Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha libben a szoknya

Érdekességek2018. szeptember 17.

Íme a „lábápolási és csinosítási program” hét lényegesebb pontja, amelyek ajánlásait érdemes betartani.

Bőrradírozás

Elengedhetetlenül fontos a bőrradírozás (ha szőrtelenítjük a lábunkat, akkor előtte), mely lehetővé teszi, hogy bőrünk megszabaduljon az elhalt hámsejtektől, a benőtt szőrszálaktól, és a bőrön lévő kisebb tökéletlenségektől. Választhatunk szemcsés (só-, cukoralapú) bőrradírokat, hámlasztó hatású tusgélt vagy viaszos állagú enzimatikus bőrradírt. Ne feledkezzünk meg a radírozó hatású hidratálókészítményekről sem, amelyek mindennap alkalmazhatók, míg a szemcsés típusúak hetente egyszer. De ha már régóta nem végeztünk bőrradírozást, az ideális az, hogy a rendszeres használat előtt tegyünk próbát olyan „érdes” területen, mint a sarok vagy a könyök.

Epilálás

A lézeres vagy a lézer- és fénybázisú (fényimpulzuson alapuló) szőrtelenítésre csak akkor szabad gondolni, amikor még nem kapott színt a bőrünk, egyáltalán nem barnult le. Válasszuk a viaszos szőrtelenítést, ha már hónapok óta nem epiláltunk. A legjobb kozmetikussal végeztetni – lágy és szép lesz a lábbőrünk legalább három hétig. Ha viszont házilag alkalmazzuk a viaszos epilálást,  a viaszt addig hevítsük, míg folyékonnyá nem válik (melegíthetjük mikróban), mert ha felforrósítjuk, égési sérüléseket okozhat. Megoldás lehet még az elektromos epilálókészülék, amely kitépi a szőrszálakat (kissé fájdalmas), de a hatás 3-4 hétig tart. Kevésbé hatékony, régóta ismert eljárás a szőrtelenítő krém vagy a borotva használata, de ezt a legtöbb esetben 3-4 naponta meg kell ismételni.


Hidratálás

Ha hajlamos a bőrünk a kiszáradásra, mindennap hidratálni kell jó minőségű hidratálókészítménnyel, hogy a felhám puha és ragyogó legyen. Kettős hatást érünk el, ha nem elégszünk meg azzal, hogy a bőr csak beszívja a vizet és a lipideket, hanem a krémet körkörös mozdulatokka bele is masszírozzuk a bőrbe. A lábfejtől kezdődőden haladjunk: ez élénkíti a láb mikrokeringését és enyhíti a narancsbőr tüneteit. A hidratáló krémek összetevői - pl. glicerin, növényi olajok, méhviasz, lanolin -  táplálják is a bőrt. Textúrájuk többféle lehet, hidratáló tej, balzsam vagy olaj formájában kaphatók. A hidratálás kiegészítéseként frissítővízzel is ápolhatjuk a láb bőrét.

Önbarnítás

Észrevettük, hogy csinosabb a láb, ha enyhén napbarnított? lAmennyiben nem áll módunkban napoztatni, használjunk önbarnító krémet, sprayt vagy habot, illetve színezőgélt is választhatunk, mely szép mézszínt ad a bőrnek. A textúrát illetően nagy a választék az önbarnító tejek és a habok között – utóbbit könnyebb használni. Félünk, hogy foltos lesz a bőrünk az önbarnítótól, nem vagyunk még rutinosak a használatában? Akkor maradjunk a színezőgélnél, mert finoman barnít, és könnyen lemosható az esti tusolás során.

Bőrfeszesítés

A koffeines bőrfeszesítő testápolókkal a láb bőrét finomíthatjuk, formáját szebbé tehetjük. Naponta történő használat mellett ezek a készítmények kisimítják, egyenletesebbé teszik a bőrfelületet, a lábnak harmonikusabb sziluettet adnak. Egyes készítmények összetett hatásúak (pl. azok, amelyek borostyánkivonatot tartalmaznak), és a vízvisszatartással szemben is felveszik a harcot. Feszesebbé, rugalmasabbá teszik még a bőrt az algakivonatot vagy szilíciumszármazékot tartalmazó krémek, melyeket jól be kell masszírozni a bőrbe. Nem szükséges hosszú időt szentelni a bőrápolás ezen fázisának – elég naponta kevesebb mennyiséget felvinni a lábra, nagy, simító mozdulatokkal lentről kezdve, a combok felé haladva, körkörösen ujjainkkal a bőrbe masszírozva. Végül a combok oldalát félig ökölbe szorított kézzel többször paskoljuk meg.

