Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Halogatást nem tűrő férfigondok

Érdekességek2017. november 24.

A csípős hideg és a fagyos hajnalok mellett november a férfiegészség hónapja is. Évről-évről ebben a hónapban szakállt növesztenek a férfiak, hogy felhívják a figyelmet a prosztatarák veszélyeire. Nem a daganatos megbetegedés az egyetlen ugyanakkor, amire érdemes odafigyelnie az erősebbik nemnek!

A prosztata – más néven dülmirigy – egy csupán szelídgesztenye nagyságú szerv, amivel a férfiak jelentős részének legalább egyszer meggyűlik a baja élete során. A modern orvostudomány segítségével azonban szerencsére a legtöbb probléma orvosolható, és a megelőzés fontosságát is egyre többen tudatosítják. Nézzük sorban, milyen betegségek érinthetik csak a férfiakat.

A prosztatakő

A dülmirigyben kialakuló meszesedésért a pangó mirigyváladék felelős, ugyanis ennek összesűrűsödése esetén „keményítőtestek” alakulnak ki. Szerencsére a prosztatakő nem ártalmas az egészségre, nem jár különösebb panaszokkal, és műtéti beavatkozás sem szükséges. Ugyanakkor súlyosabb problémára utalhat, mint például régóta fennálló gyulladásra.

A prosztata gyulladásos megbetegedése

Gyulladásért elsősorban azok a baktériumok tehetők felelőssé, amelyek a húgycsövön keresztül jutnak a prosztatába, de fertőzés a vér- és nyirokkeringési rendszeren keresztül is kialakulhat. A leggyakoribb tünet a kellemetlen, fájdalmas érzéssel járó vizeletürítés. Időben felismerve a problémát, az antibiotikumos kezelés jelenti a megoldást. Vigyázzunk ugyanakkor, hiszen ha krónikussá válik a gyulladás, akár az ondóhólyagokra is átterjedhet a fertőzés.


A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás

A prosztata méretének kóros megnövekedése az 50. életévüket betöltött férfiak között kifejezetten gyakori panasz, kialakulásáért pedig elsősorban a hormonális változások, genetikai faktorok és életmódbeli tényezők felelősek. Mivel a prosztata mérete többszörösére is növekedhet, összenyomja a húgycsövet, szűkítve annak átmérőjét. Emiatt gyakorivá válik az éjjeli vizelés, vizelési inger, és a vizeletürítéssel is nehézségek adódhatnak. „Az idősödő férfiakat kellemetlenül érinti a probléma jelentkezése fizikailag és lelkileg egyaránt, és sokan még mindig ódzkodnak az urológiai vizsgálattól. Pedig a diagnosztizálást követően a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel megszüntethetők a bosszantó tünetek, műtéti beavatkozásra csak a súlyosabb esetekben van szükség” – mondta dr. Póth Sándor, az Év magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.

 

A prosztatarák

A prosztatarák a harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés a férfiak körében. 60 évnél fiatalabbaknál ritkán fordul elő, de ez nem jelenti azt, hogy csak idősebb korban javasolt a szűrővizsgálat. A tünetek ugyanis általában csak a végső stádiumban jelentkeznek, míg a vizsgálattal időben kimutathatók. A mondás, miszerint jobb félni, mint megijedni teljes mértékben igaz erre a betegségre. „A rendszeres, legalább 2 évente végzendő szűrővizsgálat 45 éves kor felett kiemelten fontos, mivel a korai stádiumban felismert prosztataráknál nagyobb esélye van a teljes gyógyulásnak. Az úgynevezett PSA vizsgálattal már egyetlen vércseppből következtetni lehet a prosztata állapotára. Az önvizsgálat sem csak a nőknél fontos, a férfi nemi szerveket is érdemes időről-időre önmagunknak ellenőrizni” – mondta dr. Póth Sándor.

Hogyan csökkenthetjük a prosztatarák kialakulásának esélyét?

• Étkezzünk egészségesen, kerüljük a zsíros ételeket! Tartsuk be a mérsékletesség elvét, és táplálkozzunk változatosan!

