Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasi fájdalom – bélfájdalom

Érdekességek2024. január 08.

A hasi fájdalom egyik jellegzetes formája a „bélfájdalom”. Ennek oka nem mindig bél eredetű. Epehólyag- és vesebetegségek is puffadással, „bélgörcs” érzésével járnak. Vesegörcsben szenvedő beteget néha bélelzáródás gyanújával utalnak kórházba. Ha a fájdalmakhoz hasmenés vagy székrekedés társul, és a kivizsgálás során nem található szervi elváltozás (pl. daganat, bélgyulladás), akkor „irritábilis bél” betegségről, illetve tünetegyüttesről (szakkifejezéssel: szindrómáról)beszélünk. Problémát az okoz, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben – az emésztőszervi ambulanciákon megjelent betegek leggyakoribb panasza –, a diagnózist megerősítő speciális vizsgálat nem áll a rendelkezésünkre.

Fotó: gettyimages.comA panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar és a puffadás. Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta fennállhat. Lényeges a véres széklet hiánya, amely más, súlyosabb betegségek velejárója.

A panaszok a legkülönfélébb fokozatúak. Annyira enyhék lehetnek, hogy a betegek jelentős része nem is fordul orvoshoz.

A panaszok 30–40 év között kezdődnek és a tünetek igen változatosak. (Az USA-ban e diagnózissal évente 2 millió vényt írnak fel és évi 8 milliárd dollárt költenek a betegekre.) A hasi és székelési tünetek a bélrendszer mozgászavarával vannak kapcsolatban, ezért ilyen irányú vizsgálatokkal próbálták a kórkép etiológiáját tisztázni. Léteznek speciális, nehezen hozzáférhető vizsgálatok, amelyek kimutathatják a bél simaizomsejtjeinek fokozott érzékenységét. Külső stresszhatás, egyes ételek, egyes gyógyszerek is fokozhatják a panaszokat. A központi idegrendszer eltérései, valamint pszichés zavarok is gyakoriak.

Igen gyakori a tejcukorbontási zavar, de szorbit (diétás italok, rágógumik!) fogyasztása is okozhatja a tüneteket. Tisztázni kell szervi betegségre utaló gyanújelek fennállását: fogyás, hőemelkedés, láz, véres széklet. Éjszakai nyugalmat is zavaró fájdalom vagy székelési zavar kevésbé jellemző, bár előfordul. Többnyire jó általános állapotban lévő betegekről van szó. Az 50 év feletti életkorban kezdődő tünetek szervi ok mellett szólnak.

A görcsös hasi fájdalom leggyakoribb a has bal alsó részében. Feszítő, égő jellegű, néha tompa, állandó fájdalom. Ha a has más régiójában (pl. jobb alhas) jelentkezik, téves diagnózishoz vezethet, mely miatt a betegek egy része akár vakbél- vagy nőgyógyászati műtétre kerülhet. Jellemző a fájdalmaknak székeléssel való összefüggése vagy azutáni enyhülése.

A székletek számának megváltozása, hasmenés székrekedéssel való váltakozása jellemző a vastagbéldaganatra is. Itt az időfaktor döntő, de friss tünetek jelentkezésekor nem kerülhető el a vastagbéltükrözés.

Reggeli lágy széklet, étkezés utáni hirtelen székletürítés a másik panaszegyüttes. Az éjszakai székelési panaszok hiánya jellemző, de nem minden esetben. Már említettük a fájdalom székelés utáni enyhülését és az elégtelen székletkiürítés érzését. A panaszok olyan fokúak lehetnek, hogy a beteg haskörfogata estére megnő, nehezen tűri a ruha viselését.


Fotó: gettyimages.com

Elkülönítendő a pszichés eredetű hasfeszülés, gázok nélkül. A beteg ilyenkor kevéssé fájdalomról, mint „álterhességszerű” hasfeszülésről számol be. A többi tünet azonban hiányzik, és minden esetben súlyos lelki problémák állnak a háttérben.

Az irritábilis bél betegségben szenvedő betegek rosszul tűrik a belek fokozott gáztartalmát vagy a gáztartalom változását, amelyek étkezéskor, stresszre jelentkeznek. Főként nők panaszkodnak fizikai munka vagy szexuális aktus utáni fokozott fájdalmakra.

A betegek életében egyszer célszerű vastagbéltükrözést végezni, szervi okok kizárása céljából (50 év felett vagy a családban vastagbélrák esetén feltétlenül javasolt). Ha a kivizsgálás során nem találtunk organikus eltérést, megkezdődik a beteg kezelése, amely nem egyszerű feladat. A sokrétű panaszok, pszichés faktorok miatt az orvoshoz forduló betegek egy részénél érhető csak el tünetmentesség. Enyhe tünetekkel rendelkezők gyakran nem is fordulnak orvoshoz.

A terápia alapja a diéta (fűszeres ételek kerülése, tejcukorbontási zavar esetén tejcukormentes étrend, a székletrendezést segítő ételek), a gyógyszeres kezelés és a pszichés panaszok rendezése. Alapvetően fontos a ráktól való félelemérzés eloszlatása, a betegségtudat csökkentése, a jó prognózis hangsúlyozása.

A betegség fennállásának valószínűsítéséhez többfajta diagnosztikus kritériumrendszert is kidolgoztak. A legkorábbiak a Manning-féle kritériumok:

Hasi feszülésérzés.
Székelés utáni fájdalmak.
Gyakoribb széklet fájdalommal.
Lazább széklet fájdalommal.
Nyákos széklet.
A székelést követően nincs megkönnyebbülés – inkomplett székelési érzés.

Típusos a fájdalom, amely székelés után enyhül, és amely együtt jár a székürítések gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozásával, legalább három hónapon át. Ezalatt az idő alatt legalább 25%-ban észlelhető két tünet az alábbiak közül:

Székürítés gyakoriságának megváltozása.
Megváltozott székletkonzisztencia (kemény vagy híg, vízszerű).
Megváltozott székletürülési ütem (erőlködés, hirtelen székelés, inkomplett székelés).
Nyákürítés.
Hasfeszülés, puffadás.

dr. Székely György
gasztroenterológus főorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.