Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját – 2024. augusztus 8.

Érdekességek2024. július 16.

Lakatos Mónika - Fotó: Igawna

2024. augusztus 8-án –a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az eseménysorozatban idén már hat ország 15 helyszíne vesz részt és 50 zenekar fellépésre kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a Mazsimo Gipsymo zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére. Az eseménysorozat arca Lakatos Mónika Kossuth- és WOMEX életműdíjas roma énekesnő.

A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nemcigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal. 2024-ben tíz magyarországi városban, valamint öt külföldi helyszínen, közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében ingyenes koncertekkel. Flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dimanizmusa és mélysége egyaránt.

A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is.


 

Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során is számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az Unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság. A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét! Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh-cigány muzsika és tánc, vagy a vonós magyar népzene.

Rostás Mihály „Mazsi” -Fotó: Kleb Attila

Rostás Mihály „Mazsi”, a Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és főszervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigány zenekaraival, hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napja hiánypótló kezdeményezést és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot egyaránt.

A 3. Nemzetközi Cigány Dal Napján augusztus 8-án olyan kiemelkedő előadók lépnek fel a magyarországi helyszíneken, mint a Kalyi Jag és Bocskor Bíborka, a Parno Graszt, a Romengo és Lakatos Mónika, Balogh Katesz tánccsoportja, Bódi Guszti, a Kále Lulugyi és a Cimbaliband, Szabó Balázs, a Misztrál, az AMaro Duho, a Gypo Circus, az EtnoRom, Szalóki Ági, a Canarro, a Mosaico Flamenco, az East Gipsy Band, a Khamoro, a Vojasa, a Fanfara Complexa, a MazsiMó-GipsyMó és Lukács Miklós,, vagy Ferenczi György többek között valamint érkeznek autentikus flamenco zenészek és táncosok Jerez de la Fronterából, zenészek és táncosok Radzsasztánból, a balkáni Boján Krstic Orcestar és a Kristijan Azirovic Orchestra számos további művész mellett.

A külföldi helyszíneken helyi zenekarok és más meghívottak mellett a magyar előadókat olyan neves zenekarok képviselik, mint a Karavan Familia, a Besh o droM, a Romano Drom, Balogh Melinda, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Rostás Mónika és a Gipsy Moods többek között. Külön öröm, hogy olyan nemzetközi nagyságokat is hallhatunk a külföldi helyszínek programjában, mint Ivo Papazov, aki Burgaszban lép fel.

6 ország – 15 helyszín – 50 zenekar

Budapest – Szentendre – Csobánka – Százhalombatta – Hatvan – Ravazd – Veszprém – Balatonboglár – Pécs – Nagyecsed – Bulgária – Spanyolország – Németország – Szlovákia – Románia

Főszervező: Nemzetközi Cigány – és Világzenei Hálózat

Művészeti vezető: Rostás Mihály „Mazsi”

Támogatók: Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, Visit Hungary, MOL – Új Európa Alapítvány, NKA – Nemzeti Kulturális Alap

A részletes program és a helyszínek megtalálhatók az Igawna weboldalán.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miről mesél a csók a nőknek?

2024. október 07.

"A csók csak egy csók" - "a kiss is just a kiss" - szól a dal a Casablancában, utalva arra, hogy Humphrey Bogart és Ingrid Bergman között a kapcsolatnak nem lesz folytatása. Úgy tűnik azonban, hogy a csók mégsem csak egy csók, főleg, ha az elsőről van szó, mert a nő számára fontos eszköz annak megállapítására, hogy összeillik-e potenciális partnerével.  

A "jó csók" segíti meggyőzni, hogy érdemes elmélyíteni vele a kapcsolatot, a kevésbé kielégítő pedig kioltja lelkesedését már a kezdeteknél. A nő hosszú távon is csókkal erősíti az összetartozást párjával, a csókból érzi meg, hogy szereti-e még, vagy mással csalja.

Az Evolutonary Psychology című brit szaklapban megjelent tanulmány szerint minden nő kap a csóktól olyan romantikus és kémiai jeleket, amelyek révén értékelni tudja "love story-ja" állapotát.

Az amerikai Albany egyetem kutatói több ezer teszttel jutottak el ehhez az eredményhez. Míg a férfiak sokkal kevésbé érzékenyek ezen a területen, a nők nagy figyelmet fordítanak a férfiak leheletének szagára, szája ízére, fogai állapotára. Nem fogadnak el szexuális kapcsolatot csókolózás előtt. És míg a férfiak egy hosszan tartó kapcsolatban elvesztik érdeklődésüket a csók iránt, a nők továbbra is szívesen adnak és fogadnak.

Javul a szívelégtelenség a fekete csokoládé hatására

2024. október 07.

A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány: a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség.

Az étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását idősebb felnőtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is.

Fekete csokoládé a a keringéses betegségekre

Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.

