Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer vagy kábítószer? Mire jó a kenderolaj?

Érdekességek2019. október 04.

Minden kornak megvan a maga csodanövénye. Ami az 1990-es években az aloé volt, az ma a kender: gyakorlatilag nincs olyan betegség, amire a kétes ajánlások alapján ne lenne jó, és akik nem ismerik, vagy alábecsülik a lehetséges kockázatokat, azok teljesen biztonságosnak gondolják.

Fotó: 123rf.comA kender hasznos ipari gyógynövény: megfelelően előállított, állandó összetételű készítményei egyes országokban gyógyszerként engedélyezve vannak forgalomban.

A kender valószínűleg soha nem lesz a klasszikus értelemben vett gyógynövény, és ennek csak egyik oka, hogy termős virágzatát, a kannabiszt elterjedten használják kábítószerként. A hallucinogén hatást a tetrahidro-kannabinol (THC) nevű vegyület alakítja ki, de ez csak az egyik a kender hatóanyagai közül. Újabban intenzíven kutatott vegyület a kannabidiol (CBD), amelynek hallucinogén hatása nincs, számos egyéb központi idegrendszeri hatása viszont van.

A kannabigerol (CBG) hatásait, amely sok kendermintában jelentős mennyiségben van jelen, alig ismerjük – és ugyanez a helyzet azzal a több mint 100 kannabinoiddal (kenderhatóanyaggal), amelyet eddig kimutattak a növényből. Ezek szerkezetileg rokon vegyületek, hatásaik részben hasonlók, de esetenként nagyon eltérők lehetnek. Ha részleteiben sikerül megismerni egy vegyület hatásait, akkor az tiszta formában, gyógyszerként forgalomba kerülhet – amint az a THC esetén meg is történt.

A kender kémiailag igen változékony növény: számtalan változatában a fent említett soktucatnyi vegyület aránya igen eltérő lehet, ami a hatásban is megnyilvánul. Éppen ezért a pontos összetétel ismerete nélkül nem mondható meg, hogy egy adott kenderminta pontosan milyen hatással rendelkezik. A gyógyszerként forgalomba hozott készítmények esetén pontosan ismert az összetétel, mivel ezek ellenőrzött körülmények között termesztett növények tisztított kivonatait tartalmazzák.


Napjainkban a legnépszerűbb legális kendertermék a kenderolaj. A helyzet itt is egy kicsit bonyolult, gyakran nem a kender magjainak préselésével nyert zsíros olajat nevezik kenderolajnak. A kendermagolaj egyébként kedvező összetételű, telítetlen zsírsavakban gazdag, alacsony kannabinoidtartalmú és különösebb hatásokkal nem rendelkezik. Manapság kenderolajként leggyakrabban a kannabisz szerves oldószeres kivonatának olajos oldatát árulják.

Az így nyert „kenderolaj” hatása alapvetően attól függ, hogy milyen összetételű kannabiszból készült kivonatból gyártják. Jelenleg a CBD-hez társítják a legtöbb kedvező hatást, ezért a forgalmazók ezt a vegyületet emelik ki, ugyanakkor ezek az olajok sok tucat egyéb kannabinoidot is tartalmaznak. Ezek hatása jórészt még ismeretlen. A kenderről, két kiemelt vegyületéről (CBD és THC), ismeretlen összetételű extraktumairól számtalan tudományos cikket publikáltak már eddig is, s ezek gyakran félreértett, eltorzított formában jelennek meg a laikus sajtóban.

Az összkép alakulásához hozzájárulnak azok az „esetleírások”, anekdotikus beszámolók, amelyek mögött néha forgalmazói érdekek, de még gyakrabban kontroll nélküli tapasztalatok állnak. Hiányoznak a kevésbé fókuszban lévő kannabinoidok pontos hatásait feltáró kutatások, illetve ismert összetételű kivonatokkal végzett klinikai vizsgálatok, különös tekintettel a biztonságosságukra is. Ha több ilyen áll rendelkezésre, akkor a kenderolaj is megtalálhatja a helyét a gyógyászatban, s „mindenre jó csodaszerből” egyes készítmények célzottan használható szerekként szolgálhatják a gyógyulást. Egyelőre azonban jóval több a kérdőjel, mint a megalapozott állítás a kender dúsított termékeivel, kannabinoidjaival kapcsolatban.

Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.

Mit javasol a dietetikus a téli fázós napokra?

2026. február 05.

Télen, mikor kint mínusz fokok vannak és híján vagyunk a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, immunrendszerünk sem mindig mûködik tökéletesen.

Ilyenkor könnyebben kapunk influenzát, leszünk náthásak vagy fájni kezd a torkunk...

Mindenképp hasznos tehát, ha ebben az idõszakban is sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Ezáltal vitaminokhoz jutunk, melyek segítik a védekezõrendszerünk mûködését.

Ha már megtörtént a baj, azaz megbetegedtünk, netán lázunk is van, akkor a következõ útmutatások segíthetnek a gyógyulásban. Ha belázasodtunk, figyeljünk az elegendõ mennyiségû folyadékfogyasztásra. Ihatunk vizet, ásványvizet, teákat. Utóbbi teofillint tartalmaz, mely tágítja a hörgõket, s így könnyíti a légzést. A bõséges B1-vitamin-bevitel pedig az oxigén leadását segíti elõ.

Február 4-e, a Rákellenes Világnap

2026. február 04.

Öt perc önmagunkért, évek az életünkért

Napi néhány perc is elegendő lehet, hogy tegyünk mentális és fizikai jóllétünkért, legyen szó egy kis lelassulásról, mozgásról, vagy arról, hogy odafigyelünk testünk jelzéseire. Az öngondoskodás nem mindig időigényes vagy látványos, de a hatása hosszú távon is meghatározó. Az Avon Magyarország összegyűjtött öt dolgot, amit öt perc alatt is megtehetünk saját egészségünk érdekében. Február 4-én, a Rákellenes Világnapon különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy egy kis figyelmesség is életmentő is lehet.

Az öt perc meglepően relatív fogalom. Van, amikor szinte észre sem vesszük, és elrepül egy kávé vagy egy gyors üzenetváltás közben. Máskor viszont végtelennek tűnhet, elég csak egy plank gyakorlatra gondolni, ahol minden másodperc számít. Egy biztos: ha tudatosan magunkra szánjuk, az az öt perc sokkal többet jelenthet, mint hinnénk.