Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógygombák, az egészségünk őrzői

Érdekességek2023. május 18.

A gombák használata nemcsak egyidős az emberiséggel, hanem gombák nélkül a Földön élet sem lenne. Földünkön 500 millió évvel ezelőtt történt meg a növényeknek és a gombáknak a szárazföldre lépése, az addig vízzel borított területeken, ahol azelőtt egyszerű növényi élet volt fellelhető, algák és moszatok formájában. A világ számos részén már az ősi gyógymódokban alkalmazták a gyógygombákat. Ilyen például a hagyományos kínai gyógyászat, és mivel itt születtek az első írásos emlékek, ezért a mikoterápia (gyógygombaterápia) bölcsőjének Kínát tekintjük.  

Miben segíthetnek a mai kor emberének a gyógygombák?

Számos egészségügyi probléma kialakulásában a környezeti szennyezés, a tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) hiánya, és a stressz játszik szerepet. Az életünk folyamán számos méreganyaggal találkozik a szervezetünk, melyeket főleg táplálékkal viszünk be – még akkor is ha tudatosan válogatjuk meg az alapanyagokat –, melyek fokozatosan fékezik le az immunrendszerünk hatékonyságát, lelassult anyagcseréhez és ezen keresztül elhízáshoz is vezetnek.

Ezért a problémát is több oldalról kell megközelítenünk, melyben a gyógygombák nagyszerű segítőink lesznek. Itt van például a Ganoderma lucidum, amely segíti a szervezet méregtelenítését májtisztító hatású (szerves germánium kivezeti a nehézfémeket), 400 féle bioaktív elemet tartalmaz (ásványi anyagok, vitaminok, triterpén, adenozin, poliszacharidok stb.), amelyek hozzájárulnak az egészséges immunrendszer működéséhez, és képes regenerálni a károsodott sejteket.

Ezenkívül is még számos kedvező élettani hatása van: antioxidáns („örökélet gombája” kr.e. 4000), antivireális (HIV ellen is), antibakteriális hatású, daganatgátló hatású (rákellenes), pro- és prebiotikum (segít a károsodott bélflóra helyreállításában), antihisztamin hatású, gyulladáscsökkentő, szív- és érrendszerre gyakorolt kedvező hatások, vércukor- és koleszterincsökkentő hatású.

Nagyon ritka és értékes gyógygomba a Ophiocordyceps (Cordyceps) sinensis, mely a tradicionális tibeti gyógyászatból került át több, mint 1000 évvel ezelőtt a hagyományos kínai gyógyászatba.

Kivételes hatásait ma már nem csak az uralkodók élvezhetik. Ilyenek a gyulladáscsökkentő hatás, támogatja legfőbb szerveinket, mint a tüdő, szív (szívtonic) és a máj. Vesevédő hatású, koleszterin csökkentő (természetes lovasztin forrás). Oxigénnel látják el a szervezetünket (természetes teljesítmény fokozó, melyet sportolók is kihasználnak), természetes afrodiziákum nőknek és férfiaknak egyaránt valamint rákellenes hatású – főként mell- tüdő- vastagbél. Köszönhetjük ezt a víz- és zsíroldékony vitaminoknak számtalan ásvány anyagnak, policiklikus aromás szénhidrogéneknek, csak hogy néhányat említsünk a kivételes hatóanyagai közül.

Kitűnően támogatja idegrendszerünket, felpörgetett, teljesítménykényszeres, stresszes világunkban az oroszlánsörény-gomba, a Hericium erinaceus, melye akár nevezhetnénk a menedzserek gombájának is.


Stresszes életmódunk nemcsak az idegrendszerünkre van káros hatással, hanem a gyomor- és bélrendszerünkre is – súlyos rákos esetekben is hatékonynak bizonyult az oroszlánsörénnyel kiegészített terápia, képes volt gátolni a daganat növekedését –, de a Crohn-betegségben vagy refluxban szenvedőknek is áldásos lehet a hatása. Ezenkívül antivireális, antibakteriális (Helicobacter pylori ellen is) hatású. Serkenti az idegnövekedési faktor szintézisét, sérült idegsejtek javítását, így hatékonyan alkalmazható súlyos idegrendszeri problémák esetén is, mint demencia, sclerozis multiplex, Alzheimer-kór.

Ez a rövid ismertetés nem teljes körű. Ha szeretnél többet tudni róluk, vagy beillesztenéd a természetgyógyász praxisodba a gyógygomba terápiát, akkor javaslom, hogy gyere el a következő Ganoterápia képzésre.

A gyógygombáknál nagyon fontos a megfelelő tisztaság, azaz bio minőség. Hiszen a saját testük anyagát más szerves anyagok lebontásából nyerik, és mint a szivacsok magukba szívják a környezetükben lévő anyagokat - így káros anyagokat is. Ezért ma már ezeknek a gyógygombáknak a gyűjtése nem a természetből származik, hanem szigorú feltételek között történő termesztésből.

A különböző feldolgozási eljárások is nagyban befolyásolják beltartalmi értékeiket, ezért érdemes olyan készítményt választani, ahol a hatóanyagok bioaktívak maradnak, mint például a hideglevegőn való szárítás és nanoméretűre való őrlés.

A különböző kivonatok (pl. alkoholos, glicerines) lecsökkentik a hatóanyagok számát és korlátozzák a felhasználók körét, ezért javaslom, fordulj szakemberhez, ha bizonytalan vagy.

Fogyaszd bátran – és használd ki – a természet adta csodás hatású gyógygombákat az egészséged megőrzése érdekében!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.