Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyümölcsfogyasztási kisokos cukorbetegeknek

Érdekességek2018. július 31.

A nyári szezonban az egyik legjobb, hogy a gyümölcsök és a zöldségek sokkal nagyobb választékban, ráadásul frissen állnak rendelkezésre. A nagy kánikulában az ember ki is van éhezve ezen lédús ételekre, így nem is csoda, hogy a melegebb hónapokban nagy mennyiségben fogyasztjuk őket. Azonban ha valaki cukorbetegséggel küzd, mindenképpen be kell tartania néhány fontos szabályt, ha gond nélkül szeretné élvezni a nyár ízeit! A témával kapcsolatban felmerülő kérdéskeben Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa igazítja el olvasóinkat.

Kerti vetemények és cukorbetegség

Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!

Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!

A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).


Gyümölcsök szénhidráttartalma

Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli.

Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát:
alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát:
egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát:
cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát:
szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó

Az fenti adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb...

Gyümölcsfogyasztási kisokos

A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is. Érdemes egészben, darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül elmajszolni őket (hiszen ezek az eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását). Egy-egy étkezés alkalmával maximum 2 adagnyi gyümölcs elfogyasztása javasolt. 1 adag 1 maréknyi pl. málnának, meggynek vagy 1 ökölnyi pl. almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, és kiszámolni, pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával – tanácsolja a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Kerüljük a cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket, gyümölcsleveket.

Mindenképpen számolni kell azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos a dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki a diétát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szorongás, depresszió? Az életmód is támogathatja a gyógyulást

2025. január 14.

A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.

A depresszió és a szorongásos zavar pszichiátriai kórképek

Amikor úgy fogalmazunk, hogy „depressziós vagyok”, „állandóan szorongok”, tudnunk kell, hogy ezek a kifejezések valódi betegségeket leíró megnevezések. A depresszió orvosi diagnózisának azonban fontos kritériuma az időtartam. A tartós lehangoltság kialakulása hosszas folyamat, de ha két hete már olyan mértékben lehangolttá válik valaki, ami jól elkülöníthető a személy és/vagy a környezete számára, fel kell figyelnünk rá. A depresszió jelentős eltérés jelent az úgynevezett normalitástól, amely általánosságban azt jelenti, hogy a személy képes az öröm átélésére, el tudja látni a feladatait, meg tud felelni az alapvető szociális elvárásoknak, tud kapcsolatokat tartani, másokkal együttműködni.

A szorongás pedig egy evolúciónk során kialakult vészjelzés, amire szükségünk volt a mindennapi túléléshez. A szervezet azonban időnként tévesen reagál bizonyos helyzetekre, mint egy rövidzárlatos riasztó, amely veszély nélkül is jelez. Ezt éljük meg kóros szorongásnak, amelynek kategóriájában különféle zavarokat nevesítenek a szakemberek, mint például generalizált szorongás, kényszerbetegség, fóbiák és pánikbetegség.

Mint minden pszichiátriai betegség esetén, ezen kórképeknél is a legfontosabb a valódi diagnózisra épülő kezelés, amely optimális esetben szinte mindig összetett: gyógyszeres és pszichoterápiás. Ehhez a komplex ellátáshoz csatlakozik egyre erőteljesebben az életmód orvoslás, amely bizonyítékokkal támasztja alá jótékony, gyógyító hatásait. Egy 2022-es tanulmányban például közel 19.000 szorongásos zavarral élő beteg kezelésének eredményességét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az életmód orvoslás rövid távon hatékonyabb, mint a csupán gyógyszeres ellátás és különösen, mint az ellátatlanság. (A hosszú távú eredményeket még vizsgálni kell.)

De milyen életmód tényezők segíthetnek?

Rendszeres mozgás

A mozgás a legfontosabb kiindulópont, hiszen számos bizonyíték támasztja alá, hogy hatékony a hangulatjavításban és a depresszió tüneteinek csökkentésében. Szorongásos zavar esetében különösen az olyan típusú, meditatívabb típusú mozgásformákat találták hatásosnak, mint a jóga, a tai chi, a csikung. A mozgás fizikai szinten serkenti a szerotonin és az endorfintermelést, amelyek olyan kémiai anyagok, amelyek eleve a depresszió ellen hatnak. Pszichés szinten pedig a rendszeres fizikai aktivitás növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, fokozza a kompetencia érzetét és jó hatással van a szociális kapcsolatokra. A leghatékonyabb mozgásprogram összeállításában érdemes mozgásterapeuta segítségét kérni, de kezdetnek napi 30 perc séta is sokat jelenthet.

