Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Használjuk ki a kempingezés előnyeit

Érdekességek2022. július 27.

Itt a szép, napos idő, szeretnénk többet kint lenni a szabad levegőn, a természetben, de próbálnánk valami újat? Fedezzük fel a kempingezés egészségre gyakorolt jótékony hatásait és mindazt, amit tudnunk érdemes róla, mielőtt nekivágnánk a kalandnak…

Fotó: gettyimages.comSzámos tanulmány szerint az emberek életük kb. 90 %-át bent töltik – még a Covid19járvány előtti felmérések szerint is! De napjainkban, miután több mint egy év eltelt a bezártság óta, sokunk szeretne tenni az újbóli szabadság kihasználásáért. És semmi nem vesz le nagyobb súlyt egy járvány miatt túlterhelt lélekről, mint a kilépés a mindennapi rutinból az „ismeretlen vadonba”.

Amire bizonyára vágyik testünk-lelkünk, az a természet csodálatos világa, gyengéd zsongása – és egy táborozás, kempingezés a „menetjegy” lehet hozzá. Különösen akkor, ha a külföldi utazások még bizonytalanok, ajánlott felfedeznünk, milyen, egészségünkkel kapcsolatos jótéteményei vannak az itthoni kempingezésnek..

Nagyszerű a szabadban

Függetlenül attól, hogy némi regenerálódásra vágyunk, vagy azt reméljük, hogy erősítjük kapcsolatainkat barátainkkal, családtagjainkkal, a kempingezés az egyik legjobb választás egészségünkre nézve is. És nemcsak az esetleges jelenlegi korlátozások mellett, hanem bármikor…. Lehet, hogy nem jelent olyan luxust, mint pl. egy wellness kiruccanás, de az „alapokhoz való visszatérés” izgalmasabb, és új lendületet ad.

A kempingezés során, akár sátorral, akár lakókocsival vágunk neki, több időnk marad a természet befogadására.  Segítségével számos tevékenységet tervezhetünk az egészségünk vonatkozásában tapasztalható előnyök kihasználására a természetben, friss lendületünk és gondolkodásmódunk szerint. Hiszen nagyszerű dolog kint a szabadban lenni, nagy túrákat tenni…

A kempingezés 5 előnye a jó egészség előmozdítására  

1. Séta, gyaloglás a testi-lelki egészség védelmében

A kempingezés és a gyaloglás kéz a kézben jár. A séta, a gyaloglás sokunk egyik kedvelt időtöltése, és jó okkal! Nemcsak fizikai, hanem mentális állapotunkon is javít, felfrissülünk tőle, és szinte meditatív hangulatba kerülhetünk lépegetés közben. Amikor kempingezés során elhatározzuk, hogy hosszú sétát teszünk a természetben, felfedezzük a körülöttünk lévő világot, és élvezzük a magunk számára biztosított idő ajándékát…

Ami lehetőséget nyújt arra is, hogy megismerjük környezetünk eddig rejtett szépségeit  Ha kalandvágyónak érezzük magunkat, pakoljuk össze a kempingfelszerelésünket, és induljunk napokig tartó túrára, távolabbi vidékekre, A legtöbbet kihozhatjuk a túrából, ha  útitervet készítünk és mindenekelőtt megfelelő lábbelivel felszerelkezve még dokumentáljuk is, amit látunk és tapasztalunk. Pl. fotózzunk sokat, jegyzeteljünk, írjunk naplót, vagy vigyünk magunkkal akár valamilyen festő vagy rajzeszközt (ha úgy véljük, hogy van kreatív vénánk ezen a téren).


2. Újbóli kapcsolódás a természethez

Amikor otthon vagyunk a négy fal között, a gombnyomásra elérhető bármely szórakoztató eszköz közelében, mesze kerülünk a természeti világtól, amely számunkra akkor éppen e négy fal között található.

A kempingezés visszavisz minket egy olyan helyre, ahol magunknak kell gondoskodunk jóllétünkről, ami elősegíti, hogy jobban megéljük a jelen pillanatot (előtérben lesz tehát a tudatos jelenlét, a „mindfullness”). Úgy érezzük, közelebb kerülünk önmagunkhoz és az addig sokszor észrevétlen természeti szépséggel. Ahelyett például, hogy kempingezés alatt, esténként a lap-topunk vagy a mobil telefonunk képernyőjét nézegetnénk, használjuk ki az alkalmat az esti/éjszakai természeti jelenségek élvezetére, pl. vizsgálgassuk a csillagos eget.

Nem is gondolnánk, milyen jó hatással lehet pszichés állapotunkra. Öltözzünk fel melegen, ha szükséges késő este a kempingben, vagy üljünk távolabb, a tűz mellett, tegyük el a telefonunkat, illetve más elektronikus eszközünket, és engedjük, hogy az áhitat boldog érzése töltsön el minket. Hiszen le fogja nyűgözni teljes lényünket az éjszakai természet csodája…

3. Bámulatos látványban lehet részünk

Ha időt szánunk arra, hogy a sátorból kilépve értékeljük az égbolt érthetetlen tágasságát és a végtelen ismeretlenben kavargó, milliárdnyi galaxis szépségét, az az univerzumban való jelenlét lehetőségét nyújtja. Ilyenkor a teljes csodálkozás, ámulat és rémület izgalmas keverékével találkozhatunk, annak tudatában, hogy milyen apró egyéni életünk, mégis mennyire fontos és integrált minden apró része. Valószínűleg jó ideig érezni fogjuk ennek pozitív hatásait a kirándulás után is…

4. A tábortűz, tűzgyújtás pozitív hatásai

Az említett „alapokhoz való visszatérés” néha kissé fárasztó lehet, de elégedettséget hozhat. A tűzgyújtás ahhoz, hogy a szabadban főzni vagy melegedni tudjunk olyan tevékenység, amely nemcsak egy kempingezés során lehet fontos, hanem számos jólléti előnyt is kínálhat, amely visszanyúlik ősi énünkhöz. Egyes kutatók szerint transzszerű állapotba kerülhetünk, miközben a tábortűz körül táncoló lángokat nézzük.

