Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyűjtögetés - egy hobbi, ami túlnőhet rajtunk

Érdekességek2019. február 05.

Mindenki gyűjt valamit, mindenkinek vannak kedvenc tárgyai, amelyektől a világ minden kincséért se válna meg. Ezek a tárgyak örömöt okoznak, szeretjük és nézegetjük őket, jó érzéssel tölt el, ha rájuk nézünk. Ám előfordul, hogy a gyűjtőszenvedély túlnő egyes embereken és élhetetlenné változtatja az életüket - mi rejlik ennek a mélyén és hogyan orvosolható?  

Ám vannak emberek, akik annyira ragaszkodnak a tárgyaikhoz, és olyan nehezen válnak meg tőlük, hogy egy idő múlva a kis doboz mütyürből vagy a polcnyi csecsebecséből először egy kisebb domb, aztán nagyobb hegy lesz, végül kinövik a lakást, és még azt is eltakarja a lom, ami valóban szép és értékes lehet.

Gondolnánk, hogy ettől az illető észhez tér, és elkezdi kidobálni vagy legalábbis szelektálni a felhalmozott tárgyakat, de sajnos az esetek többségében nem így van. Ami másnak egyértelműen kezelhetetlen, és látszik, hogy ez már nem csak a gyűjtögetésről szól, azt az érintett nem látja be.
Nem érzi úgy, hogy bármit is tennie kellene, és hogy segítségre, tanácsra lenne szüksége. Sőt a tanácsot, segítségnyújtást elutasítja, mondván ne szóljanak bele az ő dolgába.

Gyakran előfordul, hogy ezt az állapotot valamilyen trauma okozza,  haláleset, munkahely elveszítése, anyagi gondok stb. Így csak időleges megoldás lenne, ha valaki kirámolná, kitakarítaná az érintett lakását, hiszen mivel a kiváltó ok nem oldódik meg, egy  idő múlva újra telehordaná az otthonát.

Sokan nem tudják, hogy ez egy betegség, azt hiszik, hogy egyszerűen csak rendetlen, piszkos emberről van szó. Bírálják, megvetik, azt mondják, miből állna kitakarítani, nem is képzelik, hogy ez nem csak elhatározás kérdése.


Bármily meglepően hangzik, a szemetet, hulladékot otthonaikban felhalmozó emberek valójában a tökéletességre törekszenek, amikor attól tartanak, hogy rossz döntést hoznak valaminek a kidobásával.

Az abnormális agyi aktivitás azokon a területeken jelentkezik, amelyek a bizonytalan körülmények közötti döntéshozatalban, a kockázatértékelésben és az érzelmi lehetőségek kiválasztásában vesznek részt.

Egy ismeretterjesztő csatornán futó dokumentumfilm-sorozatban több ilyen embert is láthatunk, s általa megérthetjük azt a nehéz, hosszadalmas küzdelmet, amelynek során megküzdenek a lommal és valódi kiváltó okokkal. Az esetek többségében az egymás iránt megértés és tolerancia jelenti a végős megoldást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.