Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha a pillanat szépsége megmarad

Érdekességek2020. szeptember 20.

Fotó: pixabay.com

Az élet már csak olyan, hogy a dolgok alakulása, együttállása folytán időről időre nehézségeket hoz elénk.

A napjainkban egyre inkább teret hódító „pozitív pszichológia” számos egyszerű gyakorlattal gazdagította repertoárunkat arra vonatkozóan, hogy megőrizzük az örömképességünket. Ha a megterhelő időszakokban is képesek vagyunk örömöt átélni, és az óhatatlanul megtapasztalt negatív érzelmek mellett a pozitív oldal sem tűnik el az életünkből, akkor ezzel az érzelmi típusú stratégiával a nehéz körülmények közepette is rendben tarthatjuk mentális egészségünket.

A legegyszerűbb módja annak, hogy örömet éljünk át, az, ha gyakoroljuk az „ízlelgetést” (angol kifejezéssel: savoring). Ennek lényege, hogy tudatosan erősítjük a pozitív tapasztalatok intenzitását és hosszát. Egyszerű dolgokban is kereshetünk örömöt: az ablakon beáramló napfényben, az arcunkat simogató szellőben, a kedvenc kávénk vagy teánk illatában. Ezek a dolgok általában akkor is jelen vannak az életünkben, ha stresszes időszakon megyünk keresztül, és alkalmasak arra, hogy elmerülve bennük pozitív érzelmeket ébresszünk.

Tulajdonképpen kiaknázzuk az elménk természetes szépérzékében rejlő lehetőségeket. A szobát elárasztó napfény, a növényeinkkel való bíbelődés akkor is örömet okoz, ha nehézségekkel küzdünk. Akkor is rácsodálkozhatunk egy zenemű szépségére, ha egy hete vesztettük el az állásunkat.

Az ízlelgetés kétféle módon valósulhat meg:
• Minden érzékszervünkkel belemerülünk a jelen pillanat egy szép aspektusába
• Felidézzük egy múltbeli szép pillanat teljes érzékszervi élményét


Akár az egyikről, akár a másikról van szó, a kulcs – és a kihívás – a figyelem irányítása. Ha nyomasztó dolgokkal küzdünk, akkor többnyire azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan ezeken rágódunk, a gondolataink szinte körbekörbe járnak – mintha az aggodalom folyton-folyvást tépelődést idézne elő, a tépelődés nyomában pedig aggodalom ébredne. Nem könnyű megállni, megszakítani a kört, és a figyelmünket – például – a madárcsicsergésre irányítani.

Fotó: pixabay.comDe ha sikerül, akkor az elme egy kis nyugalomra lelhet, és a stresszállapot is megszakadhat. A szép pillanatok ízlelgetését érdemes életünk nyugodt, stresszmentes időszakaiban gyakorolni, hogy a nehezebb periódusokban könynyebben folyamodhassunk ehhez az immár rutinná vált boldogságteremtő készséghez.

A stresszből erőforrást kovácsolhatunk
A pszichológusok egyik fontos felismerése, hogy a stressz nem feltétlenül ellenség, hanem erőforrás is lehet. Maga a biológiai stresszválasz is első körben azt szolgálja, hogy a szervezetünk energiát mozgósítson, amelyet a problémamegoldásra fordíthatunk.

Ezen túlmenően, mire zöld ágra vergődünk egy-egy nehéz élethelyzetben, számos készségünket, képességünket fejlesztjük, csiszoljuk. Ahhoz, hogy a jó irányba lépjünk tovább, talán fel kell ismernünk bizonyos dinamikákat, és kezelnünk kell azokat. Ezek a nagy tanulási folyamatok sok esetben mélységet adnak a személyiségünknek, és tartalmat az életünknek.

Szabó Elvira
könyvszerkesztő, prózaíró, pszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).