Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem elég érett az idegrendszer

Érdekességek2024. február 26.

Jelen cikkben az SPD-ről, vagyis a szenzoros zavarokról írok, ezek hogyan befolyásolják a gyermek mindennapi életét, tanulását, sőt felnőttként a mi életünket is. Bemutatom saját idegrendszeri éretlenségemet, és hogy ez hogyan hat a mindennapi életemre.

Fotó: 123rf.comSaját példámmal szeretném demonstrálni, hogy mi történik akkor, ha nem vagyunk tisztában azzal, ha valami nem jól működik a gyermek szabályos és szabálytalan fejlődésével. Bízom benne, hogy miközben ezt a cikket olvassák, sokan magukra ismernek, hogy: „ja, ez nekem is probléma”. Ezáltal jobban tudatában lesznek annak, miért is fontos az, amit mindig hangsúlyozok: ha látunk valami atipikus viselkedést a gyermeknél, a legjobb, ha elvisszük kivizsgálásra, felmérésre. Azzal semmi rosszat nem teszünk. Maximum kiderül, hogy semmi baj, és csak mi reagáltuk túl. De ha kiderül, hogy igazunk volt, akkor meg sokat segíthetünk gyermekünk későbbi életének alakulásában.

Rólam…

Én a ’80-as évek közepén születtem koraszülöttként. Emiatt a könnyvezetékeim a jobb szememnél nem fejlődtek ki megfelelően, ezért amikor folyt az orrom vagy sírtam, semmi könny nem jött. Hozzá kell tennem, hogy mindig szembetegségem volt. 3 éves koromig számos műtéten estem át, melyek végeredményeként beültettek egy könnyvezetéket az arcomba, ami a mai napig ott van.

Az általános iskolában, amikor tanultam írni és olvasni, ez utóbbi nem jelentett nagy problémát, bár lassan haladtam vele, de biztosan. Az írásom viszont kibogarászhatatlan és értelmetlen volt. Számos vizsgálat után kiderült az igazság: diszgráfia! Ezzel meg lettem bélyegezve, és az akkori rendszernek köszönhetően 9 éves koromtól nem kellett írnom, se nyelvtanórán megjelennem (amiért ezt elrendelték, azt sosem értettem, de ez volt a döntés). Ezért sosem tanultam meg sem jól írni, sem pedig a magyar nyelvtant. A mai napig érzem a súlyát, mert nem tudom, hogyan kell helyesen írni egyes szavakat, mikor kell vesszőt tenni, mikor pontot, a többi nyelvtani szabályról nem is beszélve.

El lehet képzelni, hogy ez mekkora hátrány nekem!

Pár éve úgy döntöttem, megpróbálom megszerezni a jogosítványomat. Kiderült, hogy félek a vezetéstől, mégpedig azért, mert a szemem miatt nem érzem biztonságosnak a jobb oldali perifériámat.

Emellett még impulzív is vagyok és egy örökmozgó. Idegrendszeri éretlenségem – ami így felnőttkoromig elkísér – kihat a mindennapjaimra, kisebb-nagyobb akadályokat okozva, amiket, igaz, az évek alatt sikerült megtanulnom kompenzálni és együtt élni velük, de azért el lennék nélkülük.

Ahogy mélyebben beleástam magam az idegrendszeri éretlenség témájába, rá kellett jönnöm, elképzelhető, hogy rejtett kancsalságom (heterophoriám) van. Ez röviden azt jelenti, hogy a jobb szememet nem használom úgy, ahogy kellene, és az agyam kissé eltolja a jobb szememet, hogy több energiát adjon a balnak a látáshoz. Ez a magyarázata annak, hogy a szem-kéz koordinációm nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna, és amikor írni kellett, ott teljesen szétesett az egész. A vezetésnél is megmagyarázza, hogy miért nem éreztem az autó jobb oldalát. Valószínű, ez is segített abban, hogy impulzív vagyok.

Jó lett volna, ha ezekről többet tudhattunk volna, amikor gyerek voltam, és foglalkozhattunk volna velük. Úgy gondolom, hogy ha ezeket időben észrevették és megadták volna a fejlesztést mind a szememnek, mind a szem-kéz koordinációs éretlenségemnek, akkor most ezek enyhébbek lennének vagy teljesen el is múltak volna.

Azt kívánom, hogy a következő generáció életét kevésbé terhelje az ilyen jellegű nehézség, Én tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!

Mindenkinek más az idegrendszeri érettsége, kinek tipikus, rendezett, kinek kicsit éretlen. Biztos vagyok benne, hogy most mindenki elgondolkodik magán, lehet, hogy észre is vett érdekes dolgokat, amik lehet, hogy befolyásolják a napi életvitelét. Ezért tartom fontosnak a korai felmérést, a felismerést és a segítségnyújtást. Hiszen a gyerek idegrendszere még fejlődik, gyorsabban tud tanulni és alkalmazkodni.

