Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem elég érett az idegrendszer

Érdekességek2024. február 26.

Jelen cikkben az SPD-ről, vagyis a szenzoros zavarokról írok, ezek hogyan befolyásolják a gyermek mindennapi életét, tanulását, sőt felnőttként a mi életünket is. Bemutatom saját idegrendszeri éretlenségemet, és hogy ez hogyan hat a mindennapi életemre.

Fotó: 123rf.comSaját példámmal szeretném demonstrálni, hogy mi történik akkor, ha nem vagyunk tisztában azzal, ha valami nem jól működik a gyermek szabályos és szabálytalan fejlődésével. Bízom benne, hogy miközben ezt a cikket olvassák, sokan magukra ismernek, hogy: „ja, ez nekem is probléma”. Ezáltal jobban tudatában lesznek annak, miért is fontos az, amit mindig hangsúlyozok: ha látunk valami atipikus viselkedést a gyermeknél, a legjobb, ha elvisszük kivizsgálásra, felmérésre. Azzal semmi rosszat nem teszünk. Maximum kiderül, hogy semmi baj, és csak mi reagáltuk túl. De ha kiderül, hogy igazunk volt, akkor meg sokat segíthetünk gyermekünk későbbi életének alakulásában.

Rólam…

Én a ’80-as évek közepén születtem koraszülöttként. Emiatt a könnyvezetékeim a jobb szememnél nem fejlődtek ki megfelelően, ezért amikor folyt az orrom vagy sírtam, semmi könny nem jött. Hozzá kell tennem, hogy mindig szembetegségem volt. 3 éves koromig számos műtéten estem át, melyek végeredményeként beültettek egy könnyvezetéket az arcomba, ami a mai napig ott van.

Az általános iskolában, amikor tanultam írni és olvasni, ez utóbbi nem jelentett nagy problémát, bár lassan haladtam vele, de biztosan. Az írásom viszont kibogarászhatatlan és értelmetlen volt. Számos vizsgálat után kiderült az igazság: diszgráfia! Ezzel meg lettem bélyegezve, és az akkori rendszernek köszönhetően 9 éves koromtól nem kellett írnom, se nyelvtanórán megjelennem (amiért ezt elrendelték, azt sosem értettem, de ez volt a döntés). Ezért sosem tanultam meg sem jól írni, sem pedig a magyar nyelvtant. A mai napig érzem a súlyát, mert nem tudom, hogyan kell helyesen írni egyes szavakat, mikor kell vesszőt tenni, mikor pontot, a többi nyelvtani szabályról nem is beszélve.

El lehet képzelni, hogy ez mekkora hátrány nekem!

Pár éve úgy döntöttem, megpróbálom megszerezni a jogosítványomat. Kiderült, hogy félek a vezetéstől, mégpedig azért, mert a szemem miatt nem érzem biztonságosnak a jobb oldali perifériámat.

Emellett még impulzív is vagyok és egy örökmozgó. Idegrendszeri éretlenségem – ami így felnőttkoromig elkísér – kihat a mindennapjaimra, kisebb-nagyobb akadályokat okozva, amiket, igaz, az évek alatt sikerült megtanulnom kompenzálni és együtt élni velük, de azért el lennék nélkülük.

Ahogy mélyebben beleástam magam az idegrendszeri éretlenség témájába, rá kellett jönnöm, elképzelhető, hogy rejtett kancsalságom (heterophoriám) van. Ez röviden azt jelenti, hogy a jobb szememet nem használom úgy, ahogy kellene, és az agyam kissé eltolja a jobb szememet, hogy több energiát adjon a balnak a látáshoz. Ez a magyarázata annak, hogy a szem-kéz koordinációm nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna, és amikor írni kellett, ott teljesen szétesett az egész. A vezetésnél is megmagyarázza, hogy miért nem éreztem az autó jobb oldalát. Valószínű, ez is segített abban, hogy impulzív vagyok.

