Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

Érdekességek2024. február 06.

Fotó: pixabay.com

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.


-Hangszalagbénulás akkor alakul ki, amikor a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. A hangszalagbénulás a légzést és a hangképzést is befolyásolja, de a rossz zárás miatt aspiráció, félrenyelés is kialakulhat. A bénulás érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. Ez utóbbi viszonylag ritkán következik be, de a fulladás veszélye miatt szükségessé válhat az egyik hangszalag lateralizációja vagy akutan akár a légcsőmetszés – mondja dr. Holpert Valéria.

Korábbi vizsgálatok már beszámoltak SARS-CoV-2 fertőzés miatt kialakuló hangszalagbénulásról azoknál a betegeknél, akik hosszan tartó orotracheális intubációt (szájon át a légcsőbe vezetett tubuson keresztüli gépi lélegeztetést) igényeltek. Ma már világossá vált, hogy olyan esetben is kialakulhat ez a betegség, amikor nem volt szükség intubálásra. A hangszalag bénulás a SARS-CoV-2 fertőzés neuropátiás szövődménye is lehet – ismerteti dr. Holpert Valéria. A bénulás általában átmeneti, de hónapokig eltarthat.

-A SARS-CoV-2 fertőzés okozta légzési nehézségek hátterében hangszalagbénulás is ronthatja a beteg állapotát, a sokkal gyakoribb légúti betegségek – például az asztma – mellett. Ha a beteg nem reagál a kezelésre, mérlegelni kell a mihamarabbi fül-orr-gégészeti kivizsgálást is, melynek során a szakember gégetükrözés segítségével méri fel a hangszalagok állapotát. Légzési, beszéd- vagy nyelési panaszok esetén is szakorvoshoz kell fordulni, hogy tisztázhassuk a háttérben meghúzódó okokat – hívja fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aki taníthat, az a világ legszerencsésebb embere

2026. július 01.

A hangok mögé a saját lelkünket tesszük



Példaértékű életet élő, mozgalmas, munkával teli, de énidőt is tartalmazó mindennapjaikról osztotta meg gondolatait a négygyermekes hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás.

– Gyerekek, koncertek, zeneoktatás, sok irányú tevékenység. Mindezt hogyan lehet összeegyeztetni, és van-e benne énidő?

– A legfontosabb az, hogy összetartó család vagyunk. Ha gond van, hívom a 92 éves nagymamámat, mert fontos nekem az ő véleménye. De ezzel az egész család így van, mindenkinek fontos az ő bölcsessége. Anyukám még most, nyugdíj után is két helyen dolgozik, csellót tanít Kaposváron és Budapesten. A szenvedélyes tanítási vágyat a szüleimtől, felmenőimtől örököltem, de a tanáraim is ezt a szemléletet adták át.

A szüleim mindig azt mondták, hogy ők a világ legszerencsésebb emberei, mert taníthatnak, hiszen mosolygós, tehetséges, nyitott szívű gyerekekkel van dolguk, és a legnagyobb ajándék, hogy a jövő generációival foglalkozhatnak. Úgy érzem, az „énidőm” az, amikor tanítok. Három, 12–13 éves tanítványom van a zeneakadémián, a fiatal tehetségek osztályán. A zenész szakmában ez az életkor az úgynevezett aranykor, mert már tudnak annyit a hangszeren, hogy a legkomolyabb dolgokról lehessen velük beszélni, de rendkívül rugalmasak, nyitottak az újra, a fejlődésre.

A hazai természetes fürdővizek döntő többsége továbbra is biztonságosan használható

2026. július 01.



A magyarországi természetes fürdőhelyek túlnyomó többsége kiváló vagy jó minősítésű, így a hazai üdülőknek nincs okuk aggodalomra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a magyarországi természetes fürdőhelyek 64 százaléka kiváló, további 22 százaléka pedig jó minősítést kapott. A kifogásolt minősítésű vizek aránya hazánkban mindössze 1,4 százalék. Fontos hangsúlyozni, hogy a „jó” és a „tűrhető” minősítésű fürdővizek szintén megfelelnek a közegészségügyi követelményeknek, és biztonságosan használhatók fürdőzésre. A leglátogatottabb hazai üdülőövezetekben – így különösen a Balatonnál, a Tisza-tónál vagy a Dunakanyarban – a fürdővizek minősége szinte kivétel nélkül kiváló vagy jó.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nyilvánosságra hozta a 2025. évi fürdővízminőségi jelentését, amely az európai természetes fürdőhelyek vízminőségét értékeli. Az értékelési rendszer négy kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. A kiváló és a jó, sőt még a tűrhető minősítésű fürdővizek is egyaránt megfelelőek a fürdőzéshez, de egy tűrhető vagy éppen kifogásolt minősítésű fürdővíz esetén is lehet biztonságos a fürdőzés. A minősítés ugyanis négy év adatsorából tevődik össze; a 2025. évi minősítés nem tartalmazza az idei fürdőszezonban végzett vizsgálatok eredményét.

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.