Tegyük meg gyermekünkért azt az esélyt, hogy foglalkozunk vele, amíg még gyerek, így nem kell majd szembenéznie pluszkihívásokkal. Hiszen az élet már maga egy kihívás, szerintem elég azzal szembenézni.


Mi is az az idegrendszer?

Képzeljük el az idegrendszert egy forgalmas autópályának, ahol a járművek az ingerek. Az autópálya (az idegrendszer) hordozza az információkat az agy felé, ahogy az autók szállítják az árut egyik helyről a másikra. Ha az út tiszta és jól karbantartott, az autók zavartalanul mozoghatnak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha az idegrendszer megfelelően működik. Probléma akkor merül fel, ha az út rossz állapotban van, pl. gödrökkel vagy akadályokkal. Az autók (az ingerek) nehezebben jutnak át vagy elakadnak. Ezért, ha valaki szenzoros problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy az autók nem tudnak simán közlekedni az autópályán. És ezek a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű utak (neuronális kapcsolatok) rendszere egy vagy több motoros, kognitív utat is érinthet, ami által a motoros és a kognitív részekre nehezebben tud eljutni az információ. Ez az erre épülő pszichés és szociális területen lévő további funkciókat gátolhat. Így az adott személy nem tud a lehetőségeinek megfelelően kiteljesedett életet élni. Ez zavarhatja a mindennapi tevékenységét, mert az ingerek megérkezése vagy feldolgozása nehézkesebb lehet.

Például a hangok lehetnek túl erősek, a fények túl fényesek vagy a textúrák túl érzékenyek az érintésre. És még hosszan sorolhatnám. A jó hír az, hogy segíthetünk a gyermeknek, hogy ezek az autók könnyebben közlekedjenek az autópályán, pl. különféle technikák és terápiák segítségével. Ezáltal majd jobban tud alkalmazkodni a környezethez és kezelni az ingereket.

Írja meg nekem!

Most már tudjuk, hogy egy kis akadály is okozhat nagy dugókat és nehézségeket. Kíváncsi lennék, hogy hányan ismertek fel idegrendszeri nehézséget saját magukban, és hogy hányan ismertek fel idegrendszeri éretlenséget saját gyermekükben vagy körülöttük élő gyermekekben. Írja meg nekem mailben válaszát a komplexsensoryfitness@gmail.com címre.

Fotó: 123rf.com

Mi okozhatja ezeket a hibákat az idegrendszer fejlődésében?

Genetikai tényezők

Környezeti tényezők

Pszichés tényezők

Mint ahogyan látjuk, nagyon sok befolyásoló faktor létezik. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a tényezők gyakran összefonódnak, és nem mindig könnyű egyértelműen megállapítani, hogy pontosan mi okozza a fejlődési éretlenséget. Általában a diagnózist szakértők állítják fel, akik részletes értékelést és elemzést végeznek a gyermek fejlődésével és környezetével kapcsolatban.

Simon Bence
óvodapedagógus

Longikid (TSMT-belépő) vizsgáló
komplexsensoryfitness@gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hazai természetes fürdővizek döntő többsége továbbra is biztonságosan használható

2026. július 01.



A magyarországi természetes fürdőhelyek túlnyomó többsége kiváló vagy jó minősítésű, így a hazai üdülőknek nincs okuk aggodalomra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a magyarországi természetes fürdőhelyek 64 százaléka kiváló, további 22 százaléka pedig jó minősítést kapott. A kifogásolt minősítésű vizek aránya hazánkban mindössze 1,4 százalék. Fontos hangsúlyozni, hogy a „jó” és a „tűrhető” minősítésű fürdővizek szintén megfelelnek a közegészségügyi követelményeknek, és biztonságosan használhatók fürdőzésre. A leglátogatottabb hazai üdülőövezetekben – így különösen a Balatonnál, a Tisza-tónál vagy a Dunakanyarban – a fürdővizek minősége szinte kivétel nélkül kiváló vagy jó.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nyilvánosságra hozta a 2025. évi fürdővízminőségi jelentését, amely az európai természetes fürdőhelyek vízminőségét értékeli. Az értékelési rendszer négy kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. A kiváló és a jó, sőt még a tűrhető minősítésű fürdővizek is egyaránt megfelelőek a fürdőzéshez, de egy tűrhető vagy éppen kifogásolt minősítésű fürdővíz esetén is lehet biztonságos a fürdőzés. A minősítés ugyanis négy év adatsorából tevődik össze; a 2025. évi minősítés nem tartalmazza az idei fürdőszezonban végzett vizsgálatok eredményét.

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.