Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hajritkulás – mikor forduljunk immunológushoz?

Érdekességek2019. november 13.

Fotó: 123rf.com

Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Hormonális oka is lehet
Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.

Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség
Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket. 


Öröklődhet
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia – formájában. A betegség érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.

Góckutatás?
A hozzám forduló páciensek többsége rendszerint már több szakorvosnál is járt a háttérben álló okok felderítése végett – számol be tapasztalatairól az Immunközpont főorvosa. Foltokban jelentkező hajhullás kapcsán a betegek a szervezetükben rejtőző gócra, gyulladásra gondolnak elsősorban. Többségük már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg mandulaműtét elvégzésére is sor került, a gyógyulás azonban mégis elmaradt.

Kezelési lehetőségek
Mindenképpen vizsgálni kell, hogy fennáll-e gyulladásos folyamat, vagy allergiás eredet, illetve milyen egyéb okok merülhetnek fel a leletek, a beteg kórelőzményei, családban előforduló betegségek kapcsán. Sokszor a kiváltó okot nem is sikerül felderíteni, és nem marad más, mint a helyi, lokális immunológiai gátlás: lehet ugyanis olyan szert választani, mely a szervezet egészét nem érinti, szisztémás hatása nincs, mégis az alkalmazás helyén hatásos koncentráció alakítható ki. A kivizsgálás és a kezelés mielőbbi megkezdése különösen fontos, amennyiben időben sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése megállítható.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2