Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hány éves? Segítünk végiggondolni, mit tehet a szíve érdekében!

Érdekességek2023. július 08.

A szív- és érrendszeri betegségek a halálozási statisztikák élén állnak, becslések szerint a világon évente 17 milliónál is több ember hal meg ezek következményében. A hazai számok különösen riasztóak: a haláleseteknek mintegy felét teszi ki a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás, évi ötvenezernél is több embert veszítünk el emiatt. Korosztályokra bontva összegyűjtöttük mit tehetünk szívünk védelmében!

Fotó: gettyimages.comA szívbetegségek nemcsak az időseket fenyegetik!

Sokan csak ötven éves koruk körül kezdenek először foglalkozni szívük, érrendszerük állapotával, pedig minden korosztály érintett lehet. A kockázatot növeli, ha a családban már előfordult szívbetegség, ha kóros elhízásban vagy cukorbetegségben szenved. Életkortól függetlenül, mindenki egészségét segít megőrizni az egészséges étrend és a fizikai aktivitás.

Hány éves? Segítünk végiggondolni, mit tehet a szíve érdekében!

Húszas éveikben járók:

Válasszon orvost, és egészségesen is évenként keresse fel, hogy egészségi állapotának legfontosabb paraméterei (pl. vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint, testtömegindex) folyamatos kontroll alatt legyenek. Szoktassa magát rendszeres fizikai aktivitáshoz, edzésben maradni mindig könnyebb, mint újra kezdeni. Ne szokjon rá a dohányzásra, és ha kamaszként cigarettázott, itt az ideje leszokni róla!

Harmincas éveikben járók:

Család és karrier foglalja el az idejét, az egészséges életmódra kevésbé tud figyelni? Tegyen ellene! Mozogjon minél többet a gyermekeivel, mindannyiuk érdekében alakítsa ki bennük is az egészséges szokásokat! Használjon ki minden lehetőséget az aktivitásra, őrizze meg a normális testsúlyát! Ismerje meg családjának történetét, és tájékoztassa orvosát arról, ha közeli rokonai, felmenői között szívbeteg is volt! Sajátítson el egy alkalmas stresszkezelő technikát, például jógázzon vagy relaxáljon!

Negyvenes éveikben járók:

Vigyázzon a súlyára, mivel 40 fölött az anyagcsere lassulni kezd. Keressen olyan edzésformát, amit szívesen végez, és ha motivációra van szüksége, keressen edzőtársat vagy csoportot! Ellenőrizze vérnyomását és a vércukorszintjét, vegyen részt a szervezett szűrővizsgálatokon! Ha horkol, kezeltesse időben, mivel az alvási apnoé elősegíti az érrendszeri problémák kialakulását.


Fotó: 123rf.com

Ötvenes éveikben járók:

Ebben az életkorban már a nőket is a férfiakhoz hasonló mértékben fenyegeti a szív-és érrendszeri betegségek veszélye. Ezért egyre fontosabb tenni ellene, életmódváltással, aktivitással. Ismerje meg a szívroham és a stroke figyelmeztető jeleit! A szívroham tünetei a nőknél különbözhetnek a férfiakétól.

Ha krónikus betegséget diagnosztizáltak Önnél, tartsa be az orvosi utasításokat, például a magas vérnyomás elleni kezelést akkor sem szabad abbahagyni, ha rendeződött az érték.

Hatvanas éveikben járók:

A korral nagyobb a szívbetegség kockázata, jobban oda kell figyelni a kockázati tényezőkre, a vérnyomás, a koleszterin megfelelő szinten tartására. Az idősödő szervezetnek kevesebb kalóriára van szüksége, kerülje el a súlygyarapodást!

Fotó: 123rf.com

Mindenkire érvényes tanácsok:

Az évenkénti háziorvosi vizsgálat, a laboratóriumi rutintesztek, vagyis a vérnyomás, a koleszterin és a vércukorértékek nyomon követése minden életkorban fontos. Ha ezek valamelyike eltérést jelez, ha terhelésre hamar kifullad, kifárad, mellkasi fájdalma jelentkezne, vagy ha ritmuszavart észlel, alaposabb kardiológiai vizsgálatra van szükség.

Az életmódreform életet menthet!

A szív- és érrendszeri rizikófaktorok kontroll alatt tartása segít megelőzni vagy késleltetni az érrendszeri betegségek kialakulását. Az életkortól függetlenül az egészséges életmód kialakítása jelentősen csökkentheti a szívbetegség kockázatát.

Fotó: 123rf.com

Az életmódreform legfontosabb lépései:

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.