Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyító illatok: 7 aromaterápiás ötlet

Érdekességek2023. október 30.

A szelíd gyógymódok között az egyik legcsodálatosabb az aromaterápia, amely számos betegség kiegészítő terápiájaként, de sokszor önmagában is igen hatékony. Sőt, még betegnek sem kell lennünk ahhoz, hogy áldásos hatásait élvezhessük: megelőzés, hangulatjavítás céljából is használhatjuk az illóolajokat.  

Az emberi szervezet saját védekezőképességének erősítésére és beindítására irányuló szelíd gyógymódok között az egyik legcsodálatosabb az aromaterápia, amely számos testi-lelki betegség kiegészítő terápiájaként, de sokszor önmagában is igen hatékony. A legjobb benne mégis az, hogy még betegnek sem kell lennünk ahhoz, hogy áldásos hatásait élvezhessük: megelőzés, hangulatjavítás céljából is sokféleképpen használhatjuk a gyógyító, finom illóolajokat. Melyik illóolajat mire használd? Néhány tipp az otthoni felhasználáshoz.

1. Párologtatás

A párologtatáshoz, illatosításhoz használt olajok nagy választékban kaphatók, így mindig kiválaszthatjuk a hangulatunknak megfelelőt, arra azonban jobb, ha odafigyelünk, hogy erre a célra is érdemes tiszta, természetes olajat használni, mint az olcsóbb utánzatot.

Ezeket ugyanis sokszor mesterséges aromákkal helyettesítik vagy javítják fel, így elvész az egészségünkre, hangulatunkra, idegrendszerünkre gyakorolt finom hatás!

A párologtató edénykébe mindig öntsünk egy kis vizet, és ebbe cseppentsünk néhány csepp olajat – az égésveszély miatt jobb, ha nem használjuk az illólajokat tisztán. Az alábbi olajakkal kísérletezhetünk kedvünkre, egyéni ízlésünknek megfelelő keverékeket is összeállíthatunk, de ha komolyabb gyógyító célra szeretnénk használni az aromaterápiát, inkább forduljunk szakemberhez vagy nézzünk utána egy szakkönyvben.


2. Serkentő, élénkítő hatás

Ha agyunkat szeretnénk elmélyültebb koncentrációra serkenteni, párologtassunk borsmentaolajat, esetleg citromolajat. A citrom, citromfű olaja, a mentaolajak kiválóak a szagok semlegesítésére, a légtér frissítésére is.

3. Ha inkább ellazulnál

Nyugtató, lazító hatású a levendula és a narancs keveréke, érzéki atmoszférát teremt az ylang-ylang, a jázmin, a rózsa és a pacsuli olaja. A lassan beköszöntő hideg időben melengető hatást érhetünk el a narancs, fahéj, szegfűszeg olajának használatával – ezeket természetesen a párologtatás mellett használhatjuk bőrápolás céljából is.

4. Meghűlésre: párolgtatáshoz és gőzöléshez

A fenyő-, illetve citrusfélék olajai kiemelkedőek a meghűléses megbetegedések kezelésére ajánlható gyógyhatású szerek között. Ebben az esetben nemcsak párologtatóban használhatunk fenyő, eukaliptusz, borsmenta, citrom, grapefruit, citromfű illóolajokat, hanem forró gőzös inhalálással is sokat segíthetünk a beteg állapotán.

5. Fürdők készítése aromaolajokkal

A fent leírt kombinációkat használhatjuk a fürdővízben is. Ha illóolajos fürdőre vágyunk, mindig valamilyen hordozóanyaggal együtt tegyük a vízbe az illóolajat, hogy jól elkeveredjen. Száraz bőr esetén szóba jöhet tejszín, normál bőr esetén méz, de ha zsírosabb a bőrünk, válasszunk inkább tengeri sót. Vigyázzunk, hogy a fürdővízbe ne tegyünk néhány cseppnél többet, mert nagyobb mennyiségben az illóolajok viszketést, irritációt okozhatnak érzékenyebb bőrűeknél.

6. Krémek, testápolók, olajok

Kedvenc illóolajunkat illatmentes krémbe vagy olívaolajba, mandulaolajba, jojobaolajba keverhetjük, az így elkészített keverék kiváló masszázsolaj vagy testápoló is lehet. Használjunk kamillaolajat érzékeny, gyulladásra hajlamos bőrre, ylang-ylang vagy grapefruitolajat zsíros bőrre, narancsot száraz bőrre.

7. Masszázshoz

Frissítő masszázs esetén szóba jöhetnek a citrusfélék, citrom, grapefruit, a fenyőolajok, és egy-két csepp borsmenta, fodormenta. Lazító, nyugtató masszázshoz a levendulát, rózsafát, narancsot ajánlatos használni. A narancsbőr és striák kezelésére alkalmas a rózsaolaj, ami igen drága, de helyettesíthető rózsafaolajjal.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)