Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszeres kezelés nélkül, cukorbetegen. Lehetséges!

Érdekességek2019. július 11.

Fotó: 123rf.com

A 2-es típusú cukorbetegség esetén igen sokan szorulnak gyógyszeres kezelésre. Most már bizonyítékok sora áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogyha időben (amíg az inzulint termelő béta sejtek teljesen ki nem merülnek) sikerül életmódot váltanunk, akkor nagyon jó eséllyel elbúcsúzhatunk a gyógyszeres terápiától, legyen az inzulin, GLP1 analóg vagy orális készítmény.  Dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa elmondja, hogy nagyvonalakban miből is áll ez az életmódterápia.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelése

Míg az 1-es típusú cukorbetegséget minden esetben inzulinnal szükséges kezelni, addig a 2-es típus fennállásakor – a beteg állapotát figyelembe véve – több terápiás mód létezik.  Az elsődleges kezelési módszer az a megfelelő életmód kialakítása, ha ez nem elegendő – vagy ha a beteg nem tud átállni az előírt életmód terápiára – akkor lépünk tovább a gyógyszeres kezelés irányába (tabletták és bőr alá injektálandó készítmények (GLP1 analóg, inzulin).

Sokszor, mint egyedüli terápia elegendő az életmódváltás. Arra is van azonban sok példa, hogy az eleinte még szükséges gyógyszeres kezelés a kitartóan alkalmazott életmódterápia következtében elhagyható (vagy legalábbis dóziscsökkentés érhető el).

Testsúly optimalizálása

A 2-es típusú cukorbetegek nagy része kifejezett súlyfelesleggel küzd. A súlytöbblet magasabb vércukorszintet, inzulinrezisztenciát eredményez és fordítva. Ahogy csökken a felesleges zsírszövet tömege, úgy javulnak a betegek értékei és ezzel párhuzamosan csökkenthetők az éppen alkalmazott gyógyszerek dózisai, vagy esetleg a korábban alkalmazott inzulinterápia elhagyható és elegendő egy orális készítmény alkalmazása.


A fogyás elérése érdekében oda kell figyelni az étkezésre, valamint a rendszeres testmozgásra is. Fontos, hogy mindkettő személyre szabott legyen, melyben dietetikus és mozgásterapeuta van a betegek segítségére.

Szénhidrát fogyasztás meghatározása

A táplálkozás kapcsán kiemelt fontosságú a szénhidrátok mennyiségére és minőségére való odafigyelés. Megkülönböztetünk lassú és gyors felszívódású szénhidrátokat. A sejtek inzulinrezisztenciájának mértéke napszakfüggő, így nem mindegy, hogy mikor mit eszünk.  A gyors felszívódású szénhidrátok különösen a reggeli és a vacsora alkalmával kerülendők, mert ilyenkor a legkisebb a sejtek inzulinérzékenysége, azaz a legerőteljesebb az inzulinrezisztencia.

Hogy mennyi az ideális szénhidrát mennyiség, arról több tanulmány is született, de egységes álláspont még nincs, hiszen rengeteg tényező befolyásolja – pl. a beteg neme, életkora, testalkata, testsúlya, egyéb betegségei, sport mennyisége, minősége, vércukorszintje stb. Ami viszont minden cukorbetegre érvényes, az az, hogy kerüljék a gyors felszívódású finomított pékárukat és a fehér cukrot! Tudnunk kell azonban, hogy a cukorhelyettesítők nagy része szintén nem egészséges – leginkább elfogadott még a stevia használata.

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel. Körülbelüli szabálynak elfogadhatjuk a legalább 30 ml / ttkg folyadék bevitelét naponta. Ezen folyadék nagy része lehetőség szerint legyen tiszta víz vagy ízesítetlen tea (nem fekete). A kávét ilyen értelemben nem számítjuk folyadéknak. Az üdítőitalok pedig legyenek tabuk! Sajnos a gyümölcslevek is nagyon sok cukrot tartalmaznak így ezek sem alkalmasak cukorbetegek részére.

A szénhidrát-bevitel mellett dietetikus és diabetológus közbevonásával meg kell határozni az egyénre szabott napi fehérje, zsiradék-és kalóriabevitelt is!

Mozogja le súlyfeleslegét és vércukorszintjét

A mozgás pozitív hatása a cukorbetegségre tény. Számtalan tanulmány bizonyította már fontosságát. Nem csak a hangulatra és a súlyfeleslegre van befolyással, hanem csökkenti az inzulinrezisztenciát és a glükóz szintjét is, ráadásul hatása az edzés után még 72 óráig kitart! A szakemberek kiemelik, hogy ne csak kardió típusú edzéseket végezzen a beteg, hanem szánjon időt súlyzós gyakorlatokra is! Nagyon fontos a fokozatosság betartása (főleg, ha eddig nem sportolt és nagy súlyfelesleggel küzd). Érdemes eleinte segítséget kérni az edzésterv összeállításához- javasolja dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Stressz menedzsment

Itt természetesen meg kell különböztetni a jó stresszt – ami életünk mozgató rugója, a rossz stressztől, amivel nem tudunk megküzdeni, s ezáltal rombolja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Ez az úgynevezett distressz számtalan negatív folyamatot indít el a szervezetben, ezért fontos a megfelelő stresszkezelés elsajátítása. Stresszhelyzetben egyrészt hajlamosabb az ember egészségtelen ételekhez nyúlni, másrészt ilyenkor a bevitt ételtől függetlenül is emelkedhet a glükóz szintje a vérben.

