Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha a pillanat szépsége megmarad

Érdekességek2020. szeptember 20.

Fotó: pixabay.com

Az élet már csak olyan, hogy a dolgok alakulása, együttállása folytán időről időre nehézségeket hoz elénk.

A napjainkban egyre inkább teret hódító „pozitív pszichológia” számos egyszerű gyakorlattal gazdagította repertoárunkat arra vonatkozóan, hogy megőrizzük az örömképességünket. Ha a megterhelő időszakokban is képesek vagyunk örömöt átélni, és az óhatatlanul megtapasztalt negatív érzelmek mellett a pozitív oldal sem tűnik el az életünkből, akkor ezzel az érzelmi típusú stratégiával a nehéz körülmények közepette is rendben tarthatjuk mentális egészségünket.

A legegyszerűbb módja annak, hogy örömet éljünk át, az, ha gyakoroljuk az „ízlelgetést” (angol kifejezéssel: savoring). Ennek lényege, hogy tudatosan erősítjük a pozitív tapasztalatok intenzitását és hosszát. Egyszerű dolgokban is kereshetünk örömöt: az ablakon beáramló napfényben, az arcunkat simogató szellőben, a kedvenc kávénk vagy teánk illatában. Ezek a dolgok általában akkor is jelen vannak az életünkben, ha stresszes időszakon megyünk keresztül, és alkalmasak arra, hogy elmerülve bennük pozitív érzelmeket ébresszünk.

Tulajdonképpen kiaknázzuk az elménk természetes szépérzékében rejlő lehetőségeket. A szobát elárasztó napfény, a növényeinkkel való bíbelődés akkor is örömet okoz, ha nehézségekkel küzdünk. Akkor is rácsodálkozhatunk egy zenemű szépségére, ha egy hete vesztettük el az állásunkat.

Az ízlelgetés kétféle módon valósulhat meg:
• Minden érzékszervünkkel belemerülünk a jelen pillanat egy szép aspektusába
• Felidézzük egy múltbeli szép pillanat teljes érzékszervi élményét


Akár az egyikről, akár a másikról van szó, a kulcs – és a kihívás – a figyelem irányítása. Ha nyomasztó dolgokkal küzdünk, akkor többnyire azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan ezeken rágódunk, a gondolataink szinte körbekörbe járnak – mintha az aggodalom folyton-folyvást tépelődést idézne elő, a tépelődés nyomában pedig aggodalom ébredne. Nem könnyű megállni, megszakítani a kört, és a figyelmünket – például – a madárcsicsergésre irányítani.

Fotó: pixabay.comDe ha sikerül, akkor az elme egy kis nyugalomra lelhet, és a stresszállapot is megszakadhat. A szép pillanatok ízlelgetését érdemes életünk nyugodt, stresszmentes időszakaiban gyakorolni, hogy a nehezebb periódusokban könynyebben folyamodhassunk ehhez az immár rutinná vált boldogságteremtő készséghez.

A stresszből erőforrást kovácsolhatunk
A pszichológusok egyik fontos felismerése, hogy a stressz nem feltétlenül ellenség, hanem erőforrás is lehet. Maga a biológiai stresszválasz is első körben azt szolgálja, hogy a szervezetünk energiát mozgósítson, amelyet a problémamegoldásra fordíthatunk.

Ezen túlmenően, mire zöld ágra vergődünk egy-egy nehéz élethelyzetben, számos készségünket, képességünket fejlesztjük, csiszoljuk. Ahhoz, hogy a jó irányba lépjünk tovább, talán fel kell ismernünk bizonyos dinamikákat, és kezelnünk kell azokat. Ezek a nagy tanulási folyamatok sok esetben mélységet adnak a személyiségünknek, és tartalmat az életünknek.

Szabó Elvira
könyvszerkesztő, prózaíró, pszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.