2024. október 31.
Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.
A tejcukorérzékenység azonos a tejallergiával
-Bár ezeket a fogalmakat gyakran összekeverik, két nagyon különböző betegségről van szó. A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) tüneteit a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza. Ez a vékonybél kefeszegély rétegében termelődő enzim bontja le a laktózt egyszerű cukrokká, melyek ebben a formában felszívódásra képesek. Mivel laktózérzékenység esetén a tejcukor lebontása a vékonybélben nem történik meg, ezért emésztetlenül halad tovább a vastagbélbe, ahol zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le. Ezek az anyagcseretermékek és gázok okozzák a kellemetlen emésztőszervi tüneteket (bélgörcsöket, hasmenést, puffadást) – mondja Dr. Hidvégi Edit. Ezzel szemben a tejallergia (tejfehérje allergia) egy túlzott immunreakció a tejben lévő fehérjére, melynek során a szervezet idegennek ismeri fel a tejfehérjét, és immunglobulin-E ellenanyagokat kezd ellene termelni.
A tejfehérje allergia változatos tüneteket mutat: az emésztőszervi panaszok mellett (hányinger, hányás, hasmenés) különböző bőr- és légúti tüneteket is okoz. A bőrtünetekkel gyakorabban találkozunk, mint az emésztőszervi panaszokkal. A legsúlyosabb tünet az életet is veszélyeztető anafilaxia. Mivel a páciens a laktóztartalmú tejtől vagy tejtermékektől érez panaszt, azokat teljesen kihagyja, nemcsak a laktóztartalmat csökkenti alacsonyabb tejcukor tartalmú tejtermékek fogyasztásával vagy tejcukor bontó enzim bevételével.
Tejallergia és laktózérzékenység esetén nyugodtan fogyasztható a kecsketej
A kecsketejre egyre többen tekintenek olyan szuperélelmiszerként, amit a laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatnak. Bár sokan hiszik úgy, hogy a kecsketej laktózmentes, de valójában ebben is közel annyi laktóz található, mint a tehéntejben. A kecskesajtban – mivel az savanyított tejterméknek számít –, valóban kevesebb laktóz van, mint a kecsketejben. A kecsketej allergiát okozó fehérjéi 95 százalékban azonosak a tehéntej fehérjéivel, ezért allergia esetén sem helyettesíthető egyik termék a másikkal.
A laktózmentes termékekben nincs laktóz
-A hiedelemmel ellentétben a laktózmentes tejből nem vonják ki a laktózt a gyártók, hanem hozzáadják a laktáz enzimet, ami a tejcukrot lebontja, így azt könnyebben fel tudja dolgozni az emberi szervezet – mondja a doktornő. A laktózmentes termékeket a laktózérzékenyek biztonsággal fogyaszthatják, csak annyiban különböznek a hagyományos tejtermékektől, hogy némileg édesebbek.
2024. október 30.
Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.
A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.
Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit?
A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.
Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.
Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
Napi nyolc óránál többet dolgozik?
Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
Csak elvétve sportol?
Rendszertelnül táplálkozik?
Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni?
Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít?
Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik?
Gyakran kap el fertőzéseket?
Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné?
Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?
2024. október 30.
A csecsemőkori csípőszűréssel időben kiszűrhetők a csípőízület rendellenességei, és megelőzhetők a fiatal felnőttkorra kialakuló súlyos szövődmények, a csípőfájdalom és járásnehezítettség. Dr. Bánhegyi Barbarát, a Gyermekgyógyászati Központ radiológus szakorvosát arról kérdeztük, miért van szükség a babák fizikális vizsgálata mellett az ultrahangos szűrésre is.
A csípőrendellenességek korai szűrésének jelentősége
Bicebóca – mondták régen a sántító, bicegő emberre a népnyelvben. Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényében pedig külön fejezetet szentel a feltehetően csípőfejlődési rendellenesség miatt sántító, mankót használó kisfiú történetének. A csípőt érintő rendellenességek sajnos nem feltétlenül ismerhetők fel a szülő számára, ezért gondos fizikai vizsgálat, valamint kiegészítő ultrahangvizsgálat is szükséges ahhoz, hogy időben kiszűrhessük és kezelhessük őket – hangsúlyozza dr. Bánhegyi Barbara, a Gyermekgyógyászati Központ szakembere.
Miért van jelentősége az ultrahangvizsgálatnak is?
Magyarországon a csípőficam szűrése egy életkorhoz kötött szűrővizsgálat. Az első csípővizsgálatra a gyermek születését követő napokban kell sort keríteni, amit a hazaadás után 4-6 hetes korban kell megismételni, majd 4-6 hónapos korban újabb ismétlő vizsgálatra kerül sor.
„Fontos tudni, hogy a csípőszűrés nemcsak a ficam, hanem az ún. éretlen csípő (csípő diszplázia) időben történő felismerése miatt is fontos. Normál esetben a combcsont feje a medencecsont mélyedésében, az ízületi vápában ül. A combfej egy ún. gömbízület, ami különböző irányokban képes mozogni, de mindig a vápában marad. Fejletlen csípő esetében azt tapasztaljuk, hogy bár a combcsont feje a vápában van, de annak sekélysége miatt könnyen kicsúszik vagy kinyomható belőle. A csípőficamot az különbözteti meg ettől az állapottól, hogy a combcsont feje nem a vápában, hanem felette helyezkedik el. Ez utóbbi szerencsére egy viszonylag ritka állapot.”
A csípődiszplázia diagnózisa az első 4 hónapban ultrahanggal, majd a combfej csontosodása után (~ 4-6 hónap) röntgenfelvétellel igazolható. A csípő ultrahangos szűrővizsgálatát 4-6 hetes korban ajánlott elvégezni. A szonográfiás vizsgálat azért is fontos, mert – szemben a csípőficammal – a diszpláziának nincsenek jellegzetes tünetei, és előfordulhat, hogy a rendellenesség a gyermekortopédiában jártas szakorvos előtt is rejtve marad.
Azok esetében, akiknél a fizikális vizsgálat nem mutatott ki eltérést, ám magas kockázatúnak számítanak, mindenképpen javasolt a hathetes korban elvégzett ultrahangvizsgálat is a csípő fejlettségének pontos detektálásához – hangsúlyozza Bánhegyi doktornő. Ide tartoznak azok a gyermekek, akiknek a családjában már előfordult ez a rendellenesség, illetve javasolt a vizsgálat a várandósság és szülés kapcsán jelentkező komplikációk (farfekvés, ikerterhesség, téraránytalanság, magzati kényszertartás) esetén is, hiszen ezek szintén befolyásolja a csípőízület fejlődését.
A csípőultrahang akár többször is elvégezhető, teljesen fájdalommentes és biztonságos vizsgálat. A gyermeket derékig le kell vetkőztetni, és egy speciális fektető ágyban oldalt fekvő helyzetben nézzük meg a jobb, illetve a bal oldali csípőt alkotó struktúrákat, a csontos és porcos részek fejlettségét.
