Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem eszik jól a gyerek, ne erőltessük!

Érdekességek2021. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Csak könyököl a gyerek a tányérja mellett? Úgy véljük, hogy gyakran nem eszik eleget? Nincs nagy baj! Ahelyett, hogy fölöslegesen idegeskednénk, vagy aggódnánk emiatt, inkább kutassuk fel az okokat.

Még csak három falatot – ha nem eszed meg, aputól kikapsz, amikor hazajön! Gyakran ilyen és ehhez hasonló „fenyegetések” hangzanak el az anyák részéről, ha a gyereknél nehezen megy le a spenót, a sárgarépa-főzelék, vagy más, általa nem kedvelt étel, és a nagy része ott marad a feltálalt adagnak.

A gyermek buzdítása arra, hogy egyen meg mindent, ami a tányérján van, sokszor belénk rögződött reflex. Emellett nem szabad pazarolni – eleget hallottuk gyermekkorunkban, és meglehet, hogy tudat alatt ezt is „átörökítjük” csemetéinkre. Pedig a szakemberek rég rájöttek arra, hogy fölösleges erőltetni, ha nem akar már többet enni a gyerek, sőt, idővel megzavarhatja az étvágyát, kedvetlenné válhat, ha közeleg az étkezés ideje. Hagyjuk hát kelletlenül enni, finnyáskodni? Íme a gyermekpszichológusok és dietetikusok néhány jó tanácsa a kompromisszumos megoldásokra:

Bízzunk az étvágyában!

A kisbaba annyit eszik, amennyire szüksége van – ez veleszületett tulajdonsága. Nem falánkságból, vagy további kínálásra, mint mi felnőttek… És ahogy növekszik, minél inkább hagyjuk szabadon dönteni afelől, hogy mennyit egyen, annál hosszabb ideig megőrzi „hatodik érzékét” a helyes mennyiségű táplálék elfogyasztásához. Ez lehetővé teszi számára, hogy ne egyen se túl sokat, se túl keveset.

Ha gyermekünknek nehezére esik befejezni egy fogást az ebédnél, a szervezetének bizonyára már nincs szüksége több táplálékra.

Talán az étkezést megelőzően nem fordított elég energiát fizikai tevékenységre, vagy túl sokat evett előző este, esetleg kifáradt az iskolában – így egyszerűen már nem éhes. Meg kell értenünk az okokat, és nem szabad tovább erősködnünk, hogy pl. „tarts egy kis szünetet, és egyél még”…

Talán túl sokat tettünk a tányérjára…

Gyakran a gyermek azért húzódozik attól, hogy az elé tett mennyiséget elfogyassza, mert túl sokat tettünk a tányérjára (előfordul, hogy annyit, mint magunknak). A mennyiséget minden esetben igazítsuk az életkorához, és a porcióknál vegyük figyelembe azt is, hogy főétkezés után a legtöbb gyerek alig várja az édességet (ami nem feltétlenül süteményt, tortát jelent) – figyelmeztetnek a dietetikusok. Amennyiben túl sokat kívánunk tőle az asztalnál, és már „nyámmog” az ételen, azzal a kockázattal jár, hogy elrontja a gyomrát, elmegy az étvágya máskor is, és a súlyának sem teszünk jót.


Rendszeresen ellenőriztessük a testsúlyát a gyermekgyógyásszal!

Amikor kicsi a gyerek, és bár szerencsére betegségnek semmi jele, időnként el kell vinni a csemetét kontrollra az orvoshoz. A gyermekgyógyász figyelemmel kíséri növekedési görbéjét, és mi általában igyekszünk ahhoz igazítani táplálkozását, a napi adagok nagyságát. Pedig ez nem mindig helyes lépés, mert a súlyának alakulását is véleményeztetnünk kell a gyermekgyógyásszal, aki több tényező, és nem csak a magasság figyelembevételével ad idevágó tanácsokat.

Fotó: 123rf.com

A gyermek pótolja, ami elmaradt…

Egy normális testalkatú, nem falánk gyermek biztosan akkor hagyja abba az evést, amikor már nem éhes. Legalább annyit evett, amennyi táplálékra szervezetének szüksége volt – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Nem kell tehát nyugtalankodnunk, hogy „nem eszik eleget”, és lemarad a fejlődésben. Természetesen ügyelnünk kell a kiegyensúlyozott étrendre, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozottságánál kb. egy hetet kell figyelembe venni. Tehát a gyermek, ha egyik nap kevesebbet eszik, van ideje kiegyenlíteni a szükséges mennyiséget, tápanyagbevitelt a többi napokon.

Kerüljük, hogy az étkezés konfliktussal kezdődjék!

Minél jobban érzi gyermekünk, hogy mi idegesek vagyunk, annál inkább hajlamos rá, hogy „újrajátssza” a feszültséget az asztalnál. Emiatt természetesen nyugtalanul eszik. Fontos hát úgy mutatkozni előtte, hogy nem aggódunk pillanatnyi szeszélyei miatt – ha nem akar többet enni, annyi baj legyen! De ellen kell állnunk annak a kísértésnek, hogy „valami keveset” adjunk neki a következő étkezésig, ha türelmetlen.

