Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyító fürdőzés

Érdekességek2023. október 25.

Hazánk világviszonylatban is bátran nevezhető termál- és gyógyvíznagyhatalomnak, hiszen kevés olyan hely van a világon, ahol a mélyből feltörő gyógyhatású vizek ekkora gazdagságban lennének jelen.  

A gyógyvíz jótékony hatását már a kétezer évvel ezelőtt itt élő rómaiak is felfedezték és ki is élvezték, hiszen Aquincumban és a Balaton-felvidéken is létrehoztak közösségi fürdőket. Sorolhatnánk császárokat, királyokat, hódító törököket hosszasan, akik mind-mind nyomot hagytak fürdőkultúránk történelmében, a lényeg talán az, hogy a 21. század elején is elmondhatjuk: nagyobb fejtörést jelent hazánkban olyan területet találni, ahol nincs termálvíz, mint olyat, ahol van.

A termálvíz, bármenyire is azt gondoljuk, nem a bolygó mélyén, hanem az égben csapadék formában terem. Gyógyvízzé válásának legfontosabb periódusa, mikor lassan a mélyebb rétegekbe szivárog és a hosszú út során érlelődik, töltődik, telítődik. A termálvíz összetételét az határozza meg, hogy milyen kőzetekkel találkozik útja során, milyen ásványi anyagokat old ki a különböző rétegekből. A mélyben szerencsés esetben egy forró gyűjtőben koncentrálódik, ahonnan vagy egy törésvonal mentén spontán a felszínre tör, vagy ma már mesterséges fúrásokkal a felszínre segítik. De mi is a különbség termál- és gyógyvíz között? A termálvíz olyan ásványvíz, amelyben literenként 1000 milligramm ásvány található, és legalább 33 fokos hőmérsékleten tör a felszínre. Gyógyvíznek azokat a termálvizeket nevezzük, amelyek bizonyítottan rendelkeznek gyógyhatással. Fontos kiemelni, hogy miközben egy kitermelt olajmező soha nem képződik újra, addig a termálvíznél folyamatos az utánpótlás.  

A szakemberek szerint ezek a vizek nem csak a testre, a lélekre is kedvezően hatnak: Amennyiben a gyógyvízben el tudjuk engedni magunkat, tudunk önmagunkra koncentrálni, segít az önbizalom növelésében, az életcélunk meghatározásában, de az apróbb, kitűzött céljaink elérésében is. A bizalom és belső béke nem enged beférkőzést az elménkbe a negatív gondolatoknak. Egy lazító gyógyfürdő után az ember koncentráltabbnak is érzi magát. Képes a stresszes állapot megszüntetésére, és helyreállítja bennünk a belső békét.



forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)