Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran „hipózik”? Lehet, hogy más kezelésre van szüksége!

Érdekességek2018. április 28.

A cukorbetegek körében olykor előfordulhat ún. hipoglikémiás állapot, mely a vércukorszint kórosan alacsony szintre történő csökkenését jelenti, és amellett, hogy igen kellemetlen és ijesztő tünetekkel jár, igen veszélyes is lehet. A hipoglikémia elsősorban az inzulinnal kezelt betegek körében fordul elő, de néha bizonyos típusú tablettás terápia mellett is jelentkezhet. Sajnos előfordulhat, hogy valaki rendszeresen találkozik a jelenséggel- hogy ilyenkor mi a teendő, azt dr. Bibok Györgytől, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.

Verejtékezés, remegés, gyengeség- a rettegett hipoglikémia

Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukor szintje 4,0 mmol/l alá csökken. Tünetei közt leginkább izzadás, remegés, gyengeség, nyugtalanság, éhségérzet, koncentrációs zavar jelentkezik, és ha az illető rövid időn belül nem rendezi a vércukor szintjét, úgy a folyamat súlyosbodhat, és tudatzavar, ájulás, görcsös tünetek is felléphetnek. Elsősorban az inzulinnal kezelt betegeknél jelentkezik ilyen állapot, ám előfordulhat más gyógyszerrel kezelt cukorbetegeknél is.

A leggyakoribb ok, hogy a kívülről beadott inzulin mennyiség több, mint amit a szervezet felhasznál az étkezés hatására bekövetkező vércukorszint emelkedés kompenzálására. Ez úgy jöhet létre, hogy pl. a beteg kevesebbet eszik a szokásos mennyiségnél, vagy az étel felszívódása zavart szenved, vagy hirtelen nagyobb intenzitású mozgás miatt az izmok gyorsabban használják fel a vérben lévő glükóz mennyiséget. Éppen ezért fontos, hogy a diabétesszel élők kellően tájékozottak legyenek a hipoglikémia tüneteit, megelőzését és kezelését illetően. A betegek alapos tájékoztatása a hipoglikémia kockázatát növelő tényezőkről alapvető része a cukorbeteg gondozásnak.


Mi minden okozhat hipoglikémiát?

Vannak olyan készítmények, melyek megnövelik a hipoglikémia rizikóját

A diabétesz kezelésére ma már igen sok készítmény van forgalomban. Két fő csoportja a terápiának az inzulin és a nem inzulin alapú (gyógyszeres és/vagy injekciós) kezelés. Általánosságban elmondható, hogy az inzulin terápia esetén fordul elő leggyakrabban hipoglikémia, főleg akkor, ha beteg un. intenzív inzulinkezelésben részesül. Az inzulinok között is van különbség, mert ma már tudományos vizsgálatokkal igazolható, hogy bizonyos, un. analóg típusú inzulin használata mellett kevesebbszer fordul elő súlyos hipoglikémia. Az inzulin kezeléskor fontos tudni, hogy az adott inzulin miként fejti ki hatását, valamint figyelni kell arra is, hogy az életvitel, egészségi állapot, illetve az étkezés/testmozgás hatására kell-e változtatni az adagoláson.

Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa hozzátette, hogy vannak olyan gyógyszercsoportok is, melyek szintén hajlamosíthatnak a vércukorszint leesésére. Ezek az ún. inzulinelválasztást serkentő szerek, azon belül is a szulfanilureák (gliclazid, glimepirid, gliquidon, glipizid, glibenclamid hatóanyagú készítmények) , melyek elsődleges hatása, hogy fokozzák az inzulintermelést. Ezek a készítmények sajnos nem csak a hipoglikémia esélyét növelik, de akár testsúlynövekedést is okozhatnak. Ezen gyógyszerek helyett ma már többfajta korszerű tablettás és injekciós készítmény is rendelkezésre áll, melyek nem emelik a „hipo” kockázatot, sőt testsúlycsökkenést is eredményezhetnek.

Látható tehát, hogy léteznek olyan antidiabetikumok, melyek bizonyos mértékben növelhetik a vércukorszint kóros csökkenésének kockázatát, így akik hajlamosak a „hipózásra”, érdemes olyan készítményre váltaniuk – természetesen kezelőorvosukkal történt megbeszélés alapján-, melyek csökkenthetik a hipoglikémia kockázatának kialakulását, és emellett hatékonyak a cukorbetegség kezelésében is.
Hogy lehet elkerülni a hipoglikémiát?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.