Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem múlnak a kellemetlen tünetek...

Érdekességek2017. szeptember 10.

Az irritábilis bélszindróma az utóbbi években egyre több embert érintő betegség. Hasfájás, puffadás, fokozott gázképződés, váltakozó székrekedés és hasmenés - az érintettek sokszor nem is ismerik fel, hogy szerteágazó tüneteik egy kórképet jelölnek, így sok a diagnosztizálatlan beteg, egyes becslések szerint a világ lakosságának 9-23 százaléka érintett lehet. Az elmúlt években Magyarországon is népbetegséggé lett kórkép, a lakosság mintegy 15-20 százalékánál jelentkezik valamilyen formában. 

Mikor vegyük komolyan a tüneteket?

Egy-egy ünnep, sorozatos kiadós étkezések, a zsírosabb, szénhidrátban gazdag fogások miatt sokaknál okoz kellemetlen tüneteket a megterhelt gyomor- és bélrendszer. Ezeket a tüneteket recept nélkül kapható készítményekkel és pár napos kímélő étkezéssel orvosolhatjuk. Nem ritka, hogy a stressz is okoz átmenetileg hasonló panaszokat. A mozgás hiánya, a kapkodó, gyors étkezés, a kevés rostot és folyadékot tartalmazó étrend sem tesz jót az emésztésnek. Ha ezeken a körülményeken változtattunk és a panaszaink továbbra sem szűnnek, mindenképp érdemes kivizsgáltatni, hogy nincs-e komolyabb elváltozás a háttérben.

Főként nőket érint

Az IBS diagnózisát nehezíti, hogy nincsenek igazán specifikus, csak erre a betegségre jellemző tünetei – mondja dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. A betegek gyakori hasfájásra panaszkodnak, ezzel együtt hasmenés, székrekedés, vagy mindkettő felváltva jelentkezik náluk. Visszatérő probléma a jelentős mértékű puffadás, fokozott gázképződés. A tünetek kétszer gyakrabban jelentkeznek – elsősorban 30-50 év közötti - nőknél, mint férfiaknál, kialakulásának veszélyét növeli a családi halmozódás.

 


Vizsgálat és diagnózis

Az IBS kivizsgálása mindig a panaszok függvényében történik, ezért nagyon fontos, hogy a beteg az orvosi konzultáció előtt feljegyezze, hogy milyen időközönként, milyen jeleket tapasztal. Mit fogyasztott a tünetek jelentkezése előtt, érte-e különösebb stressz, vagy egyéb változás, - például egy új gyógyszer szedése, vagy valamilyen betegség, nőknél hormonális változások - ami összefüggésbe hozható a panaszaival. „Ha laborvizsgálatokkal sikerül kizárni a fekély-, vagy epebetegség valószínűségét és egyéb szervi eltérést nem találunk, akkor valószínűsíthető az IBS diagnózisa. Ha a beteg beszámolója alapján a tüneti összefüggenek a táplálkozással, akkor ezt is vizsgáljuk. Felnőtteknél hasonló panaszokat a tejcukor-érzékenység is okozhat” – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit.

Az IBS kezelése

Az irritábilis bélszindróma tüneteinek megszüntetése jelentős életmódváltást igényel a beteg részéről. Az étkezések során fontos kerülni a puffasztó hatású ételeket, kímélő fogásokat készíteni, például sütés helyett párolással. Ezekről a változtatásokról a kezelőorvos részletesen tájékoztatja a beteget, az étrend átalakításához akár dietetikus segítségét is igénybe vehetjük. Fontos a rendszeres mozgás, ez nemcsak a bélműködésre van jó hatással, de a stressz levezetését is segíti. A gyógyszeres kezelésnél általában mindig a legerősebb tünet határozza meg az alkalmazott terápiát: görcsoldásra, fájdalomcsökkentésre, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra vagy más, esetleg komplex szerre lehet szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.

Tenger vagy folyó? – Tippek a tökéletes hajóút kiválasztásához

2025. augusztus 31.

A nyaralás tervezésekor egyre több utazó választja a hajós utakat, mint a pihenés és a felfedezés egyedülálló kombinációját. Az óriás tengerjárók és a folyami hajóutak világa között azonban jelentős a különbség, amely alapvetően meghatározza az utazás jellegét és élményét.

A két utazástípus más-más filozófiára épül, egy tengeri monstrum és egy meghitt folyami hajó közötti választás túlmutat a méretbeli különbségeken.

„A legfontosabb, amit az utazóknak tudniuk kell, hogy míg egy tengeri hajóút során maga a hajó, az ott elérhető szolgáltatások sokasága és a végtelen vízen való utazás élménye áll a középpontban, addig a folyami hajózás egyértelműen a part menti városok, a kultúra és a táj felfedezéséről szól” – magyarázza Phersy Katalin a Vár a Világ utazási iroda munkatársa.

Végtelen szórakozás vagy meghitt pihenés?

A tengerjárókat méltán nevezik úszó városoknak. Ezek a gigantikus méretű komplexumok több ezer utast képesek szállítani és kiszolgálni, a szórakoztatás szinte kimeríthetetlen tárházát kínálják.

„Azokon a napokon, amikor a hajó nem köt ki, az úgynevezett tengeri napokon sem lehet unatkozni. A fedélzeten revüműsorok, kaszinók, élő zenés bárok, mozik várják a vendégeket, esténként gyakran különböző tematikus programokkal, latin táncestekkel, vagy éppen „white party”-val készülnek a szervezők. A családosok számára külön gyerekprogramok, játszóházak és animátorok által vezetett játékok a medence körül teszik teljessé a kikapcsolódást. A sportolni vágyóknak se kell lemondaniuk a szenvedélyükről a nyaralás idejére, kosárlabda- vagy teniszpályákon, futópályákon és fitnesztermekben mozoghatnak, míg a pihenésre vágyók wellness központokban, szaunákban és pezsgőfürdőkben kényeztethetik magukat” – árulja el a hajóutak szakértője.

Ezzel szemben a folyami hajók sokkal kisebbek, családiasabb hangulatúak. A kabinok száma is töredéke a tengeri hajók kínálatának.