Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hány éves korodban maradtál otthon először egyedül?

Érdekességek2024. augusztus 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.És most, ha már szülő vagy, mit gondolsz erről? Helyes volt? Te hány éves kortól hagynád egyedül a gyereked? Fontos kérdés ez elsősorban a vakáció idején, amikor a munkaidő és a meghatározott szabadságkeret határt szab az együtt tölthető időnek. Az NN Biztosító friss felmérése szerint a magyar szülők többsége 10-13 évesen hagyná otthon először felügyelet nélkül gyermekét, szabadidős programra pedig csak 14 éves kor felett engednék el őket egyedül.  

Komoly fejtörést okoz ez a vakációs kérdés a családok nagyrészénél, hiszen az óvodák három-öt hétre, az iskolák pedig idén tizenegy hétre zárják be kapuikat. Ez az időszak a legtöbb családtól logisztikai bravúrok sorozatát kívánja meg a szabadnapokkal, a mozgósítható rokonokkal és szomszédokkal való tervezés kapcsán. Azonban ennek tudatában is a megkérdezett szülők 83%-a gondolja saját feladatának, hogy vigyázzon gyermekére, és csak 17% szerint bízható rá a csemete családtagokra vagy bébiszitterre.

Én 12 évesen hagytam először egyedül kiskamasz fiam, de ehhez – józan mérlegelés után úgy döntöttem – minden körülmény megfelelő: csendes, nyugodt, fővárosi parkos részen volt a lakás, ahol a környéken mindenki ismerte egymást, és ha egy gyerek egyedül megjelent a színen, tudták ki ő, hol lakik, kik a szülei. És a fiam is érett volt már a helyzetre: imádott olvasni – ahhoz meg nem kellett – a könyvön kívül – más társaság. Ja meg persze, ott volt mellette a kutyusa is!

A felmérés szerint a résztvevők 24%-a úgy nyilatkozott, hogy csak 14 éves kor felett érik meg az idő a felügyelet nélküli otthonmaradásra, míg 17% már 10 évesnél fiatalabb csemetéjére is rábízná a lakást.

Az önálló szórakozás tekintetében is megoszlanak a vélemények: a szülők 43%-a nem engedné a gyermeket 14 éves születésnapja előtt semmilyen szabadidős programra kíséret nélkül, főként nem egy esti bulira, amire 79% mondana nemet. A 14 éves kor a külföldi táborozás esetén is vízválasztó: a válaszadók 45%-a ekkor látja elérkezettnek az időt egy országhatárokat is átszelő, önálló utazásra.


A nyári szünetben a logisztikai kérdések kicsúcsosodnak, de a digitális eszközök használatának kérdése is felmerülhet az otthon töltött napok vagy épp egy nyaralás során. Tízéves kor felett ugyanis már teljesen általános, hogy a gyerekek saját okoseszközzel rendelkeznek. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire kell a szülőnek korlátoznia ezek használatát. Bár a válaszadók 60%-a szerint egy szülőnek folyamatosan ellenőriznie kell, kikkel találkozik csemetéje, a virtuális világban már kevésbé tartanak a rossz társaságtól. Pedig kellene! Gondoljunk csak Momora! A szülők 52%-a követné a gyermek közösségimédia-aktivitását, sőt akár bele is olvasna a levelezéseibe, míg 48% inkább nem sértené meg a privát szféráját.

A nyári szünidőben mindezek mellett a szülőknek számolniuk kell azzal is, hogy a gyermekbalesetek fele-kétharmada ebben az időszakban történik, legyen a gyermek egyedül otthon, táborban vagy akár a nagyszülőknél. Az NN Biztosító Életkapu programjával nemcsak gyermekünk jövőjére, de ezekre a váratlan helyzetekre is felkészülhetünk. A konstrukció a rendszeres megtakarítási lehetőséget a gyermek biztosítási védelmével kombinálhatja.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

„Bár a gyermekbalesetek minden életkorban előfordulnak, és szinte nincs is olyan gyermek, aki ne szenvedne valamikor valamilyen sérülést, a tapasztalat szerint mégis elsősorban a 3-6 és a 10-14 éves korosztály a leginkább veszélyeztetett, ezen belül is elsősorban a fiúk. A balesetek okai nagyban összefüggnek a gyermekkor lélektani sajátosságaival, ezért a megelőzéshez nem árt ezeket legalább nagy vonalakban ismerni” – tudtuk meg dr. Sárközy Sándortól, a Heim Pál Kórház osztályvezető főorvosától.
„Azok a 10-14 évesek, akiknek a szabadidejében helyet kap valamilyen rendszeres önálló elfoglaltság (hobbi, sport, zene, színjátszás stb.), statisztikailag ritkábban szenvednek balesetet. Ha vannak célok, amiket ő tűz ki maga elé, és amik elérése érdekében önállóan dönthet, és dönt is; akkor a felelősségérzet korán kialakul, és ez minden téren jobban védi őt, mintha örökké mellette lennénk.”

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.

Torokfájás a legnagyobb melegben?

2026. június 29.

A jeges italok, a fagylalt és a légkondicionálás veszélyei.

Elsõ hallásra meglepõnek tûnhet, de a nyári torokfájás viszonylag gyakori betegség. Egy átlagos nyár során körülbelül félmillió esetben kérnek honfitársaink torokfájás elleni patikaszereket a magyar gyógyszertárakban.

Míg télen a hideg levegõ belégzése, illetve a zárt helyiségben felszaporodó kórokozók okoznak gondot, nyáron a veszélyt a jeges üdítõk, a fagylalt és a légkondicionálás jelentik. Az erõsen szénsavas ásványvizeknek lokális nyálkahártyát izgató hatásuk is van. A változékony idõjárás kedvez a torokfájások többségét okozó légúti vírusok szaporodásának.

Az eldöntendõ alapkérdés

Az eldöntendõ alapkérdés az akut bakteriális torokgyulladás kizárása, amikor a szövõdmények miatt valóban szükséges az antibiotikum. Egyébként a felesleges antibiotikum adása a pénzbeli veszteségen kívül az antibiotikumrezisztens kórokozók elszaporodását is elõsegíti. A bakteriális torokgyulladás legfõbb jellegzetességei a magas láz, az elülsõ nyaki nyirokcsomók duzzanata, lepedékes mandulagyulladás, a köhögés hiánya. Tenyésztés és gyorstesztek segítik az orvost a diagnózisban.

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.