A kardiológiai rendkívüli fejlődése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.

Egyik csoport álcsokit, a másik 70 %-os csokoládét kapott

A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönbözhetetlen külsejű, ugyanolyan édes „álcsoki” szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból.

Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevők a csokoládéból vagy az álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette.

Lehet, hogy te is érintett vagy? A Jókislány-vírus

2024. október 06.

Sokféle betegség támad mostanában, a H1N1-től a furcsa autoimmun rendellenességekig. Ám van ezeknél sokkal kevésbé ismert, ám szintén pusztító kórokozó is: a Jókislány-vírus. Ne tévesszen meg a neve: férfiakat is elérhet, bár jóval kisebb mértékben. E vírus, mely voltaképpen egy hiedelemrendszer, az agyat támadja meg, mégpedig az énkép, önbizalom, önbecsülés rendszerén keresztül, melyet teljesen képes lerombolni. A vírus krónikus boldogtalanságot, depressziót, sőt halált okozhat. Magyarországon a fertőzöttek aránya igen magas.  

A fertőzöttség tünetei meglehetősen közismertek. A családban, iskolában szoktuk e betegséget elkapni, később a munkahelyi közösségben, illetve a családunk körében kiújulhat. Igen makacs dologról van szó. Lássunk immár párat a tünetek közül!

A Jókislány-vírus hordozója:


nem tud és nem mer nemet mondani. A környezet erre természetesen rászokik, így a vírusfertőzött egyén a végsőkig kihasználhatóvá válik. Hiszen a jókislány, ahol tud, segít, és hősiesen mosolyogva ájul el a kimerültségtől.
A Jókislány-vírussal fertőzött ember maximalista. Mindent maximálisan jól, sőt még annál is jobban igyekszik csinálni, és kétségbeesik attól, hogy mi lesz, ha a világ nem lesz elégedett a teljesítményével, így természetesen hibázni sem mer. Emiatt nehezen fog bele új dolgokba, leragad pocsék munkahelyeken, és éppen maximalizmusa miatt manipulálhatóvá válik: például bent marad hétvégén dolgozni, ingyen, és lázasan is. Ezért a munkaadók szeretik a vírusos dolgozókat. Ez nem jelenti azt, hogy meg is fizetik őket.
Sosem elégedett sem önmagával, sem a teljesítményével, így képtelen lazítani. Nem ül asztalhoz a családdal, ehelyett pattog a konyhába az edényekkel, ötször visszakérdez, hogy „ugye ízlik?”
Mivel önbizalomhiánya és maximalizmusa nyilvánvaló, a férfiak nem becsülik – ez a Csernus-féle lábtörlő-effektus – erre persze úgy reagál, hogy még többet dolgozik, kényeztet, kiszolgál, hátha akkor majd szeretni fogják. Hát nem.
Azt hiszi, az ő dolga a világ bajait megoldani. Rosszul érzi magát, ha körülötte valakinek rosszul megy a sora, és ilyenkor azonnal ugrik, hogy „megmentse” az illetőt. A mentőakció után a megmentett személy még csak hálás sem szokott lenni, így a vírusos személy csalódik. Hiszen a jókislányok feladata, hogy boldoggá tegyék a környezetüket.
A Jókislány-vírussal fertőzött ember meggyőződése, hogy az életében fontos dolgokban másoknak (többnyire férfiaknak) kell döntenie. Általában a váláskor jön rá, hogy minden a férje nevén van. Hiszen a jókislányok nem foglalkoznak olyan csúnya dologgal, mint a pénz, nem igaz?
Az ilyen személy nem tud segítséget kérni, illetve rendszerint a legrosszabb helyen kéri: elképesztő pontossággal megtalálják a következő szélhámost. Hiszen a jókislányok megbíznak az idegen bácsikban és nénikben.
Bárkinek kölcsönzi nehezen megkeresett pénzét, értékes tárgyait, lakását, és gyakran még elismervényt sem írat alá róla. Hiszen a jókislányok önzetlenek. Mondanom sem kell, a kölcsönzött pénzt sose látja viszont, a lakást lelakva, a tárgyat tönkretéve látja viszont – ha egyáltalán viszontlátja.
A hitrendszerrel fertőzött személy mindenki mással többet foglalkozik, mint saját magával. Súlyosan elhanyagolja a külsejét, az egészségét – mivel folyton másoknak segít, nincs ideje edzésre járni, egészségesen főzni, kikapcsolódni. Hiszen a jókislányok önfeláldozóak.
A jókislányok élete tele van „kell” és „muszáj” dolgokkal, ezért oda mennek, ahová nem szeretnének (például anyóshoz vasárnap ebédre, majd egész délután szenvednek a gyomorgörcstől), és nem mennek oda, ahová viszont szeretnének (anyós helyett mondjuk kirándulni). Hiszen a jókislányok engedelmesek.