Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyermekorvosok: hasznosak a járvány tapasztalatai

Érdekességek2020. július 08.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás sok eleme megtartható lenne “békeidőben” is a házi gyermekorvosok szerint.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke úgy fogalmazott: a járványhelyzet egyik napról a másikra változtatta meg az alapellátás megszokott rendjét, és felszínre hozott régóta megoldatlan problémákat.

Az egyik ilyen az elöregedett házi gyermekorvosi hálózat – említett példát, megjegyezve, hogy a HGYE szerint öt-tíz éven belül ugrásszerűen nő majd a rendszerből távozó orvosok száma, sok helyen fenntarthatatlanná téve az ellátást.

Most ezt egyik pillanatról a másikra megtapasztaltuk – mondta Póta György, arra utalva, hogy a járványhelyzet miatt a 65 év feletti orvosok “kivonódtak” a betegellátásból. Helyette maradt a telefonos konzultáció, a telemedicina alkalmazása, vagy az e-recept rendszere. Ezeket az elemeket – véleménye szerint – érdemes lenne megtartani, hiszen nem minden esetben kell a gyereket látnia ahhoz az orvosnak, hogy terápiát javasoljon.

A HGYE szerint olyan – általuk régóta hangoztatott – struktúrát kell kialakítani, amely rugalmas, lakosságközeli és bizonyos területeken és szintig köztes szakellátást is biztosít, ezek pedig a praxisközösségek, vagy a csoportpraxisok lehetnének, de mindenképpen egy team-munkára támaszkodik az ellátás. Ugyanakkor amíg ezeknek az ellátási formáknak a finanszírozási háttere nincs kimunkálva, addig ezek csak “filozófiai gondolatok maradnak” – fogalmazott.


Póta György jelezte, hasonlóan más egészségügyi szakmai szervezet vezetőjéhez, ő is találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és beszámolt neki az egyesület szakmapolitikai elképzeléseiről.

Más témáról szólva az egyesületi elnök jelezte, az óvodák és bölcsődék újranyitásával ismét felszínre került az orvosi igazolások kérdése. Póta György felvetette, hogyha nem kötelező a gyermeknek megjelennie a rendelésen, és neki a szülőre hagyatkozva kell igazolással egészségesnek nyilvánítania a gyereket, akkor miért nem fogadja el az adott intézmény a szülőtől azt, hogy gyermeke egészséges.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.