Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszercserebere

Érdekességek2023. április 23.

„A gyógyszer nem játék!” – mondjuk a gyereknek, de felnőttként ezt elfelejtjük? Ez ránk is vonatkozik, hisz nem egy fogpiszkálóról van szó, hanem egy nagyon bonyolult, precíz és érzékeny gyógyszermolekuláról, ami 20 év kutatási munkának az eredménye.

„Az elhunyt édesanyám alsó-felső protézise olcsón eladó.” „A gyerek szülinapjáról maradt tortaszeletek áron alul eladók.” „Csak néhányszor használt fogkefék jutányos áron eladók.”

Ugye, furcsának tűnnének az ilyen hirdetések? Akkor miért elfogadhatóak azok az egyre gyakoribb adok-veszek párbeszédek, online csoportok, ahol „használt” gyógyszereket árulnak egymásnak az emberek? Mert ha azt valaki megvette a patikában és hazavitte, akár felbontotta, akár nem, az már „használt”! Már megszakad a gyógyszerre vonatkozó szigorú minőségi folyamat, amit a gyógyszergyár garantál a megfelelő, előírt hatás érdekében. 

Ön hol tartja a gyógyszereit? A fürdőszobában? A konyhában? Mindkettő rossz hely! Meleg, párás, nedves stb. A gyógyszer így nagyban károsodik, még felbontás nélkül is!

A gyógyszertárban a gyógyszereket megfelelő hőmérsékleten, adott páratartalom és egyéb szigorú szakmai szabályok mellett tárolják. Otthon nyilván ezek a szigorú feltételek nem teljesen biztosíthatók, éppen ezért nem szabad akár évekig raktározni azokat pl. a fürdőben, mert komoly veszélynek lehetünk kitéve, ha bevesszük, netán átadjuk valakinek!

„Csak jót akartam, a férjem halála után megmaradtak a gyógyszerek, gondoltam, ne menjen kárba, más még felhasználhatja.” „Olyan drága a gyógyszer, a szomszéd megmaradt gyógyszereit fél áron meg tudom venni.” Akár még logikusnak is tűnhetnének ezek a mondatok, ha pl. egy zokniról lenne szó, mert azt kimosva, akár fel is vehetjük, bárki hordta azelőtt. 


De a gyógyszer nem zokni!

Azért, mert esetleg szabad szemmel nem látszik, még megromolhatott, megváltozhatott a hatása. A kémiai szerkezetben, a gyógyszermolekulában egy apró változás is hatástalanná, de ami még rosszabb, mérgezővé teheti. (Kívülről semmi nem látszik a tablettán.) 

Számtalan olyan gyógyszervegyület létezik, melynek az egyik alakja gyógyít, a másik mérgez. És nagyon-nagyon picinyke a kettő közötti határ.

De egyéb kérdések, kételyek is felmerülnek, ha nem gyógyszertárban vásároljuk a gyógyszert, hanem ismerőstől, idegentől, illegális helyről vesszük. Mert a hivatalos gyógyszerforgalmazási csatornákon kívüli beszerzés nem csak illegális, de nagyon veszélyes is.

Hol tárolták a felkínált gyógyszert?

Biztos, hogy az a gyógyszer, aminek mondják?

Biztos, hogy nem bontották fel?

Biztos, hogy a saját dobozában van?

Biztos, hogy nem egy újabb dobozba rakták, mert már lejárt a gyógyszer?

Tartalmaz használati utasítást?

Mindez magyar nyelvű?

Biztos, hogy gyógyszertárból való a gyógyszer, és nem valami illegális helyről, ellenőrizetlen online csatornából?

Nem kell választ várni ezekre a kérdésekre, nem is kell törődni velük, mert nem szabad ilyen módon gyógyszert adni-venni, csereberélni, se pénzért, se ingyen, se jó szándékból, mert amint azt mondani szokták, a pokol útja is jó szándékkal van kikövezve.

A jó szándék itt kevés és még veszélyes is, itt az egészségről van szó, és a jó szándék ellenére is bele lehet halni. Megéri?

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.