Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha náthás az egész család…

Érdekességek2018. január 31.

Környezetünk rohamlépésekben történő változásai a légúti betegségek kialakulását és lefolyását is jelentősen módosították…
Azt tapasztalom, hogy a korábban mindennapinak tartott, néhány nap alatt lezajló nátha gyakran elhúzódik, még a leggondosabb ápolás mellett sem gyógyul meg néhány nap alatt. Különösen a gyerekek közösségbe kerülésének időszakában gyakori, hogy szűnni nem akaró orrfolyás, köhögés veszi kezdetét. Az éjszakai fülfájdalmak, orrdugulás, torokfájdalom, időnként fellépő láz tartja állandó izgalomban a családot.

Hogyan alakulnak ki a szövődmények?

Sokan kérdezik tőlem, hogy mi az oka a szövődmények kialakulásának, hiszen mindent megtesznek azért, hogy ez ne következzen be. Tisztáznunk kell, hogy a nátha nem azonos a megfázással, bár a köznapi szóhasználatban a két fogalmat sokszor azonosnak vélik. Előfordul, hogy az orrfolyás megfázással kezdődik, de ez csak hajlamosít a légutakat megbetegítő vírusok megtelepedésére az orrban, a torokban és a légcsőben.


A vírusfertőzés következménye a vízszerű orrfolyás, ugyanis az orrnyálkahártya fokozott váladéktermeléssel igyekszik megszabadulni a vírusoktól. Egyúttal az orrüreget bélelő nyálkahártya megduzzad, és ez is hozzájárul a gátolt orrlégzés és szájlégzés kialakulásához. A torok kiszáradása, „kicsit piros” színe az orrdugulás következménye. Nem tévesztendő össze a torokgyulladással. A csecsemők náthája sokszor jár lázzal, étvágytalansággal, az orrdugulás miatt a szopási készség romlásával.

Bölcsődés- és óvodáskorú gyermekeknél a nátha ritkábban jár lázzal, és az általános tünetek mérsékeltebbek. A közösségbe ilyen állapotban bekényszerülő gyermek önmagára és társaira is komoly veszélyforrást jelent.

A vírusos nátha gyengíti az ellenálló képességet, és a környezetben lévő baktériumok könnyen megtapadnak a hurutos légutakban. A szervezet védekezése kapcsán sűrű, sárgászöld orrváladék termelődik, amelyben már tenyésztéssel többnyire kimutatható, gennykeltő baktériumok vannak. Cseppfertőzéssel az egész gyermekközösségre ráterjedhetnek.

Ezért jó az orrszívó

Klinikánkon született meg mintegy három évtizeddel ezelőtt az orrhigiéné gondolata, és azt követően az orrhigiéné eszközei is. Klinikai vizsgálatok sora bizonyította, hogy az orrváladék leszívásával a betegség lefolyása meggyorsítható, hiszen a kórokozók millióit távolítjuk el a váladékkal együtt.
Tévhit, hogy a szívótechnikával a váladéktermelés fokozódik. (Nem azonos az anyatej termelődésével – ott a szopás és a hormonok segítenek.) Az orrváladék termelődését a kórokozók jelenléte, vagy más ingerek (pl. pollenek) indukálják.

A klinikán kifejlesztett orrszívók és az orrhigiéné fontosságának gondolata már messze meghaladta hazánk határait. Bár vannak kétkedők, de a gyógyult gyermekek sora bizonyítja, hogy korszakalkotó gondolat született. Megváltozott környezetünk a nátha gyógymódjának technikai fejlesztését is indukálta. Ezért is nevezte el klinikai főnökünk az orrszívót technikai zsebkendőnek.

Meg kell értenünk az idősebb korosztály kétségeit az orrszívás szükségességével kapcsolatban, hiszen ők is felneveltek bennünket, és akkor még nem volt porszívós orrszívó. Orrszívó valóban nem volt, de nagyon sok náthás eredetű fülszövődmény igen, ami az esetek egy részében fülműtétet tett szükségessé. Az utóbbi időben, az orrhigiéné eszközeinek bevezetése óta a fülszövődmények száma jelentősen csökkent, lefolyásuk megváltozott, de a légúti szövődmények még mindig nagyon gyakoriak.

Hogy ne legyen beteg az egész család?

Az elhúzódó nátha hátterében tünetszegényen zajló arcüreggyulladás állhat, ami több héten át fennálló orrfolyást és köhögést eredményez az alkalmazott gyógyszeres kezelés ellenére is. Az utóbbi néhány évben azt tapasztalom, hogy a szűnni nem akaró náthás-köhögős panasszal kezelt gyermekek szülei is hasonlóan betegek. A gyermekközösségekben többszörös gyógyszeres kezelés után megerősödött és szétszóródott kórokozók már a felnőtteket is megbetegítik. Sokszor eltűnődöm rajta, hogy a fiatal, életerős szülők immunitása sem elég erős a kórokozók bizonyos csoportjának leküzdésére.

Szükségszerűnek vélem, hogy ezeket a megfigyeléseket alapul véve fokozottan figyeljünk oda a betegség tovaterjedésének megakadályozására.

A legfontosabbak:

  1. Ne vigyük a náthás-köhögős kicsiket a közösségbe.
  2. Otthon ápolva nagyon figyeljünk a higiénére (gyakori szellőztetés, a piszkos papír zsebkendő gondos összegyűjtése, náthás szülőnek szájmaszk használata, vitamindús táplálkozás).
  3. Dohányzás mellőzése.

Ami még segít:

A fentieket – naponta többször – gondosan végezve a betegség lefolyását meggyorsíthatjuk, és a szövődmények elkerülhetők.

Dr. Somi Ildikó
Gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!