Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem eszik jól a gyerek, ne erőltessük!

Érdekességek2021. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Csak könyököl a gyerek a tányérja mellett? Úgy véljük, hogy gyakran nem eszik eleget? Nincs nagy baj! Ahelyett, hogy fölöslegesen idegeskednénk, vagy aggódnánk emiatt, inkább kutassuk fel az okokat.

Még csak három falatot – ha nem eszed meg, aputól kikapsz, amikor hazajön! Gyakran ilyen és ehhez hasonló „fenyegetések” hangzanak el az anyák részéről, ha a gyereknél nehezen megy le a spenót, a sárgarépa-főzelék, vagy más, általa nem kedvelt étel, és a nagy része ott marad a feltálalt adagnak.

A gyermek buzdítása arra, hogy egyen meg mindent, ami a tányérján van, sokszor belénk rögződött reflex. Emellett nem szabad pazarolni – eleget hallottuk gyermekkorunkban, és meglehet, hogy tudat alatt ezt is „átörökítjük” csemetéinkre. Pedig a szakemberek rég rájöttek arra, hogy fölösleges erőltetni, ha nem akar már többet enni a gyerek, sőt, idővel megzavarhatja az étvágyát, kedvetlenné válhat, ha közeleg az étkezés ideje. Hagyjuk hát kelletlenül enni, finnyáskodni? Íme a gyermekpszichológusok és dietetikusok néhány jó tanácsa a kompromisszumos megoldásokra:

Bízzunk az étvágyában!

A kisbaba annyit eszik, amennyire szüksége van – ez veleszületett tulajdonsága. Nem falánkságból, vagy további kínálásra, mint mi felnőttek… És ahogy növekszik, minél inkább hagyjuk szabadon dönteni afelől, hogy mennyit egyen, annál hosszabb ideig megőrzi „hatodik érzékét” a helyes mennyiségű táplálék elfogyasztásához. Ez lehetővé teszi számára, hogy ne egyen se túl sokat, se túl keveset.

Ha gyermekünknek nehezére esik befejezni egy fogást az ebédnél, a szervezetének bizonyára már nincs szüksége több táplálékra.

Talán az étkezést megelőzően nem fordított elég energiát fizikai tevékenységre, vagy túl sokat evett előző este, esetleg kifáradt az iskolában – így egyszerűen már nem éhes. Meg kell értenünk az okokat, és nem szabad tovább erősködnünk, hogy pl. „tarts egy kis szünetet, és egyél még”…

Talán túl sokat tettünk a tányérjára…

Gyakran a gyermek azért húzódozik attól, hogy az elé tett mennyiséget elfogyassza, mert túl sokat tettünk a tányérjára (előfordul, hogy annyit, mint magunknak). A mennyiséget minden esetben igazítsuk az életkorához, és a porcióknál vegyük figyelembe azt is, hogy főétkezés után a legtöbb gyerek alig várja az édességet (ami nem feltétlenül süteményt, tortát jelent) – figyelmeztetnek a dietetikusok. Amennyiben túl sokat kívánunk tőle az asztalnál, és már „nyámmog” az ételen, azzal a kockázattal jár, hogy elrontja a gyomrát, elmegy az étvágya máskor is, és a súlyának sem teszünk jót.


Rendszeresen ellenőriztessük a testsúlyát a gyermekgyógyásszal!

Amikor kicsi a gyerek, és bár szerencsére betegségnek semmi jele, időnként el kell vinni a csemetét kontrollra az orvoshoz. A gyermekgyógyász figyelemmel kíséri növekedési görbéjét, és mi általában igyekszünk ahhoz igazítani táplálkozását, a napi adagok nagyságát. Pedig ez nem mindig helyes lépés, mert a súlyának alakulását is véleményeztetnünk kell a gyermekgyógyásszal, aki több tényező, és nem csak a magasság figyelembevételével ad idevágó tanácsokat.

Fotó: 123rf.com

A gyermek pótolja, ami elmaradt…

Egy normális testalkatú, nem falánk gyermek biztosan akkor hagyja abba az evést, amikor már nem éhes. Legalább annyit evett, amennyi táplálékra szervezetének szüksége volt – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Nem kell tehát nyugtalankodnunk, hogy „nem eszik eleget”, és lemarad a fejlődésben. Természetesen ügyelnünk kell a kiegyensúlyozott étrendre, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozottságánál kb. egy hetet kell figyelembe venni. Tehát a gyermek, ha egyik nap kevesebbet eszik, van ideje kiegyenlíteni a szükséges mennyiséget, tápanyagbevitelt a többi napokon.

Kerüljük, hogy az étkezés konfliktussal kezdődjék!

Minél jobban érzi gyermekünk, hogy mi idegesek vagyunk, annál inkább hajlamos rá, hogy „újrajátssza” a feszültséget az asztalnál. Emiatt természetesen nyugtalanul eszik. Fontos hát úgy mutatkozni előtte, hogy nem aggódunk pillanatnyi szeszélyei miatt – ha nem akar többet enni, annyi baj legyen! De ellen kell állnunk annak a kísértésnek, hogy „valami keveset” adjunk neki a következő étkezésig, ha türelmetlen.

Fotó: 123rf.com

Ne vonjuk meg tőle „büntetésből” a desszertet!

Többet ér, ha mindenből eszik egy keveset a gyerek, és végezetül élvezettel fogyasztja az édességet, semmint megvonnánk tőle, mert otthagyta, amit előzőleg elétettünk. Ha néhány falatot evett az egyik főételből, majd megkóstolta az újabb fogást, ilyesmivel nem szabad büntetni kezdeti húzódozása miatt, mert legközelebb dacoskodás is lehet a vége. Amellett használjuk ki, hogy desszertnek adjunk sok friss gyümölcsöt, sovány tejterméket tartalmazó édességet. De ha jobban evett, ne jutalmazzuk dupla adag fagylalttal, vagy süteménnyel!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.