Izmosítás

Olyan sporttevékenységet válasszunk, amely nyújtja az izmokat, ahelyett, hogy gyarapítaná a tömegüket. A kitartó kerékpározás pl. erősíti a lábikrát és a combot. A gyaloglás viszont egyszerű és hatékony fizikai aktivitás ebből a célból, feltéve, ha legalább 30 percet igénybe vesz naponta. Ha időnk engedi, és az időjárás is kedvező, ehhez jó megoldás lehet az is, hogyha egész évben próbáljuk ritkábban használni az autónkat vagy a járműveket, és gyalog megtenni racionálisnak ítélt távolságokat. De ajánlható még a stretching, a jóga, a Pilates, a korlát melletti gyakorlás, mely mind nyújtja az izmokat.

Könnyítsünk a lábon!

Nehézláb-érzés, lábfájás esetén használjunk gyógynövénytartalmú (pl. vadgesztenye-kivonatot tartalmazó) krémeket vagy zseléket. Emellett persze életmódunkon is változtassunk, amennyire módunkban áll. Ha lehet, kerüljük az egész napos ülőmunkát, különösen keresztbe tett lábbal! Váltogassuk az ülő és álló testhelyzetet, amikor pl. rövid szünetet tartunk a munkában, telefonálunk, vagy kisebb gyűlésen vagyunk. Az a kis „séta” is jót tesz a lábnak, ha rendszeresen felállunk, és átmegyünk a kollégánkhoz, ha meg akarunk beszélni vele valamit, ahelyett, hogy e-maileket küldenénk neki. Munka után, a nap végén pedig érdemes hideg vízzel lezuhanyozni a lábunkat, alulról felfelé haladva – jót tesz a keringésnek, és az esetleges nehézláb-érzés is enyhíti.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntarthatósági szójegyzék

2025. július 06.



Az ICDA (International Confederation of Dietetic Assotiation, Nemzetközi Dietetikusok Szövetsége) arra ösztönzi a különböző nemzeti dietetikai szövetségeket, hogy a fenntarthatóság témájával kapcsolatosan, az általuk már kidolgozott anyagokat adaptálja az adott szövetség nyelvére. Ez minden nemzet számára nagy segítséget jelent és inspirál a saját hazai fenntarthatósági szemléletünk kialakításra.

Ehhez csatlakozva az MDOSZ oldalán elérhető egy Fenntarthatósági szójegyzék, amely a témában nemzetközi viszonylatban leginkább használt fogalmak magyarázatát tartalmazza magyar nyelven. (1) Természetesen ez kiegészül a nemzetközi ajánlásokon túl a magyar viszonyoknak megfelelő kifejezésekkel is. Ez is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag globális, hanem helyi sajátosság.


Elkerülhető élelmiszerhulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel.
Az élelmiszerhulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.
Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.
Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés (undor) miatt kidobásra került, például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.
Biohulladéknak nevezzük az összes emberi, állati vagy növényi eredetű hulladékot, amelyet a talajban található mikroorganizmusok le tudnak bontani. Magyarországon a biológiailag lebomló hulladék felhasználásáról, kezeléséről jogszabály rendelkezik. A biohulladékot külön kell gyűjteni. A nem újrafeldolgozható hulladékot rendszerint komposztálják. Az erre alkalmas biohulladékból a biogáztelepek biogázt állítanak elő, amely hő vagy áram termelésére használható. A 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §-a szerint, a biohulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény nem definiálja az élelmiszerhulladékot.

A tiszta környezet csökkenti a hiányzást és erősíti a pszichés biztonságérzetet

2025. július 05.

A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.

„A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.

De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.

A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő

„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.

A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.

„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.

A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk

2025. július 05.

2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.

A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”

A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.

A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.

A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.

„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.