Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha gyakran ég a gyomor: mit tehetünk ellene?

Érdekességek2018. december 21.

A fotók illusztrációk: pixabay.comGyomorégés – savas reflux: fájdalom, diszkomfort érzés a gyomorszáj tájékán, a nyelőcsőben felgyülemlett gyomorsav, égő torok… Sokunk szenved ettől az emésztőrendszeri problémától. A savlekötő gyógyszerek segítenek, de mi magunk is enyhíthetünk a bajon megfelelő táplálkozás és egyéb ellenlépések megtétele útján.

Amikor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe visszakerül, égő érzés keletkezik a nyelőcsőben, maró érzés a torokban… Ennek oka, hogy a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom nem zár megfelelően, és átengedi a gyomortartalmat. Így lehetővé válik a gyomorban lévő savtartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (ez a reflux).  Elsődleges tünete a gyomorégés, mely égő, kisugárzó fájdalommal jár, a szegycsont mögötti résztől egészen a torokig. Savas felböfögés, fájdalmas, nehéz nyelés, rossz szájíz, szájüregi égés is tartozhat a tünetek közé. De mit tehetünk ellene, illetve megelőzésképpen?

A nyelőcső-nyálkahártya állapotának helyreállítása antioxidánsokkal

A zöldségfélék nyújtják a reflux elleni egyik fő védelmet. Rostjaik élénkítik a béltranzitot, ásványi anyagjaik segítik a vér pH értékének lúgosítását, a bennük lévő antioxidánsok pedig védik a nyelőcső nyálkahártyáját.

A keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, bimbós és fodros kel, káposzta…), a nagyon színes zöldségek (pirospaprika, paradicsom, spenót, lvöröskáposzta, padlizsán, feketegyökér stb..) bővelkednek leginkább antioxidánsokban, de fontos, hogy variáljuk őket. Minél változatosabban állítjuk össze a zöldségeket a menüben, annál jobban karbantartjuk a bélflórát.


A gyümölcsök is kitűnő forrásai az antioxidánsoknak, de fogyasztásukat tanácsos napi 2-3 db-ra korlátozni, mert bővelkednek erjeszthető cukrokban. Ajánlott a gyümölcsök étkezéseken kívüli fogyasztása is.

A fotók illusztrációk: pixabay.comÉtkezés nyugodt körülmények között

A stressz úgy hat a refluxra, mint olaj a tűzre! Elősegíti a nyelőcső-nyálkahártya áteresztőképességének megváltozását, a savak sejtekbe való bejutását, és lassítja a gyomorürülést (amit reflux esetén inkább gyorsítani kell).

A stressz ellenszereként többek közt koncentráljunk a magnéziumra, melyben gazdag pld. a brazil dió, a mandula, a kesu dió vagy a szardínia. Ami az étkezést illeti, történjék stresszmentes, nyugodt körülmények között, és szánjunk rá elegendő időt. Amiatt is, hogy legyen időnk jól megrágni az ételt, mert a rágás serkenti a nyálképződést. A védelmet jelentő nyál bikarbonát tartalma lúgosító hatású (így semlegesítve a savas hatást), enzimjei pedig elősegítik az emésztést. Amellett a szakemberek is kimutatták, hogy azoknál a személyeknél, akik gyorsan, kapkodva étkeznek, gyakrabban fordul elő a reflux.

A gyulladásos folyamat csillapítása

Fontos a nyelőcső-nyálkahártya idült gyulladásának enyhítésére a (gyulladáscsökkentő) omega-3 zsírsav és (a gyulladásos folyamatot esetlegesen fokozó) omega-6 közti helyes egyensúly megtartása pld. jó növényi olajok fogyasztása útján. Élen jár közülük a repceolaj, a bio-camelinaolaj vagy az olívaolaj, mely gazdag antioxidáns polifenolokban. Az omega-3 pedig segíti a nyelőcső sejtfalának erősítését.

Toleranciánk tesztelése

A kávé az elsők közt szerepel a stressz és a nyelőcső alsó záróizma nem megfelelő működésének okozójaként. Egyes embereknél már egyetlen reggeli kávé is ártalmas lehet, mivel a szervezet nem tolerálja a koffeint. Ajánlott, hogy teszteljük toleranciánkat úgy, hogy 5-8 napon át nem iszunk kávét – tapasztalunk-e gyomorégést? Emellett a liszt és tejcukor érzékenység (laktóz-intolerancia) is okozhat refluxot, ezért gyanú esetén annak szakemberrel történő tesztelése szükséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.