Ha Semmelweis ma élne, genetikus lenne
Érdekességek2021. július 10.
Minden év július 1-e a magyar egészségügy ünnepe, a Semmelweis-nap, ugyanis 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentőjpatikany járult hozzá ahhoz, hogy a gyermeket vállaló nők biztonságban érezzék saját és kisbabájuk egészségét a várandósság és a szülés során. Ahogy Semmelweis a XIX. században korát megelőző módszert vezetett be, ma a genetika az a terület, ahol a folyamatos tudományos áttöréseknek köszönhetően újabb és újabb úttörő eljárások teszik lehetővé a nyugodt babavárást.
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője:
Semmelweis kórbonctan tanár barátja halálának körülményeit vizsgálta ki, amikor rájött, hogy az a betegség, amely a férfi halálát okozta, a gyermekágyi lázzal azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák, amikor boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és a várandós nőket vizsgálják. Világossá vált számára, hogy ezért sokkal ritkább gyermekágyi láz azoknál a szülő nőknél, akiknél bábák segédkeztek, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezelt kismamák között.
Több vegyszert is kipróbált fertőtlenítésre, végül a klórmeszet találta legmegfelelőbbnek. Semmelweis kötelezte az általa vezetett kórházban dolgozó orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet klóros kézmosásra, mielőtt beléptek a szülészeti osztályokra, később pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti könyékig, körömkefével történő klóros kézmosást is, ami összességében egy negyedórás procedúra volt. Rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhunytak aránya 1% alá csökkent. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló volt, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.
Semmelweis munkásságával rengeteg édesanya életét mentette meg, eredményei tulajdonképpen a mai orvoslás higiéniai feltételeinek alapjait fektették le.
Ian Donald, a babák fejlődésének felügyelője:
A XIX. században a technológia még nem tette lehetővé, hogy a magzat egészségi állapotát is ellenőrizhessék az orvosok, Semmelweis után csaknem 100 évet kellett várni az ultrahangvizsgálatra. Ian Donald, skót tudós jött rá arra, hogy a magzatvízben a magzat hasonlóan vizsgálható, mint ahogy a II. világháború idején a tengerben úszó ellenséges tengeralattjárókat próbálták megtalálni. Donald és munkatársai továbbfejlesztették ezt a háborús technikát, először daganatos betegségek vizsgálatára használták, 1957-ben már magzati elváltozások megfigyelésére alkalmazták, alig egy évtizeddel később pedig a terhesség felismerésére is. Ez nagy előrelépést jelentett, hiszen a korábban használt röntgenről már akkor is tudták, hogy káros hatásai vannak.
Magzatról 3D-s ultrahangképet először 1974-ben készítettek, ez az eljárás hamarosan széles körben elterjedt a szülészet-nőgyógyászatban, napjainkban pedig már mm-es struktúrák térbeli megjelenítését is lehetővé teszi. A 3D és 4D technológia nemcsak orvosi szempontból fontos, hanem arra is alkalmas, hogy a szülők is végigkövessék, lássák a baba fejlődését.
Czeizel Endre, a magzatok megmentője:
Semmelweis korában ismeretlen fogalom volt a tudatos családtervezés vagy a várandósgondozás.
Semmelweis után kétszáz évvel egy másik magyar orvos, Dr. Czeizel Endre volt az, aki kidolgozta a magzatok védelmének korszerű módszerét. Fő tudományos területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt és őt tekinthetjük a genetikai kutatási eredmények alkalmazásának egyik úttörőjének. Tudta, hogy az 1962-ben Nobel-díjjal elismert eredmény, a DNS felfedezése hozta meg azt az áttörést, amire a korszerű családtervezést és terhesgondozást építeni kell.
Már az 1970-es évektől genetikai tanácsadást végzett, kidolgozta a genetikai tanácsadás úgynevezett magyar módszerét, majd az 1980-as években a három lépésből álló Optimális Családtervezési programot. Módszere három szakaszra bontja a tudatos családtervezést. Elsőként az alkalmasságot kell tisztázni, hogy a leendő szülők megfelelő egészségi felkészültséggel lássanak a családtervezéshez. A második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülést jelenti, a harmadik lépésben – a fogantatás után – a középpontba a kora-terhesség fokozott védelme kerül.
Dr. Czeizel Endre 1980-as és 1990-es években végzett kutatásai világítottak rá arra, hogy a magzati fejlődési rendellenességek egy harmadát meg lehet előzni megfelelő összetételű vitaminkészítmény szedésével. A kutatási eredményei alapján kifejlesztett magzatvédő vitaminok nemcsak a nyitott gerinc és a koponyahiány 90 %-ának kialakulását képesek megakadályozni, hanem a szív és a hugyúti rendellenességek jelentős hányadát is, ezért is nevezték Czeizelt a magzatok megmentőjének.
A tudomány és ezen belül a genetika olyan gyorsan fejlődik. Újabb és újabb genetikai vizsgálatokat, terápiás megoldásokat fejlesztettek ki a tudósok. Már lassan 10 éve rendelkezésre áll a magzati diagnosztikában új fejezetet nyitó molekuláris genetikai vizsgálat, amelyaz anyai vérből a magzat teljes kromoszómaállományát képes ellenőrizni, de a PrenaTest® mellett az Origin hordozóság szűréssel azt is megtudhatjuk, hogy milyen genetikai rendellenességeket hordozunk rejtetten, melyeket gyermekeink tőlünk örökölhetnek. A következő nagy áttörés az epigenetika területén várható, itt a kutatók azt próbálják meg felderíteni, hogy életmódunk, a minket érő környezeti hatások hogyan hatnak leendő gyermekeink és unokáink genetikai állományára.
A rövid kis áttekintésből jól látható, hogy az elmúlt 200 évben mennyit fejlődött a szülészet és maga az orvostudomány. Ha Semmelweis Ignác most élne, nemcsak büszke lenne utódaira, hanem korszakalkotó orvosként biztosan genetikával (is) foglalkozna.
Mi is legyünk büszkék orvosainkra, ápolóinkra, és ünnepeljük őket július elsején, a Semmelweis-napon!
A Galenus webáruházban megrendelheti A Czeize-ügy című könyvet!
A szerző vallomása: “Nem szeretem ezt a művemet. Pedig, amikor könyvet írok, viszonyunk az apa és fiú kapcsolatához hasonlítható. Szeretettel és gondoskodással készítem elő, mivel fontosnak tartom tapasztalataim és üzeneteim közzétételét. Ráadásul büszke is szeretnék lenni “fiamra”, szellemi produktumomra.
forrás: Patika Magazin