Fotó: 123rf.com

Ne vonjuk meg tőle „büntetésből” a desszertet!

Többet ér, ha mindenből eszik egy keveset a gyerek, és végezetül élvezettel fogyasztja az édességet, semmint megvonnánk tőle, mert otthagyta, amit előzőleg elétettünk. Ha néhány falatot evett az egyik főételből, majd megkóstolta az újabb fogást, ilyesmivel nem szabad büntetni kezdeti húzódozása miatt, mert legközelebb dacoskodás is lehet a vége. Amellett használjuk ki, hogy desszertnek adjunk sok friss gyümölcsöt, sovány tejterméket tartalmazó édességet. De ha jobban evett, ne jutalmazzuk dupla adag fagylalttal, vagy süteménnyel!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).

Gyógyszerformák - Oldatok, szirupok, tinktúrák

2026. október 09.

A hétköznapi életben is gyakran elõfordul, hogy egy anyagot elegyítünk valamilyen folyadékkal. Ha az elegyítés, rázás vagy keverés után a két anyag nem válik el egymástól, oldatról beszélünk. Folyadékban oldhatunk szilárd, folyékony és gáznemû anyagot. A leggyakoribb, amikor szódavizet készítünk, ez a légnemû széndioxid oldása a vízben. Folyadék oldása folyadékban a szörpök készítése, és szilárd anyag oldása folyadékban, amikor cukrot teszünk a teánkba. 

Az oldás történhet fizikai és kémiai értelemben. Fizikai oldódás, ha a két anyag nem változtatja meg egymás szerkezetét. Például a tengervízben oldott só lepárolható, azaz fizikai oldódásról van szó. Kémiai az oldódás, ha a két anyag elegyítésekor egy új szerkezetû anyag jön létre.

A fizikai oldódás mindig visszafordítható. A befõttekben oldott szalicil a hõmérséklet- változás hatására bizonyos idõ után nagyon szép kristályok formájában kiválik. Hasonlóan van ez a gyógyszeres oldatokkal is. Éppen ezért meghatározott hõmérsékleten és csak a megadott ideig tarthatók el, illetve használhatók fel.

A gyógyszeres oldatok hatóanyagai gyakran keserûek, rossz, kellemetlen ízûek. Ilyenkor a bevétel megkönnyítésére különbözõ édes, cukros ízesítést alkalmazunk. A bevételre szánt vízzel, gyógyszeres oldattal vagy gyümölcslével készült tömény cukoroldatokat szirupoknak nevezzük. A cukor- és szesztartalmú vizes oldatokat elixíreknek nevezzük. A szirupok cukortartalmuk miatt romlékonyak, hajlamosak penészedésre, gombásodásra. A gyógyszeres szirupok hûvös helyen, többnyire fénytõl védve tartandók és szigorúan csak a megadott ideig használhatók fel. A szirupokat és az elixíreket cukortartalmuk miatt cukorbetegek nem kaphatják.

Panaszok epemûtét után?

2026. október 09.

Emésztõszervi ambulanciánkon gyakran elhangzik: "Megmûtötték az epémet, de a panaszaim változatlanok." Máskor meg: "Évekig jól voltam, most meg kiújultak a panaszaim. Hogy is van ez?
Ha egy betegnél jellegzetes, jobb oldali felhasi fájdalmak, görcsök jelentkeznek, és a hasi ultrahangvizsgálat is epeköve(ke)t igazol, az orvos diadalmasan kinyilvánítja: megtaláltuk a betegségét! A sebész elvégzi az amúgy pár napos bennfekvéssel járó hastükrözéses (laparoszkópiás) epemûtétet, és ezzel lezárják az ügyet. Pedig az esetek jelentõs részében a mûtét nem oldja meg a problémát. Továbbra is panaszok jelentkeznek, melyeket összefoglalóan "epemûtét utáni tünetegyüttesnek" (latinul le sem merem írni a nevét) neveznek.

Mi lehet ennek a hátterében?

Hogy ezt megértsük, induljunk ki az epehólyag feladatából: az epe tárolásáért és annak a bélbe való juttatásáért felel, ahol elvégzi az emésztési feladatait. Maga az epe a májban termelõdik, és az ott lévõ epeutakból egy vezetékrendszeren keresztül kerül az epehólyagba. Az epehólyag kiiktatható, ám az epeváladékra továbbra is feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Ha megváltozik az összetétele (anyagcserezavar, hízás, rossz táplálkozási szokások stb. miatt), úgy kövek keletkeznek, elsõsorban az epehólyagban, de nemritkán az epeutakban is.

Sajnos az utóbbiak egy része nehezen diagnosztizálható ultrahang-, vagy más képalkotó vizsgálattal. Epemûtétet (az epehólyag eltávolítását) követõen pedig az epeürülés közvetlenül az epevezetéken keresztül történik a nyombélbe, így az emésztés zavartalan marad.