Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

Érdekességek2023. március 20.

Számos gyógynövény gyógyszerek és étrend-kiegészítők összetevőjeként is forgalomban van, de hogyan állapíthatjuk meg egy termékről, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e?

Fotó: 123rf.comEz sokszor nem könnyű feladat, hiszen mindkét termékkategóriában előfordulnak kapszulák, cseppek, tabletták, porok. Vannak viszont olyan termékformák (pl. végbélkúp, injekció, szemcsepp), amelyek nem lehetnek forgalomban étrend-kiegészítőként.

Étrend-kiegészítőt ugyan is belsőleg csak szájon át lehet alkalmazni. Gyógyszerek esetén az engedély száma (ennek első karakterei OGYI vagy EU) a dobozon és a betegtájékoztatón szerepel.

Formai szempontokon kívül mi a különbség a gyógyszerek és az étrendkiegészítők között?
A gyógyszerek betegségek kezelésére és megelőzésére használhatók, az étrendkiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló, speciális élelmiszerek. Attól speciálisak, hogy koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb anyagokat, ezért első ránézésre inkább tűnnek gyógyszernek, mint élelmiszernek.

Ugyanakkor gyógyhatással, betegség megelőző hatással nem kell rendelkezniük, ilyen célra nem is ajánlhatók, reklámozhatók.

Miből készülhetnek étrend-kiegészítők?

Vitaminokon, ásványi anyagokon kívül számos élelmiszer- és gyógynövény is megtalálható étrend-kiegészítőkben, s több tiszta vegyület is (pl. flavonoidok) található az összetevők között. erős hatású gyógyszerhatóanyag azonban nem lehet az étrendkiegészítők alkotórésze – a gyógyszerek ugyanakkor szintén tartalmazhatnak ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógynövényeket.

Mi a különbség a gyógyszerek és étrend- kiegészítők forgalomba hozatala között?
A gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba. Ennek során igazolni kell hatásosságukat, ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetén nincs szükség engedélyeztetésre, nem kell igazolni vizsgálatokkal a hatásosságot, a biztonságosságot, a termékek egy egyszerű bejelentés után piacra kerülhetnek.

A gyógyszerek minőségét szigorú szabályok és ellenőrző rendszerek garantálják, az étrend-kiegészítők esetén ezek a garanciák gyengébbek.


Mennyi hatóanyag lehet az étrend-kiegészítőkben?

Az alkalmazható mennyiségeket biztonságossági szempontok alapján maximálják, a minimális mennyiséget csak vitaminok és ásványi anyagok esetén írják elő. Ezekből a napi ajánlott dózis legalább 15%-át kell tartalmaznia a készítmény napi adagjának. gyógynövények esetén a minimális mennyiségekre nincsenek előírások. gyógyszerek esetén mind a felső, mind az alsó dózist szigorúan szabályozzák.

Lehet-e mellékhatásuk az étrend-kiegészítőknek?
Minden anyagnak lehet mellékhatása, amely hat a szervezetünkre, így az étrend-kiegészítőknek is. Mivel azonban az étrend-kiegészítőkben kifejezett erős hatású anyagok nem találhatók meg, a jogszabályi előírások betartásával tervezett és gyártott étrend-kiegészítők mellékhatásainak a gyakorisága és intenzitása is kisebb. mindezt az is garantálja, hogy a gyógyszerként is alkalmazott anyagok esetén az étrendkiegészítőkben a felhasználható dózis limitált.

Étrend-kiegészítőkben tilos olyan anyagokat, növényeket alkalmazni, amelyeknek széles körű gyógyszerkölcsönhatásai vannak.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens

További információk: www.gyogynovenylap.hu
Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlásával
Elnök: dr. Csupor Dezső egyetemi docens


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A menopauza egy természetes folyamat, ne féljünk tőle

2026. március 08.

A változókor, más néven klimax, minden nő életének természetes szakasza, amely hormonális változásokkal jár. A petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelése fokozatosan csökken, ami végül a menstruáció elmaradásához, azaz a menopauzához vezet. Ám a változókor elérésével ennél sokkal több történik a női testben és lélekben. A női egészséghónap alkalmából a Budai Egészségközpont összefoglalja a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívja fel a figyelmet a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok fontosságára. 

„A nők többsége ötvenéves kora körül éli át a klimaxot, ami minden nő számára egy természetes életszakasz. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történik, hanem akár évekig is elhúzódhat. Ilyenkor megszűnik a peteérés, felborul a havi ciklus, ritkul, majd abbamarad a menstruáció. A menopauza orvosi diagnózisát egy évvel az utolsó menstruációt követően állítják fel. A klimax a menstruáció elmaradásán túl egyéb testi és lelki változásokat is előidéz, amelyek közül néhány kellemetlen tüneteket okozhat. A változókorba lépés folyamata a nők 80 százalékánál jár valamilyen tünettel vagy tünetegyüttessel. Mivel minden nő eltérően éli meg ezt az időszakot, a tünetek súlyossága és típusa egyénenként változhat, de fontos tudni, hogy ma már számos lehetőség létezik ezek enyhítésére” – mondja Dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Vérzés szex után

2026. március 07.

Mikor ártalmatlan, mikor sürgős kivizsgálás?

A szex utáni vérzés – orvosi nevén kontakt vérzés – jóval gyakoribb jelenség, mint amennyiről nyíltan beszélünk. A nők jelentős része élete során legalább egyszer tapasztal ilyet, és sokan ijedten, bűntudattal vagy bizonytalansággal reagálnak rá. Fontos tudni, hogy a jelenség mögött gyakran ártalmatlan ok áll, ugyanakkor bizonyos esetekben komolyabb elváltozás is meghúzódhat a háttérben. A kulcs nem a pánik, hanem a tudatos odafigyelés és szükség esetén a szakszerű kivizsgálás.

A témában dr. Szigethy Tamás, az L33 Medical szülész – nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.