Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyümölcsök - mikor, mit és hogyan adjunk a gyerekeknek?

Érdekességek2022. június 24.

Itt a gyümölcsszezon, a piacok roskadásig vannak eperrel, cseresznyével, meggyel, sárgabarackkal. Már kapható a dinnyék széles választéka. Mi a helyzet akkor, ha az éltető gyümölcsöket inkább csak piszkálja, mint falja finnyás gyermekünk?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A gyümölcsök a szervezet számára rengeteg nélkülözhetetlen és fontos anyagot tartalmaznak, köztük vitaminokat, enzimeket, rostokat és antioxidánsokat.

Ezeknek az anyagoknak  kiemelkedő szerep jut a gyermekek egészséges fejlődésében. Minden korosztály számára ajánlott, hogy legalább napi 2-3 adag gyümölcsöt fogyasszon el. Ez az adag jól beilleszthető tízóraira és uzsonnára a zsíroskenyér vagy a nasik helyére. A legtöbb gyümölcs különféle gyógyhatásokkal is rendelkezik. Az alma például vérnyomáscsökkentő, erős antioxidáns, szerepet játszik az asztma megelőzésében és csonterősítő hatása sem elhanyagolható.  Nem árt, ha tisztában vagyunk a gyümölcsök szervezetünkre gyakorolt hatásával, mert bizonyos szituációkban esetleg hatásuk lehet nemkívánatos is. Mert például a cseresznye nagyon jó székrekedés ellen, viszont 3 éves kor alatt ne adjuk nagy mennyiségben, mert ekkor erős hashajtó hatással bír.

Ha gyermekünket gyümölccsel kínáljuk, érdemes odafigyelni, hogy honnan származnak.
Részesítsük előnyben az idénygyümölcsöket, és azokat, amiket nem messziről szállítanak hozzánk. Sajnos a legtöbb gyümölcs erősen szennyezett vegyi anyagokkal, ezért ha tehetjük, vásároljunk biotermelőktől. A kisebb gyerekeknek még ezek után is alaposan mossuk meg, vagy hámozzuk meg, annak ellenére is, hogy a héjban rengeteg hasznos anyag is található.

A gyümölcs az első élelmiszer csoport, amivel a gyermek életében először találkozik az anyatejen kívül.

5-6 hónapos korában elkezdhető az anyatejes táplálás bővítése egyéb élelmiszerekkel, vagyis a hozzátáplálás. Annak, hogy a pici elég érett mindehhez, különböző jelei vannak, amire érdemes odafigyelni, mert a túl hamar bevezetett ételek növelhetik az allergiás reakciók előfordulásának kockázatát. Természetesen a hozzátáplálás megkezdését meg kell beszélni a védőnővel és a gyermekorvosunkkal.

A jelek, amik megmutathatják, hogy itt az idő valami mással is megkínálni a picit:

Az első étel, amivel babánkat megkínáljuk, lehet például alma vagy őszibarack pép.
Érdemes napi egyszer, kis adagban adni, legelőször csak egy- egy teáskanálnyit. Erőltetni nem szabad. Ezután sorra jöhet a többi zöldség, gyümölcs. Az új ételek sorrendjében nincs szigorú kötöttség, de arra ügyeljünk, hogy egyesével, szépen lassan (3-5 nap teljen el kettő között) vezessük be őket, hogy lássuk, valamelyikkel nincs-e problémája a picinek (allergia, hasfájás stb.). Egy éves kora előtt tilosak az aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, szőlő, áfonya stb.).

Ha éppen nem áll rendelkezésre többféle friss gyümölcs, akkor előkerülhetnek a bébiételek, amelyekből csak a cukormentes változatot válasszuk. Semmiféleképen ne felejtsük el, hogy az anyatej a csecsemő számára egy éves koráig az elsődleges tápláléka.

A dackorszakkal kezdetét veszi az ételek közötti válogatás is. Ilyenkor elkezdik visszautasítgatni azokat az ételeket, amiket eddig szerettek vagy akár a kedvenceik között volt. Lehet, hogy valamit elfogad ma, de holnap már nem. Ez minden anyukát megvisel.

A gyümölcsök édes ízük miatt általában sokkal kedveltebbek a gyermekek között, mint a zöldségek, de itt is adódhatnak problémák. Érdemes ilyenkor elővenni a kreativitásunk és ötletesen tálalni a finomságokat. A leleményes szülők tálalhatják a gyümölcsöket aranyos állatka-,  virágformákban vagy készíthetnek belőle arcot is.


A kicsik szeretnek kézzel mindent megérinteni. Habár a konyhánk biztosan áldozatul esik a programnak, azért érdemes őket is bevonni az ételek elkészítésébe. Szeleteljük fel a gyümölcsöket és hagyjuk, hogy ő tálalhassa a tányérra. Közben persze fontos meg is kóstolni, hiszen egy nem finom étel nem hagyhat el egy konyhát.

Vágjunk almát, sárgadinnyét, banánt, görögdinnyét nagyobb szeletekre és adjunk a gyermeknek sütiformákat. Ezzel különböző alakzatokat vághat a gyümölcsből.

Rendezhetünk versenyt, ha testvérei is vannak, és már ismer néhány számot. Készítsünk gyümölcssalátát és nézzük meg, hogy hány féle gyümölcsöt találnak. Akinek megvan hamarabb mind, az nyert.

