Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyűjtögetés - egy hobbi, ami túlnőhet rajtunk

Érdekességek2019. február 05.

Mindenki gyűjt valamit, mindenkinek vannak kedvenc tárgyai, amelyektől a világ minden kincséért se válna meg. Ezek a tárgyak örömöt okoznak, szeretjük és nézegetjük őket, jó érzéssel tölt el, ha rájuk nézünk. Ám előfordul, hogy a gyűjtőszenvedély túlnő egyes embereken és élhetetlenné változtatja az életüket - mi rejlik ennek a mélyén és hogyan orvosolható?  

Ám vannak emberek, akik annyira ragaszkodnak a tárgyaikhoz, és olyan nehezen válnak meg tőlük, hogy egy idő múlva a kis doboz mütyürből vagy a polcnyi csecsebecséből először egy kisebb domb, aztán nagyobb hegy lesz, végül kinövik a lakást, és még azt is eltakarja a lom, ami valóban szép és értékes lehet.

Gondolnánk, hogy ettől az illető észhez tér, és elkezdi kidobálni vagy legalábbis szelektálni a felhalmozott tárgyakat, de sajnos az esetek többségében nem így van. Ami másnak egyértelműen kezelhetetlen, és látszik, hogy ez már nem csak a gyűjtögetésről szól, azt az érintett nem látja be.
Nem érzi úgy, hogy bármit is tennie kellene, és hogy segítségre, tanácsra lenne szüksége. Sőt a tanácsot, segítségnyújtást elutasítja, mondván ne szóljanak bele az ő dolgába.

Gyakran előfordul, hogy ezt az állapotot valamilyen trauma okozza,  haláleset, munkahely elveszítése, anyagi gondok stb. Így csak időleges megoldás lenne, ha valaki kirámolná, kitakarítaná az érintett lakását, hiszen mivel a kiváltó ok nem oldódik meg, egy  idő múlva újra telehordaná az otthonát.

Sokan nem tudják, hogy ez egy betegség, azt hiszik, hogy egyszerűen csak rendetlen, piszkos emberről van szó. Bírálják, megvetik, azt mondják, miből állna kitakarítani, nem is képzelik, hogy ez nem csak elhatározás kérdése.


Bármily meglepően hangzik, a szemetet, hulladékot otthonaikban felhalmozó emberek valójában a tökéletességre törekszenek, amikor attól tartanak, hogy rossz döntést hoznak valaminek a kidobásával.

Az abnormális agyi aktivitás azokon a területeken jelentkezik, amelyek a bizonytalan körülmények közötti döntéshozatalban, a kockázatértékelésben és az érzelmi lehetőségek kiválasztásában vesznek részt.

Egy ismeretterjesztő csatornán futó dokumentumfilm-sorozatban több ilyen embert is láthatunk, s általa megérthetjük azt a nehéz, hosszadalmas küzdelmet, amelynek során megküzdenek a lommal és valódi kiváltó okokkal. Az esetek többségében az egymás iránt megértés és tolerancia jelenti a végős megoldást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.



A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.

Fogyókúra: Nem a koplalás a cél

2026. augusztus 09.

Az elhízás nem egyik napról a másikra kialakuló betegség (!), hanem hosszabb idő alatt lassan, szinte lappangva kialakuló folyamat eredménye. Ennek megfelelően nem lehet egyik napról a másikra „meggyógyítani” sem!



Alapigazságok


A legnagyobb tévedés, amit a beteg elkövethet, hogy nemcsak az egyszerre elfogyasztott ételek mennyiségét, hanem a napi étkezések számát is minimálisra csökkenti. A koplalás azonban nem fog segíteni. A test – szerencsére – úgy van beprogramozva, hogy az ilyen hiányállapotot veszélyként észleli, és ezért úgy viselkedik, mint extrém helyzetekben, például, mint amikor éhezik. Ekkor teste minden egyes kalóriához, így a zsírokhoz is ragaszkodni fog, és amit alkalomszerűen elfogyaszt, az szinte rögtön a zsírraktárakba fog kerülni, ezáltal biztosítva a „túlélést”.
A fokozatosság elve a testtömegcsökkentésben nagyon fontos. Nem szabad drasztikus módszerekkel kezdeni, ez túl nagy „sokkot” fog előidézni. Először a „selejt” élelmiszerektől (egyszerű cukrok, túl zsíros ételek és fehér lisztből készült termékek) célszerű megszabadulni, és az étkezések közötti nassolásról „leszokni”.
Kezdetben a diéta ideje alatt – a fogyókúra okozta nehézségek megkönnyítése érdekében – hetente egy alkalommal „félre ehet” a fogyókúrázó. Ezt célszerű hétvégére beiktatni. Ilyenkor ehet, amit megkíván, de arra azért ügyeljen, hogy az energiabevitel ne sokkal haladja meg az addigiakat.
Naponta szükséges nagy rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani! A zöldségek, darák és korpák fokozzák a telítettségérzetet, segítik a gyorsabb emésztést és a méregtelenítést.