2026. január 22.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad.
A helyes szájhigiénia fenntartása és a fogak épségének megőrzése érdekében fogorvoshoz ne csak akkor menjünk, amikor panaszunk van, hanem legalább évente, a kor előrehaladtával pedig félévente. A szakember az ellenőrzés során felismeri a szájhigiéniával kapcsolatos problémákat, elvégzi a megfelelő kezelést, és tanácsokat ad a további károsodások megelőzése érdekében.
A szomorú tények
Nagyon sokszor találkozik a fogorvos vagy szájhigiénikus olyan pácienssel, aki elmondása szerint naponta négyszer-ötször mos fogat, de a szájhigiéniája mégis rossz, tele van fogkővel és az ínye is gyulladt.
Ennek az az oka, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nincs tisztában a fogmosás szerepével és helyes technikájával sem. Nincs tudatában annak, hogy a legnehezebben megközelíthető fogközöket és az ínyszél környékét is alaposan meg kell tisztítani. Ezért fontos feladatunknak tartom, hogy mindenkit megtanítsunk a helyes fogmosás gyakorlatára és a fogköztisztító eszközök használatára (fogselyem, fogköztisztító kefe) is.
2026. január 21.
Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig
A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét
Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.
Több nézőpont, egy közös szakmai keret
A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.
2026. január 21.
Különböző életkorú betegek, eltérő egészségügyi igényekkel jönnek be a gyógyszertárba, amit a szakembernek helyesen kell tudni kezelni.
A patikákban egészségügyi tanácsadás zajlik, a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a betegségek kezelésére, a tünetek enyhítésére, és tippeket adhatnak a bőrápolásra vonatkozóan is. Igyekeznek minden információt átadni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor az étrend-kiegészítők és egyéb készítmények lényeges tudnivalóira is figyelmeztetnek, emellett lelki támogatást is nyújtanak.
Mindez eleve komplex feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy minden generációnak más az egészségfelfogása és a vásárlási szokása, illetve a kommunikációs stílusa is eltérő.
Generációs különbségek
A Z generáció tagjai fiatal felnőttek, akik a digitális világban szocializálódtak. A prevenció számukra gyakran inkább szépség- vagy teljesítményfókuszú, ugyanakkor komoly szerepet kaphat a mentális egészség megőrzése. Általában online tájékozódnak, és a trendekre is figyelnek. Az egészség számukra egyfajta önkifejezés, életérzés is, gondoljunk csak az influenszerekre, akik sok esetben életmódtippeket is megosztanak a közösségi felületeken.
Az Y generáció tagjai, más néven a millenniálok a multitasking nemzedéke, akik egy része épp a karrierépítéssel, a biztos alapok megteremtésével küzd, egy másik szegmensük pedig már kisgyermekes szülőként igyekszik helytállni, vagy akár egyszerre mindkettő.
A perifériás verőérbetegség, vagy közismertebb nevén érszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint, és az adatok is riasztóak: hazánkban rendkívül magas az érszűkület miatt végzett alsóvégtagi amputációk száma. A beavatkozások jelentős része elkerülhető lenne megfelelő életmóddal és a betegség korai felismerésével, időben megkezdett kezelésével. 
