Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Harc az arcért

Érdekességek2025. február 19.

Harc az arcért - Fotó: FreepikA járomcsonttörés kezeléséről

Akár kerékpárral bukva, netán egy autóbalesetben vagy a sportpályán is eltörhet valakinek az arccsontja. Mikor operálják és mikor nem? Simán gyógyul, vagy lehetnek szövődmények?

A járomcsont és a járomív nagy jelentőségű az arc formájának, karakterének, szélességének meghatározásában, részt vesz a szemüreg alsó és oldalsó falának alkotásában, valamint az arcüreg felépítésében. A járomcsonttörés tünetei jellegzetesek:

Gyakran alakul ki érzészavar a szemüreg alatti területen. Ha a járomív sérül, ugyancsak helyi benyomottság látható, és a száj nyitása fájdalmas. A vizsgálat során speciális röntgenfelvételeket kell készíteni: ún. arckoponya- és orrmelléküregfelvételt, kivetített járomívfelvételt, a CT pedig még részletgazdagabban ábrázolja a törött csontot. Ha elmozdulás nélküli járomcsonttörésről van szó, kezelésként elegendő a hideg borogatás, jegelés 2-3 napig, orrfújási tilalom 1 hétig, kímélő életmód és pihenés. A kis lebillenéssel járó törés rövid altatásban, megfelelő eszközzel helyre tehető, természetesen ezután is orrfújási tilalom és pihenés javasolt. Ha a törés nagy elmozdulással jár, és szövődményként a szem előemelkedése, sőt kettős látás, érzészavar is társul hozzá, feltétlenül műtéti megoldás szükséges, ami történhet szájüregen kívülről és a szájüreg belseje felől. Ez utóbbi eljárást a módszer bevezetőjéről Luc-Caldwell-műtétnek hívják. Ilyenkor az arcüreget megnyitva, abba bejutva teszik helyre a törött csontot, az elért helyzet megtartását pedig az arcüregbe helyezett felfújható ballonnal biztosítják, amit később eltávolítanak. A másik, szájüregen kívüli műtétnél húzóhurkos csontegyesítést szoktak végezni, de választható minilemezes vagy titánból készült, mikrolemezes csontegyesítés is. Ez a szemüreg alsó pereménél akkor használatos, ha a törés darabos, vagy ha a szemüreg alapjának feltárása szükséges a szemizmok becsípődése, beakadása miatt. Ha a járomív sérül, szintén többféle kezelés lehetséges. Amennyiben a beroppanás funkcionális és esztétikai panaszt nem okoz, beavatkozásra nincs szükség, ha viszont az állkapocs mozgása gátolt, vagy az arc benyomottsága zavaró, a járomívet ki kell emelni és szükség esetén szintén lemezzel rögzíteni.


Dr. Boross György


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)