Ha végképp nem eszi meg, akkor se erőltessük, hanem próbáljuk elrejteni ételekben. Készíthetünk turmixot, gyümölcslevest, édességekbe is beledolgozhatjuk. Így talán könnyebben elfogyasztják a gyermekek.

Az ételnek semmiféleképen nem lehet jutalmazó vagy büntető szerepe és ne is zsaroljuk ezzel gyermekeinket!

Ahhoz, hogy hitelesek legyünk a gyermekeink szemében, mindenképpen nekünk kell példával elöl járnunk.

Sajnos, ez az, ami legtöbbször hiányzik. Amikor a nagyobb gyerekeket megkérdezem, hogy hányszor esznek egy héten gyümölcsöt vagy zöldséget, sokszor kapom azt a választ, hogy ahányszor van otthon. Jó lenne, ha gyümölcs és zöldség mindig állna a rendelkezésükre, és talán sokkal szívesebben neki kezdenek egy almának, ha látják, hogy mi éppen azt majszolunk és nem a chipseszacskóba mélyed éppen a kezünk. Hiszen olyankor ne várjuk csodát!

Egy 2001-es amerikai tanulmány szerint a gyermekek ízlését nagyban befolyásolja, hogy mivel kínálja meg a szülő rendszeresen. Próbáljunk egy féle alapanyagból minél változatosabb ételeket készíteni és rászoktatni a gyermeket az ételek természetes ízeire. Egy gyümölcsöt, ami önmagában is édes, nem kell megcukrozni, tejszínhabozni stb. Ha valamelyik savanyúbb gyümölcsöt nem kedveli gyermekünk, készítsünk belőle turmixot vagy pépet, más édesebb gyümölcsök melléadásával.

Sajnos, ahogy a gyermek bekerül óvodába, majd iskolába, a gyümölcsfogyasztása egyre kevesebb lesz. Egy felmérés szerint, a felsőtagozatos és középiskolás diákok nagy része, egyáltalán nem fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget. Sajnos ezt a közétkeztetés sem támogatja meg a jó példával, de szerencsére egyre több pozitív kezdeményezés van. Ilyen az almaautomata az iskolákban, vagy gyümölcsnapok szervezése az ovikban. Néhány helyen működnek már egészséges iskolai büfék, ahol a szünetekben a gyermekek kedvükre válogathatnak a finom és egészséges falatok között.

A gyermekkorban jól megalapozott egészséges táplálkozás a kamaszkori és felnőttkori egészségüket is megalapozza, tehát éljünk a lehetőséggel, hogy most rendelkezésünkre áll a gyümölcsök nagy része. Vegyünk otthonra egy zamatos görögdinnyét, és otthon jóízűen eszegessük meg a gyermekünkkel. Családi programnak sem utolsó!
 
Töltsük fel a fagyasztóládát, hogy télen is legyen lehetőségünk finomabbnál finomabb gyümölcsökkel kínálni gyermekünket.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.

Hogyan vigyük orvoshoz szeretteinket demencia gyanúja esetén?

2026. október 31.

Ha demencia gyanúja miatt szeretnénk orvoshoz vinni egy hozzátartozónkat, de ő ezt elutasítja, a helyzet különösen nehéz lehet. Ugyanakkor a kivizsgálást nem érdemes hosszú ideig halogatni, mert a tüneteket kezelhető egészségi probléma is okozhatja, illetve, ha valóban demencia áll a háttérben, a folyamat lassítható. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, milyen nagy szerepe van empatikus orvosi hozzáállásnak a helyzet kezelésében.



Hogyan vegyük rá a szerettünket az orvosi vizsgálatra?

A feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a viselkedés megváltozása olyan jelek, amelyek felvethetik a demencia gyanúját – elsősorban és először jellemzően a hozzátartozókban. Azonban éppen ezek a tünetek azok, ami miatt előfordulhat, hogy az érintett nem érzékeli a problémát, fél a diagnózistól, vagy egyszerűen úgy érzi, nincs szüksége segítségre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az aggódó rokonokat.
– Ilyenkor talán a legfontosabb, hogy ne vitával és erőltetéssel próbálkozzunk, hanem bizalomépítéssel, türelemmel és fokozatos lépésekkel – hangsúlyozza Füzesséry doktornő. – Érdemes arra is figyelni, hogy ne a demencia emlegetésével kezdjük a beszélgetést. A „Szerintem demens vagy” helyett mondjuk például azt: „Szeretném, ha megnézné az orvos, miért vagy mostanában fáradtabb, vagy miért nehezebb megjegyezned dolgokat.” Ennél a pontnál hallgassuk meg azt is, mitől tart az érintett. Lehet, hogy a vizsgálattól, a kórháztól vagy a rossz hírektől fél. Ha megértjük az ellenállás okát, könnyebb megoldást találni. Az is hasznos „trükk”, ha egyszerű, konkrét választási lehetőséget kínálunk. Például kérdezzük meg, hogy inkább délelőtt vagy délután menne-e el az orvoshoz. A választási lehetőség segíthet abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak. Esetleg érdemes bevonni a beszélgetésbe egy számára hiteles embert. Előfordulhat, hogy a házastárs, egy testvér vagy egy régi családi barát szavára jobban hallgat.