Szemészeti szövődmény: A cukorbetegek ötödénél jelentkezik

2025. január 14.



Minden ötödik diabéteszes betegnél jelentkezik szemészeti szövődmény is – derült ki egy országos, reprezentatív felmérésből, amelybe több mint 3500 ötven év feletti embert vontak be.

Ha a cukorbetegek évente részt vennének szemfenékvizsgálaton, jelentősen csökkenteni lehetne esetükben a látásproblémák kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a kutatásban részt vevő betegek több mint negyede még sosem volt ilyen vizsgálaton.

Mivel a diabétesz szövődményeként jelentkező szemproblémák hosszú időn át nem okoznak panaszokat, ezért többnyire akkor derül ki, hogy baj van, amikor már előrehaladott állapotban van a betegség.


A szemfenékvizsgálat lehetővé teszi a korai diagnózis felállítását.


Az itt megjelenő apró értágulatok, majd kis vérzések egyértelműen jelzik a problémát. Éppen ezért a cukorbetegeknél évente, ha pedig már szövődmény is jelentkezett, akár 3 havonta ajánlott lenne elvégeztetni ezt a vizsgálatot. Ezzel szemben a kutatásban részt vett cukorbetegek csupán 45%-a volt szemészeti vizsgálaton az elmúlt egy évben, emellett 27%-uk még soha nem járt szemfenékvizsgálaton.

A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek kialakulását hatékonyan csökkenti a szoros vércukor-, vérnyomás- és vérzsírkontroll. Mindezek rendbetétele a sikeres szemészeti kezelésnek is feltétele. Kiderült az is, hogy minden ötödik cukorbetegnek nem volt megfelelően beállítva a vércukorszintje, pedig a szövődmények kockázatának csökkentéséhez ez is alapvető lenne.

Mivel a cukorbetegség szövődményeként jelentkező szemproblémák jelentősen csökkenthetik az életminőséget, a látásromlást, sőt, akár a látás elvesztését is okozhatják, különösen fontos, hogy mielőbb megkezdődjön a kezelés. Megfelelő kezelésekkel – lézer és injekciók – 95%-ban kivédhető a cukorbetegség miatti vakság. A kutatásból kiderült az is: az ötvenévesnél idősebbek kb. 20%-a szenved cukorbetegségben, nők és férfiak hasonló arányban, ám az életkor előrehaladtával nő a diabéteszesek száma.

Egy pohár vörösbor elfogyasztása egy óra edzéssel ér fel

2025. január 13.

Egy kanadai kutatás olyan vegyületet talált a vörösborban, amely ugyanazt a hatást éri el egy pohár ital elfogyasztása után, mint egy óra konditermi edzés.

A My Daily szakoldalon jelent meg annak a kutatásnak az összegzése, amely szerint 1 pohár vörösbor elfogyasztása ugyanolyan kedvező hatással bír, mint 1 óra konditermi edzés. Ennek az alapját egy különleges vegyület, a szőlő héjában is található rezveratrol adja, amelyet majdnem tíz éven át vizsgáltak amerikai tudósok, mégsem fedezték fel semmilyen pozitív hatását.

Most a kanadaiaknak sikerült, ugyanis amikor ez a vegyület a szervezetbe jutott olyan mennyiségben, mint amennyit egy pohár átlagos vörösbor tartalmaz, több pozitív élettani hatás is észlelhető volt.

Ilyen a fizikai teljesítmény és az izomerő növekedése, valamint a szívműködés javulása. Ami érdekes, hogy a kutatásban észrevették, hogy ez a három élettani hatás pont olyan mértékű, mint egy óra konditermi edzés utóhatása. Természetesen rendszeresen nem lehet így kiváltani edzést, de egy-egy elmaradt alkalom pótlásához jól jön egy pohár vörösbor, illetve a szőlő, az étcsokoládé, a kakaó és a mogyoró fogyasztása is, hiszen ezek is tartalmaznak rezveratrolt.

Egyébként, aki bort iszik, az a tudósok szerint vonzóbbnak is tűnik mások számára. Csak persze nem mindegy, hogy mennyit.

Azt már sokan vizsgálták és tapasztalták, hogy némi alkoholmennyiség elfogyasztása után másokat vonzóbbnak találunk, mint józanul. De mennyit kell innunk ahhoz, hogy mások szerint vonzóbbak legyünk?