Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyermekorvosok: hasznosak a járvány tapasztalatai

Érdekességek2020. július 08.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás sok eleme megtartható lenne “békeidőben” is a házi gyermekorvosok szerint.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke úgy fogalmazott: a járványhelyzet egyik napról a másikra változtatta meg az alapellátás megszokott rendjét, és felszínre hozott régóta megoldatlan problémákat.

Az egyik ilyen az elöregedett házi gyermekorvosi hálózat – említett példát, megjegyezve, hogy a HGYE szerint öt-tíz éven belül ugrásszerűen nő majd a rendszerből távozó orvosok száma, sok helyen fenntarthatatlanná téve az ellátást.

Most ezt egyik pillanatról a másikra megtapasztaltuk – mondta Póta György, arra utalva, hogy a járványhelyzet miatt a 65 év feletti orvosok “kivonódtak” a betegellátásból. Helyette maradt a telefonos konzultáció, a telemedicina alkalmazása, vagy az e-recept rendszere. Ezeket az elemeket – véleménye szerint – érdemes lenne megtartani, hiszen nem minden esetben kell a gyereket látnia ahhoz az orvosnak, hogy terápiát javasoljon.

A HGYE szerint olyan – általuk régóta hangoztatott – struktúrát kell kialakítani, amely rugalmas, lakosságközeli és bizonyos területeken és szintig köztes szakellátást is biztosít, ezek pedig a praxisközösségek, vagy a csoportpraxisok lehetnének, de mindenképpen egy team-munkára támaszkodik az ellátás. Ugyanakkor amíg ezeknek az ellátási formáknak a finanszírozási háttere nincs kimunkálva, addig ezek csak “filozófiai gondolatok maradnak” – fogalmazott.


Póta György jelezte, hasonlóan más egészségügyi szakmai szervezet vezetőjéhez, ő is találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és beszámolt neki az egyesület szakmapolitikai elképzeléseiről.

Más témáról szólva az egyesületi elnök jelezte, az óvodák és bölcsődék újranyitásával ismét felszínre került az orvosi igazolások kérdése. Póta György felvetette, hogyha nem kötelező a gyermeknek megjelennie a rendelésen, és neki a szülőre hagyatkozva kell igazolással egészségesnek nyilvánítania a gyereket, akkor miért nem fogadja el az adott intézmény a szülőtől azt, hogy gyermeke egészséges.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.

Gyaloglás egészségmegőrzésre?

2025. november 10.

A gyaloglás, a séta a legősibb mozgásforma, mely már kisgyermekkortól egészen életünk végéig természetes része napjainknak. Számos kutatás alátámasztja fizikai és mentális jótékony hatását, mégis kevesen tekintenek rá úgy, mint egészségmegőrző mozgásformára. Helyezzük fókuszba október hónapban ezt az aktivitást a Magyar Szabadidősport Szövetség Világ Gyalogló (HÓ)Nap rendezvényével!

Közlekedj másként!

A tempós gyaloglás pulzusnövelő aktivitásnak tekinthető. Egy gyorsabb séta beiktatásával sokat tehetünk a fittségünk fenntartásáért. Nem kell ehhez semmilyen speciális ruházat, csak egy kényelmes cipő. Tűzzük ki célul, hogy pl. a munkába menet, vagy hazafelé gyalog teszünk meg egy bizonyos távot. Ezt fokozatosan növelhetjük, így a rendszeres mozgást észrevétlenül be tudjuk iktatni a napi rutinunkba.

Kevesebb inger, csökkenő stressz

Manapság másodpercenként rengeteg vizuális és audiovizuális hatás ér minket, melynek hatására sokszor túltelítődhetünk. Ezt tompíthatjuk úgy, ha sétálunk egyet a természetben, mindenféle digitális eszköz nélkül. Így könnyebben tudunk mentálisan regenerálódni és fel tudjuk dolgozni a minket napi szinten érő többezer különféle ingert.
Ezzel csökkenthetjük a túlterheltséget és az ebből adódó stresszt, szorongást.

Termelj endorfint!

Gondoltad volna, hogy nemcsak egy kis csokoládé, hanem egy tempós gyaloglás is képes endorfint termelni? A mozgásnak köszönhetően a vér oxigénszintje nő, mely hatására az endorfinszint is megemelkedik. Ez a hormon felel a boldogságért.
Stresszesebb, megterheltebb időszakban egy kis séta kiváló megoldás lehet hangulatunk, közérzetünk javítására.

Mikor forduljunk orvoshoz szívritmuszavar esetén?

2025. november 09.

Erre a kérdésre a válasz egyszerű: ha a szívritmuszavar nem csak ritka, jelentéktelen jelenség, hanem visszatérő, vagy ha zavaró tünetek társulnak hozzá. Az olyan panaszok, mint a mellkasi nyomás, szapora vagy szabálytalan szívverés nyugalomban, hirtelen fellépő gyengeség, ájulásérzés vagy nehézlégzés már komolyabb figyelmeztető jelek. Ilyenkor nem szabad várni: a megfelelő kardiológiai vizsgálatok segítenek tisztázni az okokat, és időben elkezdeni a kezelést.

Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés 50 év felett, illetve azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy már ismert szívbetegséggel élnek. A pitvarfibrilláció – a leggyakoribb ritmuszavar – például sokáig tünetmentes lehet, de kezeletlenül stroke-hoz, szívelégtelenséghez vezethet. Szerencsére időben felismerve ma már jól kezelhető – gyógyszeresen vagy akár katéteres eljárással is.

A szívritmuszavar tehát nemcsak egy kellemetlen tünet, hanem akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Különösen télen, amikor a szív több fronton is próbára van téve. Ha a szívünk néha „másképp” ver, érdemes egy kivizsgálással megbizonyosodni arról, hogy nincs semmi olyasmi a szívünk működésében, amiért aggódni kellene.