Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Harcsa Veronika: Fontos, hogy egyensúlyban legyünk

Érdekességek2019. december 21.

Fotó: Harcsa Veronika facebook

Egy fiatal, törékeny lány egy biztos, kristálytiszta hangszínnel, szuggesztív előadásmóddal, amit előbb ismertek Japánban, mint itthon. Harcsa Veronika jazz énekes, aki a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumban szerezte mesterdiplomáját, ma is folyamatosan turnézik, úgyhogy ünnepnap amikor itthon hallgathatjuk őt.

Fontos, hogy egyensúlyban legyünk

Szarvasházi Judit: Amikor megkérdezték tőled fiatalkorodban, hogy mi leszel, ha nagy leszel, akkor nem jazzénekest mondtál, hanem informatikust? Hogy is volt ez?

Harcsa Veronika.: Igen, a matek volt előbb. Bár kicsikoromtól jártam zeneiskolába. Hétéves koromban a szüleim beírattak zongorázni. De ez csak amiatt volt, hogy ők úgy érezték, ez az általános műveltségnek a része. Én elég jó voltam matekból, úgyhogy matematikatagozatra mentem gimnáziumba, a Fazekasba, és közben folyamatosan része volt az életemnek a zene is. De nagyon sokáig tartott, mire elmertem dönteni, hogy ez nekem fontosabb, mint egy hobbi. A szüleim is azt támogatták, hogy legyen egy jó egzisztenciám. Mivel akkor nagyon erős volt az informatikai boom, a műszaki egyetemre mentem.

Sz.J.:  Az egyetem után döntöttél úgy, hogy váltasz?

H.V.: Már a műszaki egyetemen,húszéves korom körül vált egyértelművé, hogy a zene, azon belül a jazz és az éneklés az, ami nekem nagyon sokat jelent, és olyan dolgokat éltem meg a zenében, amiket – bár nagyon szerettem a matekot, és egyáltalán nem volt nyűg az egyetemre járni –nem tudtam átélni az egyetemen.

Sz.J.: Másfajta érzést kaptál a zenében, és ez volt az inspiráció?  Más feltöltődést kapsz így?


H.V.: Igen, megfogalmazhatjuk így, és egy olyan helyzetben voltam az egyetemnek a második évében, amikor sem az informatikával nem foglalkoztam eléggé mélyen és intenzíven, és a zene sem alakult úgy, hiszen közben egyetemre jártam, nem volt energiám rá. Tehát jelentkeztem a Zeneakadémiára, maximális pontszámmal fel is vettek és aztán teljes gőzzel nekiláttam a zenetanulásnak.

Művészetek Völgye (Fotó: HV-facebook)Sz.J.: Hogyan indultál el a pályán?

H.V.: Azt tudtam, hogy a jazz nekem nagyon fontos, zenészekkel szeretnék alapvetően együtt dolgozni. Volt egy dobos, aki egy nagyon jó menedzservénával megáldott valaki. Azóta a Kodolányi zeneművészetijén igazgatja az iskolát, tehát valóban ki is fejlesztette az életben a menedzserértékét. Ő volt az első kvartettemben a dobos. Egyszer elhívott kávézni. Leültetett, akkor voltam túl az első éven a Zeneművészetin.

Elmondta, hogyan kell elindulni, hogy egy karrier elkezdődjön.

Sz.J.: Egy mentor volt.

H.V.: Igen. Hogy hogyan lehet az elején beindítani, ki az az egy-két újságíró, akinek el kell küldeni, ha készen van egy lemez. Ez egyrészt óriási segítség volt, másrészt nagyon komolyan is vettem, és végigcsináltam a lépéseket. Ez lett a bemutatkozó lemezem, amit én eredetileg csak egy demóanyagnak szántam, aztán megtalálta egy japán kiadó az interneten, és nagy sikereket ért el kint Japánban. Ennek aztán vicces módon Magyarországon nagy visszhangja lett, és hirtelen mindenki meg akarta hallgatni a lányt, aki Japánban ilyen sikeres. 

Úgyhogy pár évig egyedül csináltam, de most már több mint tíz éve profi menedzsmenttel dolgozom.

Sz.J.: Több fellépésed van külföldön, mint itt, Magyarországon. Ez rettentően fárasztó lehet. Mit teszel ez ellen?

H.V.:Nagyon fontos egyensúlyban lenni, hogy ezt az ember bírja. Teljesen primer dolgokig megyek vissza, egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit alszom, mit eszem, mikor eszem, mennyire tudok mozogni, fitt maradni. Az első dolog, amit tenni tudok az egészségem, a fittségem érdekében, hogy ezeket biztosítom.  Ezek nem sztárallűrök, hanem annak a feltétele, hogy ennyi koncertet magas színvonalon tudjunk adni. És viszem a futócipőmet is magammal.

Sz.J.: Egy ilyen törékeny külső milyen belsőt takar?

H.V.:Erős vagyok, de az biztos, hogy a törékenység is bennem van. Öt évvel ezelőtt ismertem meg a férjemet. Az ő társaként érzem azt, hogy egyensúlyban, biztonságban tudok lenni. És ez fizikailag is kisugárzik, nemcsak a bensőmben egy jó érzés.

