Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hamar kimerül sportolás közben? A sportdietetikus tanácsai segíthetnek

Érdekességek2020. október 03.

Ha valaki aktívan sportol, akkor nagyon fontos odafigyelnie a megfelelő étrendre. Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sportdietetikusát kérdeztük arról, hogy melyek a jó teljesítmény fenntartásának alapszabályai, hogyan tudjuk spotolásunkat megfelelő táplálkozással támogatni.

Fotó: pixabay.com1.    Töltsük fel a szénhidrátraktárakat!

Ha több órás igénybevételt jelentő állóképességi sportot végzünk, a szénhidrát raktárak, a kiürült glikogén készletek visszatöltésére fokozott figyelmet kell fordítani, a megfelelő teljesítmény elérése érdekében. Szénhidrátot ugyan raktározunk az izmokban, illetve a májban, de ha egy órát meghaladó intenzív sporttevékenység során fontos, hogy pótoljuk a szénhidrátot, óránként 30-60 gramm mennyiségben.

Mivel ebben a helyzetben, a gyors visszatöltés a cél, így – az az egészséges táplálkozás irányelveitől eltérően – gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasszunk, mint például a banán, a cukros ételek, a fehér lisztből készült pékáruk, izotóniás sportitalok, sport gélek. Az összetett szénhidrátok, mint a barna rizs, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztből készülő termékek fogyasztása ebben az esetben nem javasolt.

2.    A fehérjefogyasztás elengedhetetlen

Mivel az edzés/verseny alatt fehérje lebontó folyamatok zajlanak, ennek a tápanyagnak a pótlása szükségszerű, hiszen az izmoknak szükségük van fehérjére a regenerálódáshoz és az izomnövekedéshez. Edzés/verseny során főleg az elágazó láncú aminosavak felhasználása fokozódik, ami különösen akkor jelentős, ha kevés szénhidrát áll rendelkezésre. 

Edzés után tehát javasolt a szénhidrát mellett, a fehérje pótlása is, ebben az esetben, kb. 25 gramm fehérje bevitel tekinthető ideálisnak. Erre a célra ideális lehet az alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek, illetve az egyéb állati eredetű fehérjék fogyasztása, melyekben megtalálható az összes esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani. Szükség szerint fehérjében gazdag étrend-kiegészítők is szóba jöhetnek, turmix, illetve fehérje szelet formájában.


A fotó illusztráció: pixabay.com3.    Figyeljünk a folyadékpótlásra

Fokozott terhelésnél, az energiaigény megnövekedésével párhuzamosan, a folyadékigény is növekszik. A szervezet folyadékhiánya jelentősen csökkentheti a sportteljesítményt, így a sportolóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy a versenyre hidratált állapotba menjenek, illetve pótolják a folyadékot a verseny alatt és után is. 60–90 percet meghaladó intenzív edzés/verseny esetén már kevés a normál víz, ásványvíz, válasszunk helyettük inkább az izotóniás italok közül, mivel a bennük lévő szénhidrát és elektroltiok segítik a megfelelő teljesítmény fenntartását. Az átlag populációnak javasolt napi 2- 2-és fél liter vízszükséglet, maratoni futók esetében akár meg is háromszorozódhat, a nagymértékű verejtékezés következtében.

A sportdietetikus segít a megfelelő sport étrend összeállításában

A fenti szabályok segíthetnek minket abban, hogy biztosítsuk teljesítményünk optimalizálását, illetve a megfelelő regenerációt is. Ahhoz azonban, hogy sportolóként maximálisan eleget tudjunk tenni a megfelelő, rendszeres és tudatos étkezés irányelveinek, érdemes sportdietetikus tanácsait kikérnünk. „A sporttáplálkozási szakember támogatást nyújt a változatos, valamint a fokozott igénybevételhez szükséges energia-bevételt biztosító étrend kialakításában, a kerülendő, illetve a javasolt élelmiszerek kiválasztásában és az étrend időzítésében. Ezen kívül segít a sportoló testtömegének kontroll alatt tartásában és a doppinganyag-mentes és a személyére szabottan indokolt étrend kiegészítők kiválasztásában is” – magyarázza Varga Dóra sportdietetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak. 

Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra

2025. június 08.

Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket

Ahogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.

Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.

„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.

A tavasz a kihívások ideje

A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.

„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek