Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasi fájdalom – bélfájdalom

Érdekességek2024. január 08.

A hasi fájdalom egyik jellegzetes formája a „bélfájdalom”. Ennek oka nem mindig bél eredetű. Epehólyag- és vesebetegségek is puffadással, „bélgörcs” érzésével járnak. Vesegörcsben szenvedő beteget néha bélelzáródás gyanújával utalnak kórházba. Ha a fájdalmakhoz hasmenés vagy székrekedés társul, és a kivizsgálás során nem található szervi elváltozás (pl. daganat, bélgyulladás), akkor „irritábilis bél” betegségről, illetve tünetegyüttesről (szakkifejezéssel: szindrómáról)beszélünk. Problémát az okoz, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben – az emésztőszervi ambulanciákon megjelent betegek leggyakoribb panasza –, a diagnózist megerősítő speciális vizsgálat nem áll a rendelkezésünkre.

Fotó: gettyimages.comA panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar és a puffadás. Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta fennállhat. Lényeges a véres széklet hiánya, amely más, súlyosabb betegségek velejárója.

A panaszok a legkülönfélébb fokozatúak. Annyira enyhék lehetnek, hogy a betegek jelentős része nem is fordul orvoshoz.

A panaszok 30–40 év között kezdődnek és a tünetek igen változatosak. (Az USA-ban e diagnózissal évente 2 millió vényt írnak fel és évi 8 milliárd dollárt költenek a betegekre.) A hasi és székelési tünetek a bélrendszer mozgászavarával vannak kapcsolatban, ezért ilyen irányú vizsgálatokkal próbálták a kórkép etiológiáját tisztázni. Léteznek speciális, nehezen hozzáférhető vizsgálatok, amelyek kimutathatják a bél simaizomsejtjeinek fokozott érzékenységét. Külső stresszhatás, egyes ételek, egyes gyógyszerek is fokozhatják a panaszokat. A központi idegrendszer eltérései, valamint pszichés zavarok is gyakoriak.

Igen gyakori a tejcukorbontási zavar, de szorbit (diétás italok, rágógumik!) fogyasztása is okozhatja a tüneteket. Tisztázni kell szervi betegségre utaló gyanújelek fennállását: fogyás, hőemelkedés, láz, véres széklet. Éjszakai nyugalmat is zavaró fájdalom vagy székelési zavar kevésbé jellemző, bár előfordul. Többnyire jó általános állapotban lévő betegekről van szó. Az 50 év feletti életkorban kezdődő tünetek szervi ok mellett szólnak.

A görcsös hasi fájdalom leggyakoribb a has bal alsó részében. Feszítő, égő jellegű, néha tompa, állandó fájdalom. Ha a has más régiójában (pl. jobb alhas) jelentkezik, téves diagnózishoz vezethet, mely miatt a betegek egy része akár vakbél- vagy nőgyógyászati műtétre kerülhet. Jellemző a fájdalmaknak székeléssel való összefüggése vagy azutáni enyhülése.

A székletek számának megváltozása, hasmenés székrekedéssel való váltakozása jellemző a vastagbéldaganatra is. Itt az időfaktor döntő, de friss tünetek jelentkezésekor nem kerülhető el a vastagbéltükrözés.

Reggeli lágy széklet, étkezés utáni hirtelen székletürítés a másik panaszegyüttes. Az éjszakai székelési panaszok hiánya jellemző, de nem minden esetben. Már említettük a fájdalom székelés utáni enyhülését és az elégtelen székletkiürítés érzését. A panaszok olyan fokúak lehetnek, hogy a beteg haskörfogata estére megnő, nehezen tűri a ruha viselését.


Fotó: gettyimages.com

Elkülönítendő a pszichés eredetű hasfeszülés, gázok nélkül. A beteg ilyenkor kevéssé fájdalomról, mint „álterhességszerű” hasfeszülésről számol be. A többi tünet azonban hiányzik, és minden esetben súlyos lelki problémák állnak a háttérben.

Az irritábilis bél betegségben szenvedő betegek rosszul tűrik a belek fokozott gáztartalmát vagy a gáztartalom változását, amelyek étkezéskor, stresszre jelentkeznek. Főként nők panaszkodnak fizikai munka vagy szexuális aktus utáni fokozott fájdalmakra.

A betegek életében egyszer célszerű vastagbéltükrözést végezni, szervi okok kizárása céljából (50 év felett vagy a családban vastagbélrák esetén feltétlenül javasolt). Ha a kivizsgálás során nem találtunk organikus eltérést, megkezdődik a beteg kezelése, amely nem egyszerű feladat. A sokrétű panaszok, pszichés faktorok miatt az orvoshoz forduló betegek egy részénél érhető csak el tünetmentesség. Enyhe tünetekkel rendelkezők gyakran nem is fordulnak orvoshoz.

A terápia alapja a diéta (fűszeres ételek kerülése, tejcukorbontási zavar esetén tejcukormentes étrend, a székletrendezést segítő ételek), a gyógyszeres kezelés és a pszichés panaszok rendezése. Alapvetően fontos a ráktól való félelemérzés eloszlatása, a betegségtudat csökkentése, a jó prognózis hangsúlyozása.

A betegség fennállásának valószínűsítéséhez többfajta diagnosztikus kritériumrendszert is kidolgoztak. A legkorábbiak a Manning-féle kritériumok:

Hasi feszülésérzés.
Székelés utáni fájdalmak.
Gyakoribb széklet fájdalommal.
Lazább széklet fájdalommal.
Nyákos széklet.
A székelést követően nincs megkönnyebbülés – inkomplett székelési érzés.

Típusos a fájdalom, amely székelés után enyhül, és amely együtt jár a székürítések gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozásával, legalább három hónapon át. Ezalatt az idő alatt legalább 25%-ban észlelhető két tünet az alábbiak közül:

Székürítés gyakoriságának megváltozása.
Megváltozott székletkonzisztencia (kemény vagy híg, vízszerű).
Megváltozott székletürülési ütem (erőlködés, hirtelen székelés, inkomplett székelés).
Nyákürítés.
Hasfeszülés, puffadás.

dr. Székely György
gasztroenterológus főorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.