Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyors és egyszerű – Ebédek hétköznapokra

Érdekességek2021. május 29.

Fotó: pixabay.com

Egy kisgyerekkel sok a feladat, ráadásul jön a jó idő is, és ilyenkor több időt töltünk kint a szabadban. Főzni ilyenkor is kell, illetve javasolt, hogy mi főzzünk, de az értékes játékidőből senki sem szeret elvenni. Ilyenkor jönnek jól a finom, és gyors receptek, amik közül most egy édeset és egy sósat választottam.

Zabpelyhes banános palacsinta

Hozzávalók 12 darabhoz: 2 nagyobb banán (130 g kb. darabonként), 2 db M-es tojás (57 g kb.), 40 g apró szemű zabpehely, 40 g vaj a sütéshez.

A banánt kis darabokra törjük, és a tojással együtt habosra turmixoljuk, majd keverjük bele a zabpelyhet.
A turmixolás során levegőt tudunk vinni a masszába, így kissé meg is tud emelkedni a palacsinta, körülbelül úgy, mint az amerikai pan cake (vastagabb tésztájú palacsinta). Egy serpenyőben közepes hőfokra hevítjük a vajat, és egyszerre kb. három, 7-8 cm átmérőjű tésztamasszát öntünk.

Addig sütjük, amíg a széle elkezd pirulni, ekkor egy széles fejű lapáttal megfordítjuk, és a másik felét is megsütjük.
Önmagában is finom, de egy kis mézzel, porcukorral megszórva desszertnek is kitűnő lehet.


Csőben sült karfiol

Hozzávalók kb. 3 főre: egy közepes fej karfiol (5–600 g), víz, só, 70 g vaj, 65 g liszt, 500 g tej, 100 g trappista sajt, só, tört fehér bors, kb. 25–30 g morzsa.

Tipp: Amennyiben a gyermeke valamilyen ételallergiában szenved, úgy egyes hozzávalók felcserélhetők.
Tej → rizstej, laktózmentes tej
vaj → laktózmentes margarin vagy kókuszzsír
liszt → rizsliszt
morzsa → gluténmentes morzsa
A sajtot ki lehet hagyni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.