Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyereket a konyhába!

Érdekességek2020. október 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A háromévesekre nyugodtan rábízhatjuk az ételek kevergetését, az óvodások kiválóan boldogulnak az avokádó püré elkészítésével, a hétéveseket pedig egyáltalán nem kell félteni egy apró hámozó késtől – írja egy gyermekeknek szánt új szakácskönyv, amely igyekszik leszámolni az apró séfek konyhai sürgésforgását illető tévhitekkel.

Az iskolakezdéstől hangos szeptemberi forgatag elcsitulásával Amanda Grant brit írónő Cook School (Főzőiskola) című szakácskönyve arra hívja fel a kisgyerekes szülők figyelmét, hogy a legkisebbeket éppúgy meg kell tanítani a főzés-, mint az olvasás tudományára.

A szerző különböző korosztályokra bontva – háromtól öt, öttől hét, és héttől tizenegy éves korig – ismerteti a kicsik által is könnyen elvégezhető konyhai feladatokat. Minden fázis a gyerekek képességeihez és az általuk biztonságosan használható konyhai felszerelésekhez van igazítva.  

Engedjük, hogy segítsen a gyerek

Az óvodások talán még nem boldogulnak a hagymapucolással, de annál inkább jeleskedhetnek az avokádó pürésítésben, az eper tisztításban és a fokhagyma összezúzásban. “A gyerek mindent meg akar csinálni, a szülő azonban nem engedi neki. Ennek pedig sírás lesz a vége” – idézte az írónőt a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.


Az ismerős forgatókönyv azonban könnyen elkerülhető, ha olyan munkát adunk a gyerekek kezébe, amelyet szívesen és könnyen el is tudnak végezni. A háromévesek még valóban túlságosan kicsik ahhoz, hogy szabadon mozogjanak a konyhában, de az ételek kevergetését, kimérését, vagy összegyúrását nyugodtan rájuk lehet bízni.

Fotó: 123rf.com

A legtöbb hétéves azonban már kitűnően boldogul egy apró hámozó késsel, és a korai gyakorlat szerzésnek köszönhetően a későbbiekben sem lesz gondja a nagyobb és élesebb konyhai szerszámokkal.

Az étel izgalma az ízében rejlik

Az írónő – akinek hazánkban Egészséges babakonyha címmel jelent már meg könyve – igyekszik leszámolni azzal a tévhittel is, hogy a gyerekeknek csak akkor lehet “eladni” egy tál salátát, ha azt bohóc kinézetűre formázzuk. Grant szerint az étel izgalma az ízében rejlik, mindegy hány éves az ember. “Azt mondani, hogy “ennek a salátának elképesztően finom íze van ” sokkal izgalmasabb mint arcot csinálni neki” – mondta. Hozzátette: az olvasáshoz hasonlóan, természetesen a főzés esetében is az a cél, hogy a gyerekek idővel élvezetből serénykedjenek a konyhában.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.