Amellett pl. az egyik amerikai egyetem 2014-es tanulmánya rámutatott, hogy a vizsgált személyek vérnyomása még egy virtuális tűz körül ülve is csökkent. A további előnyök közé tartozott a javuló szociális kapcsolattartás és a jobb alvás. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a pozitívumok abból fakadnak, hogy természetes ösztöneinket éljük ki – évezredekig a tűz létfontosságú volt a túléléshez. 

5. A hasznos mezítláb járás

A fájdalom megszüntetésétől és a javuló alvásminőségtől kezdve a kiegyensúlyozott hormonokig és a stressz enyhítéséig a mezítláb járás hihetetlen, egészségünkre gyakorolt pozitív hatásokkal és jólléti előnyökkel jár. A kempingezés a tökéletes alkalom annak kipróbálására, ami szó szerint fizikai kapcsolatot teremt a talajjal. Amikor mezítláb sétálunk a füvön, vagy a lábujjaink érintik a földet, szintén erősödik a „tudatos jelenlét”, továbbá szellemileg és fizikailag is jobban érezzük magunkat, szűnik a fáradtság, javul a hangulat…

Amellett pl. egy amerikai szaklap egyik 2012-ben megjelent cikke. azt sugallja, hogy a Föld felszíne korlátlan mennyiségű szabad vagy mozgékony elektronkészlettel rendelkezik. Ezek potenciálisan stabil belső bioelektromos környezetet teremthetnek összes szervrendszerünk normális működéséhez. Ugyanakkor a földrezgések intenzitásának ingadozásai fontos szerepet tölthetnek be biológiai óránk beállítása és a szerveztünk napi ritmusát szabályozó kortizol-szekréció folyamatában, ami ciklikusan változó hormonszintben nyilvánul meg. Ideje tehát lerúgni a cipőnket és ismerkedni a talajjal a kempingezést kísérő tevékenységek és túrák során is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.



A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.

Hogyan előzzük meg az elbutulást?

2026. augusztus 27.

Az agyi értelmi hanyatlás és a demencia az időskori rokkantság és függőség egyik legfontosabb oka.



Számos vizsgálat igazolja, hogy a kognitív hanyatlás kockázata életmódbeli tényezők befolyásolásával csökkenthető. A megelőzésben különösen fontos szerepe van az étrendnek, a fizikai aktivitásnak és a kardiometabolikus egészség megőrzésének.

Az emberi gondolatvilág és érzelmi állapot szoros kapcsolatban áll a viselkedéssel, ezen belül az evési szokásokkal is. A mentális folyamatok nemcsak a táplálkozási döntéseinket befolyásolják, hanem visszahatnak testi és szellemi egészségünkre is.

A test és az elme közötti kölcsönös visszacsatolások révén gondolataink, érzelmeink és táplálkozási mintáink egyaránt formálják kognitív működésünket és általános jóllétünket.

A kognitív funkciók alakulását genetikai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a táplálkozás.

Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyította, hogy nemcsak a súlyos malnutríció (malnutríciós állapotok), hanem a mikrotápanyagokban szegény étrend és az esszenciális zsírsavak hiánya is kedvezőtlen hatással van a kognitív teljesítményre és a tanulási képességre – gyermekek, fiatal felnőttek és idősek esetében egyaránt.

A kognitív fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok közé tartozik a jód, a vas, a folát, a cink, a B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak.

Mi a valóság?

2026. augusztus 26.

Az értelmező szótár szerint: érzékelhető dolgok összessége. Igen ám, de kérdés, hogy ki hogyan érzékeli a dolgokat? Nem beszélve az összességéről! Mindent látunk belőle, a teljeset, az összeset? És még számtalan kérdés merülhet fel.

Mindenki tud példát mondani arra, amikor más szemszögből, más habitussal, más lelkivilággal vagy más érzelmi, empatikus beállítottsággal szinte teljesen másként látunk, érzünk, értékelünk helyzeteket, „dolgokat”.

Gondoljunk csak olyan egyszerű esetekre, amikor pl. a verekedést, a civakodást is másféleképpen meséli el mindkét gyerek, pedig ugyanarról a történetről van szó. De pl. Budapestet sem ugyanúgy látja minden ember, pedig ugyanazt nézi. Tehát a valóság valami olyasmi, amit mindenki saját magának választ ki a felkínált lehetőségek, „a jelenségek összessége” közül, ami számára szimpatikus, kézenfekvő, vagy éppen megnyerő. Így értelmezve: „a valóságból sem egyféle létezik csupán”, írja a Nobel-díjas japán író, Murakami Haruki A város és kiszámíthatatlan falai című könyvében. Ezért nem szabad csodálkozni, ha a másik ember netán másként lát dolgokat. El kell tőle ezt fogadnunk, megtartva magunknak a jogot, hogy mi is láthatjuk ugyanazt másképpen.