Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszerallergia – Ezeket érdemes tudnunk róla!

Érdekességek2018. január 15.

Előfordulhat, hogy érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, túlérzékenységi reakciót vált ki valamelyik gyógyszer. 

Gyors immunválasz

A gyógyszerallergia során immunrendszerünk lép működésbe, és a szervezet különböző sejtjeit mozgósítva gyógyszerspecifikus antitestek, egyéb kémiai anyagok révén okozza a jellegzetes tüneteket. Az immunválasz általában két lépcsőben alakul ki: a gyógyszerrel való első találkozáskor történik az érzékenyítés (szenzitizáció), majd a második alkalommal jelennek meg a tünetek, amelyek csak a gyógyszerszedés abbahagyásával szüntethetők meg. A gyógyszer ismételt alkalmazásakor pedig egyre súlyosabb formában jelentkeznek, akkor is, ha a legkisebb mennyiséggel találkozik a szerre allergiás beteg. A gyógyszerek helyi alkalmazása is kiválthatja az allergiás reakciót.

Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat


Szinte bármelyik gyógyszer kiválthatja

A gyógyszerallergia előfordulása ritka, de néhány gyógyszer esetében nagyobb az esélye. Jól ismert, hogy a penicillinek alkalmazásakor súlyos allergiás reakció is előfordulhat, de más antibiotikumok is okozhatnak ilyeneket. A mindennapokban gyakran használt, recept nélkül is kapható láz- és fájdalomcsillapítók ugyancsak kiválthatnak túlérzékenységi tüneteket.

Azonnal jelezni kell!

Ha gyógyszerallergia gyanúja merül fel, a gyógyszer szedésének abbahagyása javasolt. Ha a tünetek enyhék, az orvos vagy a gyógyszerész javasol mérséklésükre alkalmas gyógyszert. Súlyos allergiás reakció azonnali beavatkozást, sürgősségi ellátást tesz szükségessé. Kórházi ellátást igényel, ezért azonnal mentőt kell hívni!

Gyógyszerallergia esetén az orvos vagy a gyógyszerész várhatóan kérdéseket tesz fel, hogy összegyűjtse azokat az információkat, amelyek segítenek annak megállapításában, hogy a tünetek valamely gyógyszer szedésével állnak-e kapcsolatban. Fontos, hogy mikor léptek fel a tünetek, milyen betegségekre, mióta és milyen gyógyszereket szed a beteg (adag és gyakoriság is), történt-e változás/változtatás a gyógyszerszedésben. De kérdezhetnek a nemrég fogyasztott ételekről is, hisz azok is okozhatják a tüneteket. Javasolható, hogy a beteg is jegyezze fel ezeket az információkat és a tünetek leírását. Ezekről számoljon be az orvosnak és a gyógyszerésznek, elkerülve az allergiát okozó gyógyszer ismételt alkalmazását.

Prof. Dr. Szökő Éva, az MTA dokotora
egyetemi tanár, igazgatóhelyettes, tanulmányi felelős (Gyógyszerhatástan és toxikológia)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.