Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógytorna babáknak? Igen vagy nem?

Érdekességek2019. június 17.

Friss szülőként mindannyian sokat idegeskedünk, és felmerülhet bennünk rengeteg kérdés: jól fejlődik a gyermekünk? Mikor kezd el hasra fordulni? Mikor áll fel? Ekkor elkezdjük összehasonlítani babánk képességeit más, vele egykorú gyermekekkel, és elkezdünk aggódni, ha a kis Dorottya még nem ül, de a vele egyidős unokatestvére már igen.

A fotó illusztráció: pixabay.comA csecsemők különböző lépésekben és mértékben fejlődnek. Ezeket a fejlődési folyamatokat sok-sok tényező befolyásolhatja. Csak az, hogy egy gyermek már 10 hónap alatt megtanul járni, a másik pedig csak 13 hónapos korára jut el idáig, még önmagában nem jelent semmilyen orvosi problémát, és nem azt jósolja meg, melyik gyerek lesz akrobata, és melyik nem.

Az orvosok gyakran javasolják a gyógytornát különböző korú gyermekeknek (csecsemőknek, kisgyermekeknek vagy tinédzsereknek), akik valamilyen sérülést szenvedtek, vagy egy alapbetegségből adódón mozgássérültek, vagy megkésett fejlődésűek. Egy sérülés után gyógytornával csökkenthető a fájdalom, javítható a mozgás, és a gyerkőc hamarabb visszatérhet a mindennapi játékos tevékenységeihez.

A különböző gyakorlatok által erősödnek a gyerekek, nő a mozgásterük. Nagyon fontos: a gyógytornászok bevonják a szülőket is, és felkészítik őket, hogyan lehet egy-egy sérülést megelőzni, megtanítják őket azon gyakorlatokra, amelyeket ők is végezhetnek a gyermekekkel a fejlődés érdekében.

A következőkben összefoglaljuk, melyik az a 6 figyelmeztető jel, amelyre szülőként jó, ha figyelünk.


Babánk a fejét csak egyik oldalra fordítja
Egy gyermek, amikor megszületik, nem tudja még kontrollálni a fej- és nyaktartását, nehéz neki minden irányba forgatni a fejét. Sokszor csak egy helyzetben tartja a fejét, mert neki így könnyebb. Azonban mindez ferde nyaktartáshoz, ún. torticollishoz vezethet. Ilyen esetben egy izom rövidüléséről van szó, mely korlátozza a babát, hogy ellentétes irányba fordítsa a fejét. Nézzünk egy egyszerű esetet, amely kialakíthatja ezt a problémát: ha a csecsemő sokáig egy helyzetben fekszik. Mindezt egyszerűen megoldhatjuk: gyakori helyzetváltoztatással megelőzhetjük ezt a szövődményt. Míg a babánk ébren van, játsszon a hasán sokat, ne mindig a háton fekvés legyen a fő testhelyzet számára.

Babánk 6 hónapos koráig nem helyezi a lábára a testsúlyát
A gyermek önállóan 6 hónapos korában még nem tud állni, nem is lehetséges. Azonban szülői segítséggel álló helyzetbe hozva a picit, apró tipegő lépéseket megtéve kell, hogy kicsi súlyt helyezzen mindkét lábára, és terhelje őket. Azon babák esetében, akiknél mindez nem valósul meg, lehet a háttérben csípő- vagy egyéb neurológiai probléma. Tanácsos megfelelő szakember segítségét kérni, hogy vizsgálja meg gyerkőcünket.

Gyermekünk 8 hónaposan még nem ül
A gyógytornász sok-sok gyakorlattal látja el az apukát, anyukát, melyekkel elősegíthetik, hogy gyermekük helyesen sajátítsa el az ülést. Ez a folyamat nagyon fontos, mivel ekkor fejlesztjük gyerkőcünk ülőegyensúlyát, és kezdetét veheti a játék ebben a helyzetben. Ha egy baba 8 hónaposan még nem tud ülni, jobbra-balra dől, kérjük szakember segítségét, aki segít az egyensúly megteremtésében.

A gyerkőcünk 12 hónapos koráig nem kezdte el a kúszást-mászást
Amikor egy csecsemő mozgásigénye nő, elindul a felfedező körútjára. Ekkor történik gyakran az, hogy egyik pillanatban még nyugodtan a kis sünijével játszik, másik pillanatban pedig már a fürdőszobában találjuk. Mielőtt feleszmélünk, a kisbaba már az egész házat bejárja és feltérképezi. Ez teljesen normális folyamat, és fontos szakasza a fejlődésnek. Ekkor fejlődik a finom motorika, a kézügyesség és nem utolsósorban a gerinc. Fontos, hogy motiváljuk is őt! Ha egy baba 12 hónapos koráig nem érdeklődik a környezete iránt, a háttérben akár koordinációs, izomerő problémák állhatnak, de gyanakodhatunk arra is, hogy nem lát jól a pici.

Babánk 18 hónaposan még nem jár
Szülőként érzékelhetjük, hogy a csecsemő nap mint nap óriásit változik. Amíg a baba megtanul járni, rengeteg fejlődési szakaszon megy keresztül. Elkezd kúszni-mászni, megkapaszkodni bútorokban, egyedül állni, majd megteszi az első lépéseket. Van, aki már 9 hónaposan jár, de van, akinél ez az időszak csak 18 hónaposan jön el. Hirtelen ráeszmélünk, hogy kislányunk már a kanapén sétál, mikor 2 hete még csak próbálta felhúzni magát. Ennek a kicsi testnek rengeteg gyakorlásra van szüksége, hogy eljusson a magabiztos járásig. Ha a baba nagyon sok időt tölt pl. járókában, és nincs ösztönözve az önálló járásra, a gyakorlási idő lerövidül, és a fejlődése lassúbb lehet. Ha a gyermek 18 hónapos koráig nem tanul meg egyedül járni, át kell értékelnünk a lehetséges hátráltató tényezőket, és próbáljuk meg kiküszöbölni őket.

Gyermekünk 6 hónapon túl is lábujjhegyen jár
Láss csodát! Megtette gyerkőcünk az első izgalmas lépéseit. De csak a lábujjhegyeit használja. Nincs baj, ha ez ideiglenes. Azonban ha ez hosszabb ideig fennáll, kérjük szakember segítségét. Számos oka lehet mindennek. Lehet, hogy korrekciós cipőre van szüksége, de az alapos kivizsgálás érdekében kérjük gyógytornász segítségét. Most már tudjuk, hogy a szülővé válás sok aggodalommal és sok kérdéssel járhat. Elég figyelmes vagyok? Eleget játszottam vele? Miért sír? Azonban mindenre van megoldás. Támogassuk babánkat, és ha szükséges, kérjük ki szakember segítségét annak érdekében, hogy támogatásunk és szeretetünk által hozzájáruljunk babánk egészséges fejlődéséhez.

Arany Katalin
gyógytornász-fizioterapeuta MSc


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.