Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran ismételt kérdések a házi karanténnal kapcsolatban

Érdekességek2020. március 19.

A szabály az, hogy bármely tünetmentes személy, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel a tünetek fennállása idején, valamint a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatban volt, karanténba (hivatalosan: járványügyi megfigyelésre) kerül. Azok is, akik COVID-19 fertőzött beteggel alkalomszerű kapcsolatba kerültek. Mit jelent ez a gyakorlatban?  

Mi is pontosan a járványügyi megfigyelés?

Azon tünetmentes személyeket szeparálja és korlátozza mozgásukat, akiknél felmerül a fertőzés lehetősége – a megfigyelés célja a fenti fertőzés továbbadásának megelőzése mellett, hogy kiderüljön, történt-e valós fertőződés, a megfigyelt beteggé válik-e. (Az elkülönítés ettől abban különbözik, hogy ott már a fertőző betegségben szenvedő betegeket különítik el az egészségesektől.)

A COVID-19 vírus esetében a járványügyi megfigyelés történhet a kijelölt egészségügyi intézményben, vagy az érintett személy otthonában (házi karantén). Kérdések főleg az utóbbival kapcsolatban merülnek fel, hiszen ez esetben sok múlik a fegyelmezettségen, miközben úgymond magunkra vagyunk utalva.

Fogadhat-e látogatót a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Elhagyhatja-e a számára kijelölt helyet a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Köteles vagyok magamat alávetni a járványügyi megfigyelésnek?

Igen, akinél a járványügyi megfigyelést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya elrendelte, a járványügyi megfigyelésnek köteles magát alávetni.

Mennyi ideig tart járványügyi megfigyelés?

A COVID-19 vírus lappangási ideje 2-12 nap, elővigyázatosságból a járványügyi megfigyelés 14 napig (2 hétig) tart. Amennyiben ezen időszak alatt a koronavírus fertőzés tünetei jelentkeznek, a járványügyi megfigyelést elkülönítés válthatja fel.


Tehetek-e valamit az olyan családtagomért, barátomért, ismerősömért, aki házi karanténban van és nem hagyhatja el lakóhelyét?

Igen, sőt nagyon fontos, hogy az ilyen embert ne hagyják magára! A rendszeres telefonbeszélgetés, elektronikus levélváltás sokat segít neki ebben a helyzetben. Mivel nem hagyhatja el lakóhelyét, ezért a mindennapi élelem, gyógyszer stb. beszerzéséhez is segítségre van szüksége. Ajánlja fel, hogy bevásárol neki és segíti őt a mindennapi élet zökkenőmentessé tétele érdekében!

Bevihetem-e a megvásárolt holmit a házi karanténra utalt ember lakásába?

Nem, a lakásba senki nem léphet be. Tegye az összekészített csomagot az ajtó elé, és távozzon azonnal. Egy megbeszélt jellel (pl. kopogás, telefonhívás) mielőbb értesítse őt, hogy a holmi megérkezett.

Sétáltathatom-e a házi karanténban lévő ember kutyáját?

Igen, de csak úgy, hogy ne találkozzon a karanténban lévő emberrel. A kutyával való foglalkozás után nem maradhat el az alapos kézmosás! A legbiztonságosabb és legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a kutyát átmenetileg olyan személy vagy család fogadná be, akit és akinek a környezetét a kutya jól ismeri.
Hova forduljak, ha további kérdéseim vannak?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezzel foglalkozó munkatársaihoz.
Telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
Emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
Honlap: https://koronavirus.gov.hu/
Facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.