Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyermekorvosok: hasznosak a járvány tapasztalatai

Érdekességek2020. július 08.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás sok eleme megtartható lenne “békeidőben” is a házi gyermekorvosok szerint.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke úgy fogalmazott: a járványhelyzet egyik napról a másikra változtatta meg az alapellátás megszokott rendjét, és felszínre hozott régóta megoldatlan problémákat.

Az egyik ilyen az elöregedett házi gyermekorvosi hálózat – említett példát, megjegyezve, hogy a HGYE szerint öt-tíz éven belül ugrásszerűen nő majd a rendszerből távozó orvosok száma, sok helyen fenntarthatatlanná téve az ellátást.

Most ezt egyik pillanatról a másikra megtapasztaltuk – mondta Póta György, arra utalva, hogy a járványhelyzet miatt a 65 év feletti orvosok “kivonódtak” a betegellátásból. Helyette maradt a telefonos konzultáció, a telemedicina alkalmazása, vagy az e-recept rendszere. Ezeket az elemeket – véleménye szerint – érdemes lenne megtartani, hiszen nem minden esetben kell a gyereket látnia ahhoz az orvosnak, hogy terápiát javasoljon.

A HGYE szerint olyan – általuk régóta hangoztatott – struktúrát kell kialakítani, amely rugalmas, lakosságközeli és bizonyos területeken és szintig köztes szakellátást is biztosít, ezek pedig a praxisközösségek, vagy a csoportpraxisok lehetnének, de mindenképpen egy team-munkára támaszkodik az ellátás. Ugyanakkor amíg ezeknek az ellátási formáknak a finanszírozási háttere nincs kimunkálva, addig ezek csak “filozófiai gondolatok maradnak” – fogalmazott.


Póta György jelezte, hasonlóan más egészségügyi szakmai szervezet vezetőjéhez, ő is találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és beszámolt neki az egyesület szakmapolitikai elképzeléseiről.

Más témáról szólva az egyesületi elnök jelezte, az óvodák és bölcsődék újranyitásával ismét felszínre került az orvosi igazolások kérdése. Póta György felvetette, hogyha nem kötelező a gyermeknek megjelennie a rendelésen, és neki a szülőre hagyatkozva kell igazolással egészségesnek nyilvánítania a gyereket, akkor miért nem fogadja el az adott intézmény a szülőtől azt, hogy gyermeke egészséges.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.