Gyógyító mosoly – Boldogító nevetés
Érdekességek2020. szeptember 16.
Ez nem a mosoly országa – elsőként ez az egyszerű, rövid megállapítás jut eszébe az idegennek, aki Magyarországra látogat, és lépten-nyomon szomorú, elcsigázott, lehangolt emberekkel találkozik. Az első impresszió után sokan el is könyvelik a magyarokat pesszimista, szomorú, kedveszegett népnek. Pedig a mosoly ingyen van, és mindenkinek jól áll, főként ha nemcsak mimika, nem csupán a szánk húzódik mosolyra, hanem a szívünk és lelkünk is megtelik jó érzéssel.
Pszichológusok, pszichiáterek régóta sikerrel alkalmazzák gyógyító eszközként a tudatos mosolyt a testi-lelki jóllét, az általános közérzet javítása céljából. Azt vallják ugyanis, hogy a mosoly bevált terápiás eszköz, a nevetés pedig kimondottan gyógyszer, amihez ingyen bárki hozzájuthat.
Biokémiailag igazolt
Nem csupán megfigyelésre és saját tapasztalatra támaszkodhatunk, hiszen ennek a témának irodalma is van: gyakorlati példái és a nevetés biokémiája a modern tudománynak köszönhetően nyomon követhető a szervezetben.
Egyszerű, mindenki számára ismert példa, amikor a bohócdoktorok vidám programjaikkal mosolyt visznek a gyermekkórházakba és időotthonokba, hogy önfeledt perceket szerezzenek a súlyos betegeknek, az orvosokkal együttműködve oldják a szorongásukat, enyhítsék fájdalmukat és elősegítsék gyógyulásukat. Az elmúlt évek során több mint 150 ezer esetben tették meg ezt, és mindenütt vidámság, nevetés töltötte be a termeket.
Domján László, ismert orvos, az agykontroll magyarországi ”atyja” mélyen hisz a nevetés gyógyító erejében, főként mióta találkozott az Egyesült Államokban egy asszonnyal, aki elmondta, hogy súlyos betegségből gyógyult fel, és ebben nagy része volt a nevetésterápiának is, mint öngyógyító technikának.
Az intenzív légzésre alapozott jóganevetést – amelyet ma már csoportokban, egyre többen gyakorolnak a szabad ég alatt Indiától Európáig, Ausztráliától Amerikáig – Madan Kataria indiai orvos fejlesztette ki ősi jógaelemek felhasználásával. Domján László építészmérnök testvérének említette, hogy érdemes lenne megtanulni ezt a gyógyító módszert.
Hahotaklubból világmozgalom
– A tanácsot megfogadtam – mondta a mérnök. – Amikor 2002-ben Dániában jártam, éppen ott vezetett Madan Kataria tanfolyamot, amelyet sikerrel elvégeztem. Azóta itthon hasznosítom, ugyanis már kilenc éve a Gellérthegy magasában, csodálatos környezetben minden hetet ”hahotajógával” kezdünk azokkal, akik csatlakoznak hozzánk, és hisznek a nevetés jótékony hatásában. A nevetés velünk született képesség, de nem csak az ember monopóliuma – a majmok, kutyák is képesek nevetni -, de az ember az idők folyamán mintha elfelejtette volna a nevetés csodáját, mintha leszokott volna róla.
400 kontra 15
Egy gyerek 400 alkalommal mosolyog, nevet naponta, egy felnőtt pedig mindössze 15-ször. Miért? Hiszen nem kell hozzá különleges élmény, érdemes nevetni csupán a jobb közérzetért, negatív érzelmeink, a stressz csökkenéséért. Nevetéshiányban szenvedünk, holott orvosilag igazolhatóan jót tesz nekünk a nevetés. A jótékony hatás az intenzív légzésben, a megváltozott légzéstechnikában rejlik. Nevetés közben megváltozik a szervezet belső kémiája is.
Amikor a mellkas izmai összehúzódnak, a hasüregben felgyorsul a keringés, a szívműködés fokozódik, javul a belső szervek oxigénellátása, az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet. Boldogsághormonok teszik kellemessé a közérzetet. A nevetés egyértelműen nyugtató, méregtelenítő, immunerősítő és energizáló hatású.
A nevetésspecialista azt is kiemeli, hogy mivel a nevetés ”világnyelv”, óriási kapcsolatteremtő erő, eszköz, amellyel üzenünk egymásnak, közelebb kerülünk egymáshoz – ez az a társadalmi többlet, amelyet csak az ember nevetése képes kiváltani.
A hahotaklub hálózatból mára világmozgalom lett. Domján Ferenc ma már nemcsak alkalmazza az indiai ”derűguru” módszerét, hanem tanítja is, mert egyre több a klubvezetés iránt érdeklődő. – Nevetni jó – állítja a mester, és hiszi, hogy a boldogság tanítható, és a derű, a jó lelkiállapot hozzásegít minket a test betegségeinek kivédéséhez is.
forrás: Bébik.hu
