Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Halottak napja: ne féljünk gyászolni!

Érdekességek2017. november 02.

A halottak napja és a mindenszentek ünnepe az emlékezésé, ilyenkor az emberek kimennek a temetőbe és gyertyát gyújtanak.

A szomorúság, a félelem, az elkeseredés és a pislákoló gyertyák jellemzik a halottak napját Európában és hazánkban egyaránt. Más kontinenseken a halállal való szembenézés és a megemlékezés eltérő módon zajlik: a családok ünnepként tekintenek erre az időszakra, másképpen megfogalmazva karneváli hangulat uralkodik egyes kultúrákban. Az előző mondatom, most sok olvasóban megrökönyödést válthat ki. Érdemes végiggondolnunk, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk a halálhoz, hogyan reagáltunk egy szerettünk elvesztésekor, továbbá a halottak napja mennyire szakítja fel a be nem forrt sebeket.

Bármely kultúra szokásairól legyen szó, a közös pont a félelem és a tisztelet.

A halottak napja vallástól függetlenül, az emberek életében tagadhatatlanul ott van. Gyakori jelenség, hogy az, aki nem vallásos, ő maga is gyertyát gyújt otthon. A vallás szerepe viszont igen nagy, abban a tekintetben, hogy az ember hogyan fogja fel a halál tényét.

A reinkarnációban hívők azt vallják, hogy az élet része, ennek megfelelően a halálkultuszhoz való viszonyulás sokkal könnyebb, vidámabb. Amikor azt mondom, hogy vidámság, karneváli hangulat, akkor azt is mondom, hogy e mögött a félelemleplezése áll, ahogyan nálunk is, amikor szomorkodunk a halottak napján.


A gyász jelentősége

Napjainkban a társadalom alig fogadja el a gyászolás természetes folyamatát. Pszichológusként a gyász jelentőségét és annak pozitív hatását szeretném hangsúlyozni. Ha nincsen a gyászolásra lehetőség, akkor később komoly pszichés zavarok léphetnek fel: depresszió, állandó szorongás, amely a hétköznapi életre negatív hatással lesz. Általános jelenség a mai társadalomban, hogy bármi is történik, az ember másnap legyen mosolygós, kedves és csináljon úgy, mintha semmi nem történt volna. Ez az elvárás veszélyes, sőt képtelenség. A gyászolásnak fázisai vannak, amin végig kell menni, meg kell élni lépésről lépésre. Ha ez megtörténik és nincs elakadás, akkor képes az ember rendezni a benne kialakult érzelmi káoszt, csökken a fájdalom, valamint visszanyeri a régi énjét.

A gyász folyamata

Mielőtt a gyász menetét röviden leírnám, szeretném tisztázni, hogy a gyász nem csak egy halott személy elvesztéséből fakadó reakció. A veszteség különböző fajtáival, mi magunk is találkozunk a hétköznapi életben:

A legtöbb ilyen esetben az ember úgy érzi, hogy a fájdalmat alig tudja elviselni, testi és pszichés tünetek egyaránt előtérbe kerülnek. Minden ember másképpen gyászol, vagyis fontos, hogy jelentős különbség van két ember, akár még két rokon gyászolási folyamatában is.

Halálesetnél befolyásoló tényező a gyászmunkában, hogy az illető milyen kapcsolatban volt az elhunyttal, várható volt-e az elhalálozás, továbbá a vallásosság, a halál módja, valamint az aktuális pszichés állapot is kihatással van a folyamatra.

1.  szakasz: a sokk

A halál hírére adott első reakció az érzelmi sokk, vagyis részleges vagy teljes emocionális bénultság jelenik meg. Gyakori, hogy az ember nem hiszi el, nem akarja elfogadni a halál tényét. A sokk időszaka 1-2 napig is eltarthat. 

2. szakasz: kontrollálás

Ez az időszak a sokk után és a temetés lezárásáig tart. A hivatalos ügyek intézése eltereli a gyászoló figyelmét a saját fájdalmáról, ilyenkor erős önkontroll figyelhető meg. A temetési rítus a lezárást, elengedést szimbolizálja, ami a gyászmunka egyik fontos része.

3. szakasz: tudatosulás
A temetés utáni időszak az egyik legnehezebb. Érzelmi kavalkád jellemzi az embert, szembesül újra a halál tényével, valamint erősödik a hiányérzés. A másokkal való kapcsolata a gyászolónak beszűkül, pszichés tünetek is bénítják. Ez egy igazi mélypont, rendkívül nehéz időszak.

4. szakasz: átdolgozás
A gyászoló egyre inkább nyit a külvilág felé. Noha még mindig az elhunyt áll a mindennapok középpontjában, a pszichés tünetek csökkennek, továbbá az emlékek megszépülnek. Ez az időszak több hónapig is eltarthat. 

5. szakasz: adaptáció
Az ember ilyenkor képes visszatérni a hétköznapokba, munkáját ellátni, célokat megfogalmazni. Erősödik a külvilághoz való nyitás és az alkalmazkodás.

 

Segítséget kell kérni, ha megreked a gyászmunka

A gyászolás lényege nem a felejtés. Nagyon gyakori, hogy az emberek megrekednek a gyászolás folyamatában. A gyors gyászmunka vagy a megrekedt gyászmunka egyaránt probléma.

Segítséget kell kérni, hiszen oly mértékben béníthatja meg az életét valakinek a patológiás gyász, hogy később nehezen lehet visszafordítani.

Jelek, amire oda kell figyelni: ha valaki naponta megy ki a temetőbe, vagy nem mer az elhunyt szobájába bemenni, mindez súlyos zavarra utal.

A gyász folyamata hosszú, azonban elkerülhetetlen, szembe kell nézni a fájdalmakkal, hiszen csak így tud az ember újra teljes életet élni.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”