Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hajritkulás – mikor forduljunk immunológushoz?

Érdekességek2019. november 13.

Fotó: 123rf.com

Ősszel természetes, hogy több hajszálat vesztünk fésülködés vagy hajmosás közben. Mivel a haj folyamatosan megújul, ezekben a hónapokban és tavasszal is intenzívebb hajhullást tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyére nem nő új, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Arról, hogy milyen esetben forduljunk ezzel a problémával immunológushoz, dr. Kádár Jánost, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Hormonális oka is lehet
Ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, a haj megritkul. A férfiakat és nőket is érintő folyamat jellemzően a fejtetőn jelentkezik először. A panaszok kivizsgálása ez esetben is indokolt: a háttérben például hormonális problémák mellett vitamin-, ásványianyag hiány, gombás fertőzés is állhat. Stressz hatására hirtelen hajvesztés is bekövetkezhet, mely az egész fejbőr területét érintheti, de bizonyos gyógyszerek, vagy kezelések, például kemoterápia miatt a haj- és szőrszálak elvesztése akár az egész test területére kiterjedhet.

Amikor immunológiai kivizsgálásra van szükség
Immunológiai szempontból jelentősége a foltokban kialakuló hajhullásnak van, ez esetben komplex kivizsgálás szükséges a panaszokat okozó eltérések felderítésére. A foltos hajhullás korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet. A tünetek rendszerint hirtelen, egyik napról a másikra alakulnak ki. Az alopecia szó eredete az ókori görög nyelv szerint „róka betegséget” jelent, utalva ezzel a ragadozóknál évente kétszer lezajló vedlés folyamatára. Az areata jelentése: foltokban vagy kör alakban megjelenő. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszők sejtjeit az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja és sejtes védekezés folytán pusztítja őket. 


Öröklődhet
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, az érintettek többségénél megfigyelhető azonban családi halmozódás: ötből egy érintettnél jellemzően a családban is előfordult a betegség. Más autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát: az érintetteknél, vagy a családjukban rendszerint jelentkezett már valamilyen egyéb kórkép – például SLE, vagy atópia – formájában. A betegség érzelmileg megterhelő, nagy pszichés stresszel jár. A stressz pedig tovább súlyosbítja a meglévő panaszokat, ezért is fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.

Góckutatás?
A hozzám forduló páciensek többsége rendszerint már több szakorvosnál is járt a háttérben álló okok felderítése végett – számol be tapasztalatairól az Immunközpont főorvosa. Foltokban jelentkező hajhullás kapcsán a betegek a szervezetükben rejtőző gócra, gyulladásra gondolnak elsősorban. Többségük már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg mandulaműtét elvégzésére is sor került, a gyógyulás azonban mégis elmaradt.

Kezelési lehetőségek
Mindenképpen vizsgálni kell, hogy fennáll-e gyulladásos folyamat, vagy allergiás eredet, illetve milyen egyéb okok merülhetnek fel a leletek, a beteg kórelőzményei, családban előforduló betegségek kapcsán. Sokszor a kiváltó okot nem is sikerül felderíteni, és nem marad más, mint a helyi, lokális immunológiai gátlás: lehet ugyanis olyan szert választani, mely a szervezet egészét nem érinti, szisztémás hatása nincs, mégis az alkalmazás helyén hatásos koncentráció alakítható ki. A kivizsgálás és a kezelés mielőbbi megkezdése különösen fontos, amennyiben időben sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése megállítható.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Ahogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.