Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

Érdekességek2023. március 20.

Számos gyógynövény gyógyszerek és étrend-kiegészítők összetevőjeként is forgalomban van, de hogyan állapíthatjuk meg egy termékről, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e?

Fotó: 123rf.comEz sokszor nem könnyű feladat, hiszen mindkét termékkategóriában előfordulnak kapszulák, cseppek, tabletták, porok. Vannak viszont olyan termékformák (pl. végbélkúp, injekció, szemcsepp), amelyek nem lehetnek forgalomban étrend-kiegészítőként.

Étrend-kiegészítőt ugyan is belsőleg csak szájon át lehet alkalmazni. Gyógyszerek esetén az engedély száma (ennek első karakterei OGYI vagy EU) a dobozon és a betegtájékoztatón szerepel.

Formai szempontokon kívül mi a különbség a gyógyszerek és az étrendkiegészítők között?
A gyógyszerek betegségek kezelésére és megelőzésére használhatók, az étrendkiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló, speciális élelmiszerek. Attól speciálisak, hogy koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb anyagokat, ezért első ránézésre inkább tűnnek gyógyszernek, mint élelmiszernek.

Ugyanakkor gyógyhatással, betegség megelőző hatással nem kell rendelkezniük, ilyen célra nem is ajánlhatók, reklámozhatók.

Miből készülhetnek étrend-kiegészítők?

Vitaminokon, ásványi anyagokon kívül számos élelmiszer- és gyógynövény is megtalálható étrend-kiegészítőkben, s több tiszta vegyület is (pl. flavonoidok) található az összetevők között. erős hatású gyógyszerhatóanyag azonban nem lehet az étrendkiegészítők alkotórésze – a gyógyszerek ugyanakkor szintén tartalmazhatnak ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógynövényeket.

Mi a különbség a gyógyszerek és étrend- kiegészítők forgalomba hozatala között?
A gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba. Ennek során igazolni kell hatásosságukat, ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetén nincs szükség engedélyeztetésre, nem kell igazolni vizsgálatokkal a hatásosságot, a biztonságosságot, a termékek egy egyszerű bejelentés után piacra kerülhetnek.

A gyógyszerek minőségét szigorú szabályok és ellenőrző rendszerek garantálják, az étrend-kiegészítők esetén ezek a garanciák gyengébbek.


Mennyi hatóanyag lehet az étrend-kiegészítőkben?

Az alkalmazható mennyiségeket biztonságossági szempontok alapján maximálják, a minimális mennyiséget csak vitaminok és ásványi anyagok esetén írják elő. Ezekből a napi ajánlott dózis legalább 15%-át kell tartalmaznia a készítmény napi adagjának. gyógynövények esetén a minimális mennyiségekre nincsenek előírások. gyógyszerek esetén mind a felső, mind az alsó dózist szigorúan szabályozzák.

Lehet-e mellékhatásuk az étrend-kiegészítőknek?
Minden anyagnak lehet mellékhatása, amely hat a szervezetünkre, így az étrend-kiegészítőknek is. Mivel azonban az étrend-kiegészítőkben kifejezett erős hatású anyagok nem találhatók meg, a jogszabályi előírások betartásával tervezett és gyártott étrend-kiegészítők mellékhatásainak a gyakorisága és intenzitása is kisebb. mindezt az is garantálja, hogy a gyógyszerként is alkalmazott anyagok esetén az étrendkiegészítőkben a felhasználható dózis limitált.

Étrend-kiegészítőkben tilos olyan anyagokat, növényeket alkalmazni, amelyeknek széles körű gyógyszerkölcsönhatásai vannak.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens

További információk: www.gyogynovenylap.hu
Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlásával
Elnök: dr. Csupor Dezső egyetemi docens


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.