Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

Érdekességek2023. március 20.

Számos gyógynövény gyógyszerek és étrend-kiegészítők összetevőjeként is forgalomban van, de hogyan állapíthatjuk meg egy termékről, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e?

Fotó: 123rf.comEz sokszor nem könnyű feladat, hiszen mindkét termékkategóriában előfordulnak kapszulák, cseppek, tabletták, porok. Vannak viszont olyan termékformák (pl. végbélkúp, injekció, szemcsepp), amelyek nem lehetnek forgalomban étrend-kiegészítőként.

Étrend-kiegészítőt ugyan is belsőleg csak szájon át lehet alkalmazni. Gyógyszerek esetén az engedély száma (ennek első karakterei OGYI vagy EU) a dobozon és a betegtájékoztatón szerepel.

Formai szempontokon kívül mi a különbség a gyógyszerek és az étrendkiegészítők között?
A gyógyszerek betegségek kezelésére és megelőzésére használhatók, az étrendkiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló, speciális élelmiszerek. Attól speciálisak, hogy koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb anyagokat, ezért első ránézésre inkább tűnnek gyógyszernek, mint élelmiszernek.

Ugyanakkor gyógyhatással, betegség megelőző hatással nem kell rendelkezniük, ilyen célra nem is ajánlhatók, reklámozhatók.

Miből készülhetnek étrend-kiegészítők?

Vitaminokon, ásványi anyagokon kívül számos élelmiszer- és gyógynövény is megtalálható étrend-kiegészítőkben, s több tiszta vegyület is (pl. flavonoidok) található az összetevők között. erős hatású gyógyszerhatóanyag azonban nem lehet az étrendkiegészítők alkotórésze – a gyógyszerek ugyanakkor szintén tartalmazhatnak ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógynövényeket.

Mi a különbség a gyógyszerek és étrend- kiegészítők forgalomba hozatala között?
A gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba. Ennek során igazolni kell hatásosságukat, ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetén nincs szükség engedélyeztetésre, nem kell igazolni vizsgálatokkal a hatásosságot, a biztonságosságot, a termékek egy egyszerű bejelentés után piacra kerülhetnek.

A gyógyszerek minőségét szigorú szabályok és ellenőrző rendszerek garantálják, az étrend-kiegészítők esetén ezek a garanciák gyengébbek.


Mennyi hatóanyag lehet az étrend-kiegészítőkben?

Az alkalmazható mennyiségeket biztonságossági szempontok alapján maximálják, a minimális mennyiséget csak vitaminok és ásványi anyagok esetén írják elő. Ezekből a napi ajánlott dózis legalább 15%-át kell tartalmaznia a készítmény napi adagjának. gyógynövények esetén a minimális mennyiségekre nincsenek előírások. gyógyszerek esetén mind a felső, mind az alsó dózist szigorúan szabályozzák.

Lehet-e mellékhatásuk az étrend-kiegészítőknek?
Minden anyagnak lehet mellékhatása, amely hat a szervezetünkre, így az étrend-kiegészítőknek is. Mivel azonban az étrend-kiegészítőkben kifejezett erős hatású anyagok nem találhatók meg, a jogszabályi előírások betartásával tervezett és gyártott étrend-kiegészítők mellékhatásainak a gyakorisága és intenzitása is kisebb. mindezt az is garantálja, hogy a gyógyszerként is alkalmazott anyagok esetén az étrendkiegészítőkben a felhasználható dózis limitált.

Étrend-kiegészítőkben tilos olyan anyagokat, növényeket alkalmazni, amelyeknek széles körű gyógyszerkölcsönhatásai vannak.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens

További információk: www.gyogynovenylap.hu
Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlásával
Elnök: dr. Csupor Dezső egyetemi docens


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)