• Építsük be étrendünkbe az olajos magvakat, mint például a tökmagot, diót, illetve mogyorót. Csökkentik a koleszterinszintet, a daganatok kialakulásának kockázatát, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

• Mérsékeljük a kávéfogyasztást, kerüljük az erős teákat, és ne fogyasszunk alkoholt sem.

• Figyeljünk a rendszeres testmozgásra, és ha tehetjük, inkább a friss levegőn végezzük azt. Egy kiadós séta, futás, vagy éppen kirándulás csodákra képes – testnek-léleknek egyaránt jót tesz.

• Növeljük a folyadékbevitelt! Ennek segítségével megelőzhetjük a hólyag- illetve vesefertőzés kockázatát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szabadidő, betáblázott napok

2025. augusztus 21.

A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.

Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.

Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:


ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).


Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…

Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.

Milyen allergiatípusok okozhatnak rekedtséget, a hang elvesztését?

2025. augusztus 21.

Elsősorban a szezonális légúti allergiák járhatnak ilyen tünetekkel, amelyek az adott időszakban vonatkozhatnak fűpollenre, fapollenre, gyomok pollenjére. Előfordulhat, hogy környezeti allergének irritálják a gégét és a hangszálakat, mint a por, a penész vagy az állatszőr. Ritkábban bár, de az is megeshet, hogy rovarallergia, például poratka, moly vagy csótány okozta túlérzékenység áll a tünetek mögött.  
Az allergiás eredetű gégegyulladás általában magától elmúlik néhány hét alatt, azonban vannak olyan tippek, amelyek segíthetik a gyógyulást:
– amennyire lehet, kerülni kell az allergéneket (ez pollenallergia esetén nyilván nem megoldható),
– hasznos lehet a hidegpárás inhalálás, ami hidratálja a hangszalagokat,
– érdemes kímélni a hangot (a suttogás nem kíméli azt, éppen ellenkezőleg),
– ajánlott kerülni az irritáló anyagokat, mint dohány és alkohol, a csípős, forró vagy túl hideg italok, ételek,
– sok folyadékot kell fogyasztani,
– meg lehet próbálkozni a sós vizes gargarizálással.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Alapvetően azért érdemes orvosi diagnosztizáláson részt venni, mert ha valóban allergia okozza a gégegyulladást és esetleg még más panaszokat is, és ezt felismerjük, nyilvánvalóan szükséges az allergológiai kezelés – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Vannak továbbá olyan feltűnő tünetek, amelyek minél hamarabb ellenőrzést igényelnek, mint például az erős köhögés, a nyelési nehézség, illetve, ha a rekedtség, a gombócérzés nem múlik el 2 hét alatt. A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hangképzési problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el.

A klímaváltozás szemünkre gyakorolt fő hatásai

2025. augusztus 20.

Fokozott UV-sugárzás veszélyei

Az ózonréteg vékonyodása és a globális felmelegedés következtében megnövekedett UV-sugárzás jelentősen emeli számos súlyos szembetegség kockázatát. A hosszú távú UV-expozíció szürkehályog, makuladegeneráció, pterygium (kótos kötőhártya-növedék) és fotokeratitisz (hóvakság) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente 16-20 millió ember veszíti el látását szürkehályog miatt, és ennek jelentős része összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.

A legtöbben stílus alapján választanak napszemüveget, pedig rendkívül fontos figyelembe venni a lencsék sötétségét meghatározó szűrőkategóriát is, mivel ez határozza meg, hogy milyen körülmények között ideális a használatuk. A kategóriákat Cat. 0-4 jelöléssel látják el (az angol „category” szóból).

Cat. 0 – átlátszó lencsék
– borús időre alkalmas
– sporthoz (kerékpár, síelés)
– a szemet a fénytől és hidegtől védik, de nem a napsugárzástól

Cat. 1 – sárga/narancssárga lencsék
– korlátozott látási viszonyok között ideális
– sportoláshoz és ködös időben ajánlott
– úgynevezett „világosító” szemüveg