Jó lett volna, ha ezekről többet tudhattunk volna, amikor gyerek voltam, és foglalkozhattunk volna velük. Úgy gondolom, hogy ha ezeket időben észrevették és megadták volna a fejlesztést mind a szememnek, mind a szem-kéz koordinációs éretlenségemnek, akkor most ezek enyhébbek lennének vagy teljesen el is múltak volna.

Azt kívánom, hogy a következő generáció életét kevésbé terhelje az ilyen jellegű nehézség, Én tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!

Mindenkinek más az idegrendszeri érettsége, kinek tipikus, rendezett, kinek kicsit éretlen. Biztos vagyok benne, hogy most mindenki elgondolkodik magán, lehet, hogy észre is vett érdekes dolgokat, amik lehet, hogy befolyásolják a napi életvitelét. Ezért tartom fontosnak a korai felmérést, a felismerést és a segítségnyújtást. Hiszen a gyerek idegrendszere még fejlődik, gyorsabban tud tanulni és alkalmazkodni.

Tegyük meg gyermekünkért azt az esélyt, hogy foglalkozunk vele, amíg még gyerek, így nem kell majd szembenéznie pluszkihívásokkal. Hiszen az élet már maga egy kihívás, szerintem elég azzal szembenézni.


Mi is az az idegrendszer?

Képzeljük el az idegrendszert egy forgalmas autópályának, ahol a járművek az ingerek. Az autópálya (az idegrendszer) hordozza az információkat az agy felé, ahogy az autók szállítják az árut egyik helyről a másikra. Ha az út tiszta és jól karbantartott, az autók zavartalanul mozoghatnak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha az idegrendszer megfelelően működik. Probléma akkor merül fel, ha az út rossz állapotban van, pl. gödrökkel vagy akadályokkal. Az autók (az ingerek) nehezebben jutnak át vagy elakadnak. Ezért, ha valaki szenzoros problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy az autók nem tudnak simán közlekedni az autópályán. És ezek a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű utak (neuronális kapcsolatok) rendszere egy vagy több motoros, kognitív utat is érinthet, ami által a motoros és a kognitív részekre nehezebben tud eljutni az információ. Ez az erre épülő pszichés és szociális területen lévő további funkciókat gátolhat. Így az adott személy nem tud a lehetőségeinek megfelelően kiteljesedett életet élni. Ez zavarhatja a mindennapi tevékenységét, mert az ingerek megérkezése vagy feldolgozása nehézkesebb lehet.

Például a hangok lehetnek túl erősek, a fények túl fényesek vagy a textúrák túl érzékenyek az érintésre. És még hosszan sorolhatnám. A jó hír az, hogy segíthetünk a gyermeknek, hogy ezek az autók könnyebben közlekedjenek az autópályán, pl. különféle technikák és terápiák segítségével. Ezáltal majd jobban tud alkalmazkodni a környezethez és kezelni az ingereket.

Írja meg nekem!

Most már tudjuk, hogy egy kis akadály is okozhat nagy dugókat és nehézségeket. Kíváncsi lennék, hogy hányan ismertek fel idegrendszeri nehézséget saját magukban, és hogy hányan ismertek fel idegrendszeri éretlenséget saját gyermekükben vagy körülöttük élő gyermekekben. Írja meg nekem mailben válaszát a komplexsensoryfitness@gmail.com címre.

Fotó: 123rf.com

Mi okozhatja ezeket a hibákat az idegrendszer fejlődésében?

Genetikai tényezők

Környezeti tényezők

Pszichés tényezők

Mint ahogyan látjuk, nagyon sok befolyásoló faktor létezik. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a tényezők gyakran összefonódnak, és nem mindig könnyű egyértelműen megállapítani, hogy pontosan mi okozza a fejlődési éretlenséget. Általában a diagnózist szakértők állítják fel, akik részletes értékelést és elemzést végeznek a gyermek fejlődésével és környezetével kapcsolatban.

Simon Bence
óvodapedagógus

Longikid (TSMT-belépő) vizsgáló
komplexsensoryfitness@gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.