Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyermekkori megfázás: A felső légúti fertőzések megelőzése

Érdekességek2026. január 02.

A gyermekkori megfázást, náthát, felső légúti fertőzéseket általában különböző vírusok okozzák, amelyek tudatos módszerekkel megelőzhetők.

Fotó: wolfhound911 © 123RF.comA téli időszak a felső légúti fertőzések szezonja, a hűvös, hideg, nyirkos időjárás kedvez a vírusok és a baktériumok terjedésének, melynek következtében jelentősen megemelkedik a gyermekek körében a megfázás, a nátha, az influenza, a COVID–19 és egyéb vírus, illetve a bakteriális fertőzések száma. Ez komoly problémát jelent a családban, illetve a gyermekközösségben egyaránt. A szülőknek fel kell készülni, hogy a gyermekközösségekben a légúti fertőzések gyakoribbá válhatnak. A gyermekek náthásak, köhögnek, és ez az állapot tartóssá is válhat. A nátha szövődményeként megjelenhetnek a súlyosabb alsó és felső légúti fertőzések is. A beteg gyermek nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzás miatt feszültebb, vagy akár ő maga is megfertőződhet, ezért nem kérdés tehát, hogy a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni.

A gyermekek a még fejlődő immunrendszerük miatt könnyen elkaphatják ezeket a vírusokat, különösen bölcsődés-, óvodás- és kisiskoláskorban. A kórokozók közösségi terjedése miatt akár évente több alkalommal is áteshetnek ilyen megbetegedéseken.


Mit tehetünk?

Helyes étkezés

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás biztosítja a tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok) megfelelő arányú bevitelét. Naponta többször, kisebb adagokban, de jó minőségű élelmiszert, ételt fogyasszon a gyermek, lehetőség szerint minél több friss gyümölcsöt, zöldséget, rostban dús, teljes kiőrlésű gabonaféléket, zsírszegény húsokat. A helyes étkezés és a megfelelő folyadékbevitel (szénsavmentes víz, tápláló krémleves, gyógytea) segít a fertőzések megelőzésében, illetve a már kialakult megbetegedés leküzdésében is.

Immunrendszer támogatása, erősítése

Az immunrendszert erősíthetjük ebben az időszakban vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrenddel, sok zöldséggel, gyümölccsel, vitaminnal és probiotikummal. Javasolt már a nyár végén a vitaminraktárakat feltölteni a legtöbb idénygyümölcsből, zöldségből. A vitaminok fogyasztása, különösen a C- és D-vitamin pótlása, valamint egyes ásványi anyagok, mint pl. cink, szelén, vas, erősítik az immunrendszert, segítve a kórokozók elleni védekezést.

Mozgás a szabadban

A hűvösebb időszakban se zárkózzunk be a lakásba, javasolt, hogy naponta minél több időt töltsön el a gyermek a szabadban mozgással, sétával, természetesen az időjárásnak megfelelő, réteges, meleg öltözetben.

Elegendő pihenés, alvás

A fáradt, keveset alvó gyermek könnyebben megbetegedhet, ezért tegyük lehetővé, hogy a gyermek naponta legalább 10-11 órát tudjon aludni, és kellőképpen kipihenje magát.

Beteg gyermeket ne vigyünk közösségbe

Amennyiben gyermekünknél megjelentek a felső légúti tünetek, pl. nátha, orrfolyás, tüsszentés, lehetőség szerint ne vigyük közösségbe, mert maga is fertőző forrás lehet, illetve a közösségben való tartózkodása ronthatja a gyógyulása esélyét. Fontos továbbá az is, hogy enyhe tüneteket mutató gyermek se menjen közösségbe. Az otthoni tartózkodás során alakítsunk ki megfelelő higiéniai szokásrendszert (gyakori kézmosás, köhögési, tüsszentési etikett, szellőztetés) és szerető gondoskodással segítsük a mielőbbi gyógyulást.

Védőoltás

Számos vírusos megbetegedésre már elérhető megfelelő védőoltás, pl. az influenza elleni, ami még a légúti fertőzések szezonjának kezdete előtt beadva hatásos lehet a fertőzéssel szemben, illetve annak lefolyását enyhítheti. A védőoltás igénybevételét a háziorvossal mindenképpen szükséges egyeztetni.

Természetesen tartósan – néhány napig – fennálló tünetek (nátha, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, esetleg láz) esetén azonban mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, a mielőbbi gyógyulás és az esetleges bakteriális felülfertőzések miatti súlyosabb megbetegedések megelőzése érdekében.

Kokasné M. Anikó
higiénikus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.