Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran beteg a gyerek?

Érdekességek2017. június 26.

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…

Allergiás vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”


Rejtett búvóhelyek

Poratka-allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!

Alacsony vagy magas páratartalom?

Az allergének jelenlétén túl, más tényezők is hajlamosíthatnak betegségekre. Említettük, hogy a magas páratartalom kedvez az allergének megjelenésének, azonban az sem szerencsés, ha túl száraz a lakás levegője. A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges. A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel. Ez ellen érdemes párásító készülék használatával védekezni, de kézenfekvő megoldás lehet az is, ha a mosott ruhákat időnként a szobában terítjük ki.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.