Sz.J.:  Van, ami ki tud téged zökkenteni ebből a nyugalmi helyzetből?

H.V.: Az élmények. Nagyon tudok lelkesedni dolgokért. Például nem olyan régen próbáltam ki a táncimprovizációt, vagy borzasztóan várom a külföldi koncerteket, mert Németországon és Belgiumonkívül olyan különleges helyszínekre is utazom, mint Grúzia, Tatárföld, Marokkó. A koncert nagyon nagy adrenalinsokk tud lenni. Olyankor az ember akaratlanul is kibillen a zene nyugalmi állapotából,  de ez jó. Mert amikor az adrelarin, endorfin és még ki tudja, milyen hormonok felszabadulnak egy koncert kapcsán, az engem nagyon inspirál. Nagyon erősen tudok fókuszálni arra, hogy mi történik a színpadon, mit játszanak a zenésztársaim, én arra mit reagálok a zenében. Másrészt nagyon megkönnyíti azt, hogy megnyíljak a közönség felé, és ne a halk szavú lány legyek a színpadon, hanem ha kell, halkan, de ha kell, hangosan kiadjam azt, ami bennem van.

Fotó: HV-facebookSz.J.: Fel lehet téged idegesíteni?

H.V.: Persze. Az utazáskor is rengeteg váratlan helyzettel szembesülünk, és sokszor kell lenyugtatnom magam, hogy jól viseljem a helyzeteket. Ilyen banális kényelmetlenségek nagyon sokszor adódnak, egy részük kényelmetlen, más részük pedig bosszantó. De főleg igazságtalansággal, őszintétlenséggel lehet felidegesíteni.

Sz.J.: Hogyan jutalmazod meg magad? Amikor azt mondod, hogy én ezt most megérdemlem.

H.V. : Olvasással. Az egy jó hozadéka az elmúlt éveknek, hogy van időm olvasni. Mert a korábbi években, főleg még a legelején, amikor még én szerveztem mindent, vagy később, amikor bevállaltam a mesterképzést és aktívan koncerteztem, volt olyan időszak az életemben, amikor egyszerűen nem fért bele, hogy olvassak, vagy nagyon ritkán jutottam el oda, hogy megnézzek egy filmet. Az elmúlt pár évnek a hozadéka, hogy jobban megtaláltam az időben is az egyensúlyt, és megengedem magamnak azt az örömet, hogy olvassak, ami nekem egy nyugalomsziget. De persze az egy jó kávé is egy kávézóban, séta az erdőben vagy egy jóleső sportélmény. Szoktunk például a férjemmel falat mászni, ez is elképesztően jó hobbi. Olyan dolgokban kapcsolódok ki, mint bárki más. Nagyon szeretek barátokkal találkozni. Nagyon szociális vagyok szerintem. A lakásunkat is úgy választottuk ki, hogy jó nagy legyen a nappalija, sokan beférjenek, és lehessenek itt akár zenés estek, ne legyen a lakás szűk. Szeretek főzni, tehát teljesen hétköznapi dolgokkal kapcsolok ki. 

Sz.J. : Miért kell, hogy az emberek szeressék a zenét?

H.V. : Olvastam egy Vonnegut idézetet. Azt mondta, a művészetnek az a célja, hogy az emberek legalább egy pillanatra értékeljék az életüket. És ezt a befogadókra értette, hogy ha valaki befogad egy művészetet, az abban a pillanatban egyre jobban tudja értékelni a saját életét. Nekem nagyon tetszett ez a gondolat, és nagyon bízom benne, hogy ez tényleg így van, és olyan módon nyithatjuk ki érzelmileg a hallgatóságot, ami értelmet ad az ő életükben annak a percnek. A gyerekek érzelmi és agyi fejlődése szempontjából is nagyon jó hatású a zene. Nem azt mondom, hogy a zene hatását mástól nem tudják megkapni, de a zene nagyon jó csatorna szerintem arra, hogy a gyerekek érzelmileg fejlődjenek, akár arra, hogy új idegpályák épüljenek ki. És a zene, amikor befogadjuk és értelmezzük, tulajdonképpen egyfajta strukturálás. Az ember mintakereső, és a zenét is azért tudjuk élvezni, mert mintákat fedezünk fel benne. Biztos vagyok benne, hogy ez a fajta mintakeresés egy fejlődő agynak egy nagyon jó gyakorlat, azzal együtt, hogy a gyerekek szeretik a zenét, és nem feladatként élik meg a zenehallgatást. 

Sz.J. : A szakmai jövődet mennyire látod előre, vagy hogyan tervezed?

H.V. : Nagyjából egy-másfél évre látok előre. Tehát én most 2021 tavaszáig látom azt, mikor melyik projektben kell dolgoznunk, mikor jelenünk meg a zenekarral, mikor valószínűsíthető a turné, aminek egy része már le van kötve, egy része még csak terv, de tudom, hogy jövő novemberben lesz lemezbemutató turné is. Természetesen ez egy elnagyolt kép,az apró motívumai napról napra tudnak változni, mint ahogy – nagyon bízom benne – az élet is felülírja, majd egyszer csak a nagy terveket(!?)

Szarvasházi Judit
főszerkesztő, gyógyszerész


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.