Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran „hipózik”? Lehet, hogy más kezelésre van szüksége!

Érdekességek2018. április 28.

A cukorbetegek körében olykor előfordulhat ún. hipoglikémiás állapot, mely a vércukorszint kórosan alacsony szintre történő csökkenését jelenti, és amellett, hogy igen kellemetlen és ijesztő tünetekkel jár, igen veszélyes is lehet. A hipoglikémia elsősorban az inzulinnal kezelt betegek körében fordul elő, de néha bizonyos típusú tablettás terápia mellett is jelentkezhet. Sajnos előfordulhat, hogy valaki rendszeresen találkozik a jelenséggel- hogy ilyenkor mi a teendő, azt dr. Bibok Györgytől, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.

Verejtékezés, remegés, gyengeség- a rettegett hipoglikémia

Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukor szintje 4,0 mmol/l alá csökken. Tünetei közt leginkább izzadás, remegés, gyengeség, nyugtalanság, éhségérzet, koncentrációs zavar jelentkezik, és ha az illető rövid időn belül nem rendezi a vércukor szintjét, úgy a folyamat súlyosbodhat, és tudatzavar, ájulás, görcsös tünetek is felléphetnek. Elsősorban az inzulinnal kezelt betegeknél jelentkezik ilyen állapot, ám előfordulhat más gyógyszerrel kezelt cukorbetegeknél is.

A leggyakoribb ok, hogy a kívülről beadott inzulin mennyiség több, mint amit a szervezet felhasznál az étkezés hatására bekövetkező vércukorszint emelkedés kompenzálására. Ez úgy jöhet létre, hogy pl. a beteg kevesebbet eszik a szokásos mennyiségnél, vagy az étel felszívódása zavart szenved, vagy hirtelen nagyobb intenzitású mozgás miatt az izmok gyorsabban használják fel a vérben lévő glükóz mennyiséget. Éppen ezért fontos, hogy a diabétesszel élők kellően tájékozottak legyenek a hipoglikémia tüneteit, megelőzését és kezelését illetően. A betegek alapos tájékoztatása a hipoglikémia kockázatát növelő tényezőkről alapvető része a cukorbeteg gondozásnak.


Mi minden okozhat hipoglikémiát?

Vannak olyan készítmények, melyek megnövelik a hipoglikémia rizikóját

A diabétesz kezelésére ma már igen sok készítmény van forgalomban. Két fő csoportja a terápiának az inzulin és a nem inzulin alapú (gyógyszeres és/vagy injekciós) kezelés. Általánosságban elmondható, hogy az inzulin terápia esetén fordul elő leggyakrabban hipoglikémia, főleg akkor, ha beteg un. intenzív inzulinkezelésben részesül. Az inzulinok között is van különbség, mert ma már tudományos vizsgálatokkal igazolható, hogy bizonyos, un. analóg típusú inzulin használata mellett kevesebbszer fordul elő súlyos hipoglikémia. Az inzulin kezeléskor fontos tudni, hogy az adott inzulin miként fejti ki hatását, valamint figyelni kell arra is, hogy az életvitel, egészségi állapot, illetve az étkezés/testmozgás hatására kell-e változtatni az adagoláson.

Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa hozzátette, hogy vannak olyan gyógyszercsoportok is, melyek szintén hajlamosíthatnak a vércukorszint leesésére. Ezek az ún. inzulinelválasztást serkentő szerek, azon belül is a szulfanilureák (gliclazid, glimepirid, gliquidon, glipizid, glibenclamid hatóanyagú készítmények) , melyek elsődleges hatása, hogy fokozzák az inzulintermelést. Ezek a készítmények sajnos nem csak a hipoglikémia esélyét növelik, de akár testsúlynövekedést is okozhatnak. Ezen gyógyszerek helyett ma már többfajta korszerű tablettás és injekciós készítmény is rendelkezésre áll, melyek nem emelik a „hipo” kockázatot, sőt testsúlycsökkenést is eredményezhetnek.

Látható tehát, hogy léteznek olyan antidiabetikumok, melyek bizonyos mértékben növelhetik a vércukorszint kóros csökkenésének kockázatát, így akik hajlamosak a „hipózásra”, érdemes olyan készítményre váltaniuk – természetesen kezelőorvosukkal történt megbeszélés alapján-, melyek csökkenthetik a hipoglikémia kockázatának kialakulását, és emellett hatékonyak a cukorbetegség kezelésében is.
Hogy lehet elkerülni a hipoglikémiát?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.