Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszerek, amik mellékhatásként depressziót okozhatnak

Érdekességek2024. február 02.

A legkülönfélébb hatású gyógyszerek adagolása válthat ki mellékhatásként depressziót. Hormonális fogamzásgátlók, savcsökkentők, illetve gyulladáscsökkentők szedése is depresszióssá tehet, mindez a betegtájékoztatókban is szerepel. Ha valakinél feltételezett mellékhatásként depresszió lép fel, orvoshoz kell fordulni!

Fotó: gettyimages.comA depresszió mint potenciális mellékhatás legalább 200 hatóanyaggal hozható összefüggésbe, és a probléma súlyát jól szemlélteti az a felmérés, ami szerint az USA-beli felnőttek több mint egyharmada szed olyan vényköteles gyógyszert, ami – mellékhatásként – depressziót válthat ki. Az arányok Európában is hasonlóak lehetnek.

Jót tesz a testnek, de árt a léleknek

Azok között a gyógyszerek között, amik mellékhatásként depressziót válthatnak ki, említhetők a

Általában érvényes az, hogy ha egy beteg több olyan gyógyszert is szed, ami depressziót válthat ki, akkor fokozott a depresszió megjelenésének az esélye. Tény azonban, hogy konkrét esetekben az ok-okozati kapcsolat nagy biztonsággal való kijelentése, vagyis annak a megállapítása, hogy valaki egy adott gyógyszer szedése miatt vált depresszióssá, nehézségekbe ütközik. A depresszió (kiváltó októl függetlenül) gyakori állapot; egy 12 hónapos időszakon belül a lakosság 10 %-a depressziós. Szem előtt tartandó, hogy számos esetben nem maga a gyógyszer, hanem a betegség jelentette teher, aminek az enyhítésére az adott gyógyszert szedik, vezet depresszióhoz.

Akár duplájára is nőhet a depressziórizikó a fogamzásgátlók szedése miatt

Tapasztalatok alapján a kamaszkort követően a nőknél kétszer akkora gyakorisággal fordul elő depresszió, mint a férfiaknál,- ezért mindkét női nemi hormon, mind az ösztrogén, mind a progeszteron felelős lehet. Az állapoton tovább ronthatnak a hormonális fogamzásgátlók. Az érintett gyógyszerek betegtájékoztatójában is szerepel az, hogy a szedésük alatt hangulati mélypontok, depresszió előfordulhat.

A hormonális fogamzásgátlók alkalmazása 23-120 %-kal növelheti a depresszió kialakulásának a kockázatát. Vagyis, akár több mint kétszeresére emelkedhet az esélye annak, hogy valaki depresszióssá váljon, ha hormonális fogamzásgátló módszert alkalmaz. A pontatlannak tűnő adat azzal magyarázható, hogy a nő életkorától és az alkalmazott gyógyszerformától függően más-más mértékű a depresszió kockázatának a fokozódása.


A tablettákon kívül a méhen belül alkalmazott hormontartalmú eszközöknél (ún. spiráloknál), valamint a hormontartalmú hüvelygyűrűk vagy injekciók alkalmazásakor is számolni kell a fokozott rizikóval. A hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával kapcsolatba hozható depresszió kialakulásának a rizikója a kamaszkorúaknál a legnagyobb, és annak gyakorisága a kor előrehaladtával csökken. Lényeges tudni, hogy a hormonális fogamzásgátlók használatának megkezdése után nem azonnal, hanem körülbelül 6 hónap elteltével tetőz a depresszió – a gyakoriságát tekintve.

Egyes vérnyomáscsökkentők, savcsökkentők is depresszióssá tehetnek

A magas vérnyomás kezelésében alkalmazott hatóanyagok közül néhány szintén kiválthat vagy felerősíthet depressziós panaszokat.

A „-prazol”-típusú savcsökkentőknél tipikusan a magasabb dózisok alkalmazása vezet depresszióhoz, elsősorban az idősebb pácienseknél.

A fájdalomcsillapítóknál pedig az egyhuzamban való alkalmazás hossza van hatással a mellékhatásokra. Ez esetben elsősorban a 30 napon túli alkalmazás emelheti a depresszió-rizikót.

Depressziós lettem, mit tegyek?

Ha valakinél a depresszió kialakulása vagy annak kiújulása vélhetően egy új hatóanyag vagy egy új gyógyszerkészítmény szedésével hozható kapcsolatba, mindenképpen javasolható az orvoshoz fordulás. Leszögezendő, hogy a depresszió nem az egyén hibája, és semmiképpen nem egy szégyellnivaló panasz! A kezelőorvos a depresszióról, mint (potenciális) mellékhatásról tudomást szerezve akár egy olyan „új” gyógyszert rendelhet, ami már jó eséllyel depressziómentes gyógyulást kínál.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész

Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.