Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha gyakran ég a gyomor: mit tehetünk ellene?

Érdekességek2018. december 21.

A fotók illusztrációk: pixabay.comGyomorégés – savas reflux: fájdalom, diszkomfort érzés a gyomorszáj tájékán, a nyelőcsőben felgyülemlett gyomorsav, égő torok… Sokunk szenved ettől az emésztőrendszeri problémától. A savlekötő gyógyszerek segítenek, de mi magunk is enyhíthetünk a bajon megfelelő táplálkozás és egyéb ellenlépések megtétele útján.

Amikor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe visszakerül, égő érzés keletkezik a nyelőcsőben, maró érzés a torokban… Ennek oka, hogy a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom nem zár megfelelően, és átengedi a gyomortartalmat. Így lehetővé válik a gyomorban lévő savtartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (ez a reflux).  Elsődleges tünete a gyomorégés, mely égő, kisugárzó fájdalommal jár, a szegycsont mögötti résztől egészen a torokig. Savas felböfögés, fájdalmas, nehéz nyelés, rossz szájíz, szájüregi égés is tartozhat a tünetek közé. De mit tehetünk ellene, illetve megelőzésképpen?

A nyelőcső-nyálkahártya állapotának helyreállítása antioxidánsokkal

A zöldségfélék nyújtják a reflux elleni egyik fő védelmet. Rostjaik élénkítik a béltranzitot, ásványi anyagjaik segítik a vér pH értékének lúgosítását, a bennük lévő antioxidánsok pedig védik a nyelőcső nyálkahártyáját.

A keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, bimbós és fodros kel, káposzta…), a nagyon színes zöldségek (pirospaprika, paradicsom, spenót, lvöröskáposzta, padlizsán, feketegyökér stb..) bővelkednek leginkább antioxidánsokban, de fontos, hogy variáljuk őket. Minél változatosabban állítjuk össze a zöldségeket a menüben, annál jobban karbantartjuk a bélflórát.


A gyümölcsök is kitűnő forrásai az antioxidánsoknak, de fogyasztásukat tanácsos napi 2-3 db-ra korlátozni, mert bővelkednek erjeszthető cukrokban. Ajánlott a gyümölcsök étkezéseken kívüli fogyasztása is.

A fotók illusztrációk: pixabay.comÉtkezés nyugodt körülmények között

A stressz úgy hat a refluxra, mint olaj a tűzre! Elősegíti a nyelőcső-nyálkahártya áteresztőképességének megváltozását, a savak sejtekbe való bejutását, és lassítja a gyomorürülést (amit reflux esetén inkább gyorsítani kell).

A stressz ellenszereként többek közt koncentráljunk a magnéziumra, melyben gazdag pld. a brazil dió, a mandula, a kesu dió vagy a szardínia. Ami az étkezést illeti, történjék stresszmentes, nyugodt körülmények között, és szánjunk rá elegendő időt. Amiatt is, hogy legyen időnk jól megrágni az ételt, mert a rágás serkenti a nyálképződést. A védelmet jelentő nyál bikarbonát tartalma lúgosító hatású (így semlegesítve a savas hatást), enzimjei pedig elősegítik az emésztést. Amellett a szakemberek is kimutatták, hogy azoknál a személyeknél, akik gyorsan, kapkodva étkeznek, gyakrabban fordul elő a reflux.

A gyulladásos folyamat csillapítása

Fontos a nyelőcső-nyálkahártya idült gyulladásának enyhítésére a (gyulladáscsökkentő) omega-3 zsírsav és (a gyulladásos folyamatot esetlegesen fokozó) omega-6 közti helyes egyensúly megtartása pld. jó növényi olajok fogyasztása útján. Élen jár közülük a repceolaj, a bio-camelinaolaj vagy az olívaolaj, mely gazdag antioxidáns polifenolokban. Az omega-3 pedig segíti a nyelőcső sejtfalának erősítését.

Toleranciánk tesztelése

A kávé az elsők közt szerepel a stressz és a nyelőcső alsó záróizma nem megfelelő működésének okozójaként. Egyes embereknél már egyetlen reggeli kávé is ártalmas lehet, mivel a szervezet nem tolerálja a koffeint. Ajánlott, hogy teszteljük toleranciánkat úgy, hogy 5-8 napon át nem iszunk kávét – tapasztalunk-e gyomorégést? Emellett a liszt és tejcukor érzékenység (laktóz-intolerancia) is okozhat refluxot, ezért gyanú esetén annak szakemberrel történő tesztelése szükséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)