Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha melegszik az idő, a kullancsok is aktívabbá válnak…

Érdekességek2021. június 09.

A közönséges kullancs számos kórokozót hordozhat és terjeszthet, amelyekkel vérszívása során az embert is megfertőzheti. E betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő. Fontos tudni, hogy kis odafigyeléssel a betegségek megelőzhetők, illetve az agyvelőgyulladás esetében védőoltás is rendelkezésre áll.

Fotó: pixabay.comA kullancsok vérszívó ízeltlábúak, számos állatfaj (köztük háziállataink) és az ember is lehet gazdaszervezetük. A számukra kedvező életfeltételeket biztosító élőhelyeken legnagyobb valószínűséggel kora tavasztól késő őszig találkozhatunk velük. Európa legnagyobb részén, így hazánkban is a közönséges kullancs a leggyakoribb fajuk. A közönséges kullancs számos kórokozót hordozhat és terjeszthet, amelyekkel vérszívása során az embert is megfertőzheti. E betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő.

A kullancsok csak bizonyos élőhelyeken fordulnak elő nagy számban

Főként erdeinkben (pl. a gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő. A legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is találkozhatunk velük, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt telkeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerülnek be. Ezeken a helyeken fokozottan ügyeljünk a testünkre kapaszkodó kullancsokra!

A kullancsok betegséget terjeszthetnek

Fontos tudni, hogy csak a kullancsok egy része hordoz kórokozót, és az ilyen ízeltlábúaknak is csak egy része adja át azt vérszívása során az embernek. A patikában kapható „kullancsteszt”, amely a vért szívott kullancs Lyme-kórokozó pozitivitását képes kimutatni, nem ad 100%-os bizonyosságot. Éppen ezért fenntartásokkal kezelendő, hiszen nem alkalmas az ember betegségének megállapítására. Amennyiben a kullancscsípést követően betegségtüneteket (pl. bőrtünet, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!


A kullancsok okozta ártalmak megelőzhetők

A vérszívás és a kórokozók átvitele ellen egyénileg számos módon védekezhetünk. Ezek közül a legfontosabbak:

A kullancs eltávolítása

Ha olyan helyen járunk, ahol nagy valószínűséggel előfordulhatnak kullancsok, akkor tartsunk ún. kullancsvizitet. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel a kifejlett kullancs a vérszívás megkezdésekor anyajegyre is hasonlíthat, ezért figyelmes keresésre van szükség. Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg, anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. A kullancsot ezután határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. Szükség esetén azonban két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs, mert az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk bőrünkből.

A sebet, ha lehetőség van rá, langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor, mint egy apró szálka, idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.

ÁNTSZ


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az utazási hasmenés fő tünetei

2025. július 02.



Külföldön az emberek általában szívesen próbálják ki a helyi konyhát. Vannak azonban, akiknek érzékeny a gyomruk és az idegen ételtől gyomorrontást kapnak: ennek tünetei szintén hányás, hasmenés, gyomorgörcsök. Ez azonban diéta és bő folyadékfogyasztás mellett hamar elmúlik. A komolyabb betegségről, az utazási hasmenésről akkor van szó, ha az utazónál megérkezése után három napon belül, legalább napi három alkalommal híg székletürítésre kerül sor, valamint a vezető tünetek közül (alig visszatartható székelési inger, hastáji fájdalom vagy puffadás, hasi görcsök, émelygés, láz, hányás, véres vagy nyálkás jellegű széklet) legalább három fellép.

A legfontosabb a megelőzés

A rossz hír az, hogy az alkoholfogyasztás, mely a közhiedelem szerint „fertőtleníti az emésztőcsatornát” – nem igaz. Példa rá Hemingway, aki sűrűn alkoholizált utazásai közben (is), mégis, afrikai útjáról mint „az Önök vérhasban szenvedő tudósítója” számolt be olvasóinak. A megelőzés biztos módja a biztonságos, nem fertőzött ételek és italok fogyasztása. Erről a Zsebdoktor utazóknak c. könyv „Egzotikus vidékek – egzotikus ételek” című fejezetében részletesen olvashat.

A diétás megszorításokat és a biztonságos étkezésre vonatkozó szabályokat az utazók többsége nem tartja be, az erre való törekvés mintegy két nap után lanyhul. Mivel az utazási hasmenés tipikusan az elutazás utáni harmadik napon lép fel, a kezdeti óvatosság az első két napban – úgy tűnik – meghozza a gyümölcsét. A megelőzésképpen szedett antibiotikumok – más káros mellékhatásaikon kívül – sem akadályozzák meg a hasmenés kialakulását, főleg azért, mert nem minden utazási hasmenést okozó mikroba érzékeny az adott antibiotikumra.

Ezért nehéz egyedül formába lendülni otthon

2025. július 01.

Hogyan lehet mégis tartós a fejlődés?

Sokan hajlamosak magukat okolni, ha otthon nem jönnek az edzés eredmények, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. A négy fal között edzeni nemcsak kényelmes, hanem tele van nehézségekkel is: könnyű elveszíteni a lelkesedést, elcsúszni a rendszerességen, vagy épp tanácstalanul válogatni a rengeteg online videó között. Fodor Réka fitnesz szakértő szerint nem a kitartás hiánya a fő akadály, hanem az, ha nincs egy jól felépített terv, személyre szabott segítség és bátorító közösség.

A szakértő szerint a siker kulcsa a részletekben és a tudatosságban rejlik.

„Az otthoni edzés nem szükségszerűen könnyebb vagy kevésbé hatékony, mint az edzőtermi, de csak akkor hozza a kívánt formát, ha helyesen végezzük” – hívta fel a figyelmet a Barackcsapat online edzésplatform alapítója.

Túlzott lelkesedés vs. teljes rendszertelenség

Fodor Réka szerint az egyik leggyakoribb buktató a túlzott kezdeti lelkesedésből fakadó túledzés, vagy éppen ennek ellenkezője, a rendszertelenség.

„Sem a pihenőnapok nélküli, mindennapos intenzív mozgás, sem a hetekig tartó kihagyások nem vezetnek optimális eredményre. Előbbi könnyen túlterheléshez és sérüléshez, utóbbi pedig motivációvesztéshez és a fejlődés elmaradásához vezethet. A megoldást egy okosan felépített, fokozatosságot biztosító edzésterv jelentheti, amely figyelembe veszi az egyéni terhelhetőséget és biztosítja a szükséges regenerációt.” – meséli Fodor Réka.

Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik

2025. július 01.

A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.

A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.

A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről. 

Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.

Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.

„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.

A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók.