Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyermekdalokban és súlyemelésben verhetetlen – Ki az?

Érdekességek2017. december 07.

5 érdekesség, amit nem tudtál a bölcsődei kisgyermeknevelőkről.

Sok kisgyermek számára a bölcsődében töltött évek jelentik a szocializáció egyik legfontosabb lépcsőfokát. Ebben az időszakban a kicsik szüleik és családjuk után jellemzően a bölcsődei kisgyermeknevelőjükhöz kötődnek a legerősebben. A nevelők egész nap vigyáznak a gyerekekre, gondoskodnak róluk és komoly szerepet játszanak készségeik fejlesztésében is. A felelősségteljes munka során pedig több érdekesség is adódik, amit sokan nem is gondolnának. Íme, 5 dolog, amit talán nem is tudtál a bölcsődei gondozókról.

A kisgyermeknevelők naponta akár egy autónyi súlyt is felemelnek

Egy kisgyermeknevelő naponta körülbelül hatvanszor, százszor is felemeli a sokszor 10 kilónál is nehezebb gyermekeket, ami fizikailag igencsak megterhelő. Ez átlagosan összesen napi 600-1800 kilogramm, ami egy kisméretű autó tömegének felel meg.

Minden kisgyermeknevelő legalább 200 dalt, mondókát ismer

A kicsik beszédkészségének megalapozása 3 éves korukig történik, amelyben hatalmas segítséget jelentenek a komoly szaktudású bölcsődei kisgyermeknevelők. A gyermekek ebben az életkorban rendkívül könnyen tanulnak, ezért fontos, hogy minél többet beszéljenek hozzájuk. A több száz mondóka és dalocska hatékonyan fejleszti a szókincset, ezeket elsajátítva a gyerekek magabiztosabban szólalnak meg.

Egy kicsit színésznek is kell lenniük

Egy-egy dalhoz, mondókához, meséhez, játékhoz elengedhetetlen a szépen csengő hang, fejlett beszédkészség, megfelelő hangsúlyozás, különben nem köti le a kicsiket az előadás. A meseolvasás, közös éneklés során a bölcsődei gondozóknak bizony meg kell csillogtatniuk előadói képességeiket is, és ha ez jól sikerül, biztosan szájtátva figyelik majd őket a gyerekek.


2009 óta diploma megszerzésére is van lehetőségük

2009-ben főiskolai képzést indítottak a hivatást választóknak. A főiskolai képzés évei alatt a jelentkezők elmélyíthetik szaktudásukat, de persze csupán az iskola elvégzése nem elég ahhoz, hogy valaki igazán jó bölcsődei gondozó legyen. Toleráns személyiség és empátia is szükséges ahhoz, hogy a kisgyermeknevelő szeretettel forduljon minden gyermek felé. Feladataik közé tartozik az is, hogy a rájuk bízott csöppségek családjaival is erős bizalmi viszonyt alakítsanak ki, hiszen az édesanyák, édesapák legféltettebb kincsüket bízzák rájuk.

Vannak férfi kisgyermeknevelők is

A köztudatban a szakma még mindig nőies hivatásként él, pedig ma már nem számít kirívó esetnek, ha egy fiú a pályaválasztáskor a gyermekgondozás iránt érdeklődik. Persze a mérleg még mindig a nők javára billen, de az erősebb nem képviselői közül is egyre többen választják ezt a felelősségteljes hivatást.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sudocrem együtt keresik az Év Bölcsődei Kisgyermeknevelőjét, ezzel is elismerve a szakemberek alázatos munkáját. 

A jelöltekről szóló rövid leírást és a képeket ITT lehet feltölteni!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.