és hiedelmeink „átkeretezésével” képessé tehetjük magunkat a helyzet ideális módon történő kezelésére, mintha semmi sem állna az utunkba, még a félelem sem.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.