Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

Érdekességek2023. március 20.

Számos gyógynövény gyógyszerek és étrend-kiegészítők összetevőjeként is forgalomban van, de hogyan állapíthatjuk meg egy termékről, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e?

Fotó: 123rf.comEz sokszor nem könnyű feladat, hiszen mindkét termékkategóriában előfordulnak kapszulák, cseppek, tabletták, porok. Vannak viszont olyan termékformák (pl. végbélkúp, injekció, szemcsepp), amelyek nem lehetnek forgalomban étrend-kiegészítőként.

Étrend-kiegészítőt ugyan is belsőleg csak szájon át lehet alkalmazni. Gyógyszerek esetén az engedély száma (ennek első karakterei OGYI vagy EU) a dobozon és a betegtájékoztatón szerepel.

Formai szempontokon kívül mi a különbség a gyógyszerek és az étrendkiegészítők között?
A gyógyszerek betegségek kezelésére és megelőzésére használhatók, az étrendkiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló, speciális élelmiszerek. Attól speciálisak, hogy koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb anyagokat, ezért első ránézésre inkább tűnnek gyógyszernek, mint élelmiszernek.

Ugyanakkor gyógyhatással, betegség megelőző hatással nem kell rendelkezniük, ilyen célra nem is ajánlhatók, reklámozhatók.

Miből készülhetnek étrend-kiegészítők?

Vitaminokon, ásványi anyagokon kívül számos élelmiszer- és gyógynövény is megtalálható étrend-kiegészítőkben, s több tiszta vegyület is (pl. flavonoidok) található az összetevők között. erős hatású gyógyszerhatóanyag azonban nem lehet az étrendkiegészítők alkotórésze – a gyógyszerek ugyanakkor szintén tartalmazhatnak ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógynövényeket.

Mi a különbség a gyógyszerek és étrend- kiegészítők forgalomba hozatala között?
A gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba. Ennek során igazolni kell hatásosságukat, ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetén nincs szükség engedélyeztetésre, nem kell igazolni vizsgálatokkal a hatásosságot, a biztonságosságot, a termékek egy egyszerű bejelentés után piacra kerülhetnek.

A gyógyszerek minőségét szigorú szabályok és ellenőrző rendszerek garantálják, az étrend-kiegészítők esetén ezek a garanciák gyengébbek.


Mennyi hatóanyag lehet az étrend-kiegészítőkben?

Az alkalmazható mennyiségeket biztonságossági szempontok alapján maximálják, a minimális mennyiséget csak vitaminok és ásványi anyagok esetén írják elő. Ezekből a napi ajánlott dózis legalább 15%-át kell tartalmaznia a készítmény napi adagjának. gyógynövények esetén a minimális mennyiségekre nincsenek előírások. gyógyszerek esetén mind a felső, mind az alsó dózist szigorúan szabályozzák.

Lehet-e mellékhatásuk az étrend-kiegészítőknek?
Minden anyagnak lehet mellékhatása, amely hat a szervezetünkre, így az étrend-kiegészítőknek is. Mivel azonban az étrend-kiegészítőkben kifejezett erős hatású anyagok nem találhatók meg, a jogszabályi előírások betartásával tervezett és gyártott étrend-kiegészítők mellékhatásainak a gyakorisága és intenzitása is kisebb. mindezt az is garantálja, hogy a gyógyszerként is alkalmazott anyagok esetén az étrendkiegészítőkben a felhasználható dózis limitált.

Étrend-kiegészítőkben tilos olyan anyagokat, növényeket alkalmazni, amelyeknek széles körű gyógyszerkölcsönhatásai vannak.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens

További információk: www.gyogynovenylap.hu
Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlásával
Elnök: dr. Csupor Dezső egyetemi docens


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2026. március 25.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.

A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.

Az isteni tavaszi retek

2026. március 25.



Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják


A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.