Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran ébredsz fáradtan? 4 dolog, ami megzavarhatja az álmunkat

Érdekességek2023. február 02.

Az ágyunk a béke és a nyugalom szigete, ahová lefekszünk egy nehéz nap után kipihenni a fáradalmakat. Olykor olvasunk vagy filmet nézünk benne, de mindenképp azt a célt szolgálja, hogy lazítsunk. Kellemetlenül érhet hát, ha valamilyen oknál fogva nem tudunk aludni, ha reggel arra ébredünk, hogy ismeretlen eredetű csípések borítják a testünket, vagy éppen arra, hogy fáj a vállunk. A kialvatlanságnak tehát több oka lehet, lássuk, melyek a leggyakoribbak!  

A szervezetünknek mindenképp szüksége van regenerálódásra úgy fizikailag, mint szellemileg. Az alvás ugyanolyan létszükséglet, mint az evés vagy az ivás, így nélküle nem tudnánk sokáig életben maradni. A megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés által tudunk teljesíteni a mindennapokban. Ha kialvatlanok vagyunk, nem lesz igényünk arra, hogy a kötelező teendőkön túl bármit tegyünk, így kimarad a sport, a barátokkal való találkozás és a szórakozás is. Ezen felül mentálisan is legyengít bennünket a kialvatlanság, de immunrendszerünk is gyengébb lesz általa.

4 dolog, ami megzavarja álmunkat

Az alváshoz szükségünk van nyugalomra és kényelemre, de ha ezek megvannak, akkor sem feltétlenül alszunk jól. Ha álomba is szenderülünk, sok esetben felébredünk és nem tudunk visszaaludni, vagy éppen el sem alszunk. Ennek számos oka lehet, melyeken akár változtathatunk is!


Ágyi poloska

Igencsak gyakori éjszakai látogató az ágyi poloska. Jelenlétét leginkább a végtagjainkon éktelenkedő csípések jelzik. Ezek a foltok nagyobbak és sötétebbek a szúnyogcsípésnél, de ugyanúgy viszketnek. Az ágyi poloskák is vérrel táplálkoznak, és az éjszaka leple alatt jár szívni a vérünket. Ha kis fekete pöttyöket találunk az ágyneműnkön, ez is árulkodó lehet, valamint átlátszó-barnás darabkákat látva is gyanakodhatunk. Nappal láthatatlanok, mert repedésekben bújnak meg.

A vérszíváson kívül több kárt nem tesznek, ám hosszabb távon ez is zavaró, így mindenképpen érdemes megszabadulni tőlük. Egy alapos porszívózással és törölgetéssel jó eséllyel megölhetünk pár példányt, ám ha újabb csípéseket találunk magunkon, ne habozzunk szakember hívni, mert ezek a rovarok az egész lakásban elterjedhetnek, ha nem cselekszünk.

Rossz életmód

Amennyiben nem figyelünk oda táplálkozásunkra, könnyedén az alvásunk láthatja kárát. Ha este jól bevacsorázunk, nagyon megnehezítjük gyomrunk dolgát, különösen fekvő helyzetben. Ezen felül a mozgás hiánya is okozhat gondokat, hiszen ha nem fáradunk ki eléggé akár fizikailag akár mentálisan, nehezen fogunk álomba merülni.

Stressz

A stressz nemcsak nappalunk megkeserítője, hanem az éjszakáé is. Ritka esetben tudjuk a munkahelyen hagyni a nyomást, így sokszor este jön ki a nyugtalanság. Ezáltal nehezen tudunk elaludni, mely előbb-utóbb rendkívüli kimerültséghez is vezethet. Az alváshiány idővel fejfájásban és nyomott hangulatban mutatkozik meg, ám elsősorban nem a kialvatlanság az oka, hanem annak okozója, a stressz.

Rossz szokások

Sokszor nincs külső vagy belső hatása az álmatlanságnak, csupán rosszul készülünk neki az elalvásnak. Próbáljuk meg nyugodt körülmények között álomra hajtani a fejünket: ne legyen melegünk, de ne is fázzunk! Sötétítsük be a szobát, és próbáljuk meg mellőzni az okostelefon használatát lefekvés előtt, hiszen az erős fény is akadályozhat bennünket az alvásban. Ha csendben nem tudunk aludni, hallgassunk valami kellemes zenét vagy nézzünk filmet, de próbáljunk meg olyat választani, amire nem kell mindenáron figyelni, így simán elaludhatunk közben.

Mi zavarhat még?

Sok esetben az is okozhat alvászavart, ha egyszerűen elfeledkezünk magunkról, és túl későn iszunk kávét vagy egy erős teát. Előfordulhat, hogy az ágyunk miatt nem tudunk megfelelően aludni, annak ellenére, hogy kényelmesnek tűnik a matracunk. Erről leginkább sajgó derekunk vagy vállunk árulkodhat. Ilyen esetben próbáljunk ki egy másik matracot, és könnyen megeshet, hogy kipihenten fogunk ébredni.

Az alvás rendkívül fontos tényező az ember életében, mert ezáltal regenerálódunk. A rossz alvás a mindennapjainkra is rányomhatja a bélyegét, így érdemes felderíteni az okát, hiszen így sokkal energikusabbak lehetünk, és kedvünkre is jobb hatással lesz, ha rendesen kialusszuk magunkat.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.