Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran beteg a gyerek?

Érdekességek2017. június 26.

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…

Allergiás vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”


Rejtett búvóhelyek

Poratka-allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!

Alacsony vagy magas páratartalom?

Az allergének jelenlétén túl, más tényezők is hajlamosíthatnak betegségekre. Említettük, hogy a magas páratartalom kedvez az allergének megjelenésének, azonban az sem szerencsés, ha túl száraz a lakás levegője. A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges. A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel. Ez ellen érdemes párásító készülék használatával védekezni, de kézenfekvő megoldás lehet az is, ha a mosott ruhákat időnként a szobában terítjük ki.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.