Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran ismételt kérdések a házi karanténnal kapcsolatban

Érdekességek2020. március 19.

A szabály az, hogy bármely tünetmentes személy, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel a tünetek fennállása idején, valamint a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatban volt, karanténba (hivatalosan: járványügyi megfigyelésre) kerül. Azok is, akik COVID-19 fertőzött beteggel alkalomszerű kapcsolatba kerültek. Mit jelent ez a gyakorlatban?  

Mi is pontosan a járványügyi megfigyelés?

Azon tünetmentes személyeket szeparálja és korlátozza mozgásukat, akiknél felmerül a fertőzés lehetősége – a megfigyelés célja a fenti fertőzés továbbadásának megelőzése mellett, hogy kiderüljön, történt-e valós fertőződés, a megfigyelt beteggé válik-e. (Az elkülönítés ettől abban különbözik, hogy ott már a fertőző betegségben szenvedő betegeket különítik el az egészségesektől.)

A COVID-19 vírus esetében a járványügyi megfigyelés történhet a kijelölt egészségügyi intézményben, vagy az érintett személy otthonában (házi karantén). Kérdések főleg az utóbbival kapcsolatban merülnek fel, hiszen ez esetben sok múlik a fegyelmezettségen, miközben úgymond magunkra vagyunk utalva.

Fogadhat-e látogatót a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Elhagyhatja-e a számára kijelölt helyet a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Köteles vagyok magamat alávetni a járványügyi megfigyelésnek?

Igen, akinél a járványügyi megfigyelést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya elrendelte, a járványügyi megfigyelésnek köteles magát alávetni.

Mennyi ideig tart járványügyi megfigyelés?

A COVID-19 vírus lappangási ideje 2-12 nap, elővigyázatosságból a járványügyi megfigyelés 14 napig (2 hétig) tart. Amennyiben ezen időszak alatt a koronavírus fertőzés tünetei jelentkeznek, a járványügyi megfigyelést elkülönítés válthatja fel.


Tehetek-e valamit az olyan családtagomért, barátomért, ismerősömért, aki házi karanténban van és nem hagyhatja el lakóhelyét?

Igen, sőt nagyon fontos, hogy az ilyen embert ne hagyják magára! A rendszeres telefonbeszélgetés, elektronikus levélváltás sokat segít neki ebben a helyzetben. Mivel nem hagyhatja el lakóhelyét, ezért a mindennapi élelem, gyógyszer stb. beszerzéséhez is segítségre van szüksége. Ajánlja fel, hogy bevásárol neki és segíti őt a mindennapi élet zökkenőmentessé tétele érdekében!

Bevihetem-e a megvásárolt holmit a házi karanténra utalt ember lakásába?

Nem, a lakásba senki nem léphet be. Tegye az összekészített csomagot az ajtó elé, és távozzon azonnal. Egy megbeszélt jellel (pl. kopogás, telefonhívás) mielőbb értesítse őt, hogy a holmi megérkezett.

Sétáltathatom-e a házi karanténban lévő ember kutyáját?

Igen, de csak úgy, hogy ne találkozzon a karanténban lévő emberrel. A kutyával való foglalkozás után nem maradhat el az alapos kézmosás! A legbiztonságosabb és legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a kutyát átmenetileg olyan személy vagy család fogadná be, akit és akinek a környezetét a kutya jól ismeri.
Hova forduljak, ha további kérdéseim vannak?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezzel foglalkozó munkatársaihoz.
Telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
Emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
Honlap: https://koronavirus.gov.hu/
Facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)