Itt kell megemlíteni, hogy fontos a természet adta bioritmus követése. Számos tanulmány bizonyítja már, hogy a váltott vagy éjszakai műszakban való dolgozás diabetogén hatású.

Komplex kezeléssel a maximális eredményért: okosdiabetológa és életmódorvoslás

A diabetes kezelését, az életmódorvoslást megkönnyítheti az ún. “okosdiabetológia” (pl.telediabetológia, szöveti glukózmonitorozás, online vércukornapló), melynek során a technika vívmányait lehet segítségül hívni. Így a betegek szorosabb kapcsolatban lehetnek diabetológusukkal/dietetikusukkal/életmódorvosukkal, hiszen lehetőség van feltölteni eredményeiket, kérdéseiket, állapotuk alakulását egy központi rendszerbe, melyhez a pácienst kezelő szakemberek is hozzáférhetnek, így hasznos instrukciókat adhatnak.

Ha elérte a kívánt célt

Amennyiben valaki elérte a kívánt célt, az orvos úgy rendelkezhet, hogy a beteg elhagyhatja a gyógyszert – természetesen rendszeres kontrollra továbbra is szükség van!  Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyógyultnak számít (a diabetes a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható), hanem “csak” azt, hogy az életmódterápia mellett nem indokolt egyéb kiegészítő kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.

A vizuális feldolgozási zavarok tünetei

2025. október 22.

A zavarok, amelyek a látás és a szenzoros feldolgozás területén jelentkeznek, különböző tünetekkel járhatnak. Ezek közé tartozik a szenzoros túlérzékenység, az alulérzékenység és a szenzoros élménykeresés. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezek a zavarok milyen, látással kapcsolatos tüneteket okozhatnak:


Fényérzékenység: a gyermek kényelmetlenül érzi magát erős fényben, pl. napfényben vagy neonlámpák alatt. Előfordulhat, hogy hunyorog vagy elfordítja a fejét.
Keresi az intenzív vizuális ingereket: a gyermek hajlamos lehet arra, hogy olyan tevékenységeket válasszon, amelyek erős vizuális hatást gyakorolnak rá (pl. gyors mozgású játékok).


Kreatív játékok: gyakran választ olyan játékokat vagy tevékenységeket, amelyek intenzív vizuális hatásokat kínálnak (pl. színes építőkockák, vibráló fények).

Depresszió a szakítás után?

2025. október 21.

A szakítás sokkja után a szerelmi csalódás valódi szenvedéssé válhat, ami könnyen depressziót eredményezhet. De milyen jelei lehetnek ennek az elválás miatt bekövetkező pszichés állapotnak, és miként győzhetők le a gyakran szívszorító vagy elkeserítő tünetek?

A depresszió megjelenését „gyorsító” események közül a szerelmi szakítás meglehetősen az élen áll. Szomorúság, sírás, álmatlan éjszakák, gondolkodás az elválás előtti időkről, azok újbóli átélése – normális reakció, ami a legtöbbször „szívfájdalommal” jár… De olykor igazi, mélyebb fájdalmat rejthet, amely meghallgatást és megértést igényel egy szakember részéről, akár felnőttről, akár serdülőkorú fiatalról van szó.

A szakítás utáni depresszió jelei

A szerelmi csalódás utáni depresszió a legtöbbször átmeneti pszichés állapot, de a klasszikus (típusos) depresszió összes tünete megjelenhet. A jelek sokfélék lehetnek, de általában nem mutatkozik valamennyi:


Alvászavarok: elalvási nehézségek, éjszakai felébredések és képtelenség az újbóli elalvásra, rémálmok.
Szomorúság rejtett, mély, állandó lelki fájdalom kíséretében, amelyet semmi nem tud enyhíteni.
Étkezési zavarok: étvágytalanság, undor bizonyos ételektől vagy éppen ellenkezőleg, kényszeres evés (bulimia).
Tépelődés fájdalmas gondolatok miatt, amelyek a helyzethez kapcsolódó értelmezésekből fakadnak, és csak táplálják a boldogtalanságot.
Az idővel kapcsolatos változás: a múltról való gondolkodás (akár jó, akár rossz emlékekről van szó) melankóliát és tépelődést hoz. A jelen az érzelmi depressziós beteg számára nyomasztó, aktuális fájdalom, amelyet képtelenség elfogadni vagy kivetíteni másokra. Az idő nehezen kezelhető fogalommá válik az egyén számára.
Bűntudat érzése amiatt, hogy az érintett ebben a helyzetben van, illetve, hogy abba belebetegszik.
Kognitív rendellenességek: koncentrációs nehézségek, időszakos memóriavesztés, fáradtság.
A pszichomotoros (lelki eredetű és mozgásban megnyilvánuló) készségek lassulása, ami nem csak krónikus fáradtságban nyilvánul meg. Minden lelki eredetű és mozgással kapcsolatos feladat erőfeszítést igényel, megoldhatatlannak tűnik, és ez a kedélybetegség már a szakítást követő napokban elkezdődik.
Az öröm és a vágy hiánya: a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés, kedv elvesztése, vagy teljes érdektelenség.
Az önértékelés, önbizalom rohamos csökkenése: az érintett személy saját életének és személyiségének kritikus szemlélése.
Elszakadás az érzelmektől: képtelenség az érzelmek felismerésére és kifejezésére.
Öngyilkossági gondolatok: a halál nyilvánvaló megoldást jelent a problémákra és az állandó rossz közérzetre.