Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Használjuk ki a kempingezés előnyeit

Érdekességek2022. július 27.

Itt a szép, napos idő, szeretnénk többet kint lenni a szabad levegőn, a természetben, de próbálnánk valami újat? Fedezzük fel a kempingezés egészségre gyakorolt jótékony hatásait és mindazt, amit tudnunk érdemes róla, mielőtt nekivágnánk a kalandnak…

Fotó: gettyimages.comSzámos tanulmány szerint az emberek életük kb. 90 %-át bent töltik – még a Covid19–járvány előtti felmérések szerint is! De napjainkban, miután több mint egy év eltelt a bezártság óta, sokunk szeretne tenni az újbóli szabadság kihasználásáért. És semmi nem vesz le nagyobb súlyt egy járvány miatt túlterhelt lélekről, mint a kilépés a mindennapi rutinból az „ismeretlen vadonba”.

Amire bizonyára vágyik testünk-lelkünk, az a természet csodálatos világa, gyengéd zsongása – és egy táborozás, kempingezés a „menetjegy” lehet hozzá. Különösen akkor, ha a külföldi utazások még bizonytalanok, ajánlott felfedeznünk, milyen, egészségünkkel kapcsolatos jótéteményei vannak az itthoni kempingezésnek..

Nagyszerű a szabadban

Függetlenül attól, hogy némi regenerálódásra vágyunk, vagy azt reméljük, hogy erősítjük kapcsolatainkat barátainkkal, családtagjainkkal, a kempingezés az egyik legjobb választás egészségünkre nézve is. És nemcsak az esetleges jelenlegi korlátozások mellett, hanem bármikor…. Lehet, hogy nem jelent olyan luxust, mint pl. egy wellness kiruccanás, de az „alapokhoz való visszatérés” izgalmasabb, és új lendületet ad.

A kempingezés során, akár sátorral, akár lakókocsival vágunk neki, több időnk marad a természet befogadására.  Segítségével számos tevékenységet tervezhetünk az egészségünk vonatkozásában tapasztalható előnyök kihasználására a természetben, friss lendületünk és gondolkodásmódunk szerint. Hiszen nagyszerű dolog kint a szabadban lenni, nagy túrákat tenni…

A kempingezés 5 előnye a jó egészség előmozdítására  

1. Séta, gyaloglás a testi-lelki egészség védelmében

A kempingezés és a gyaloglás kéz a kézben jár. A séta, a gyaloglás sokunk egyik kedvelt időtöltése, és jó okkal! Nemcsak fizikai, hanem mentális állapotunkon is javít, felfrissülünk tőle, és szinte meditatív hangulatba kerülhetünk lépegetés közben. Amikor kempingezés során elhatározzuk, hogy hosszú sétát teszünk a természetben, felfedezzük a körülöttünk lévő világot, és élvezzük a magunk számára biztosított idő ajándékát…

Ami lehetőséget nyújt arra is, hogy megismerjük környezetünk eddig rejtett szépségeit  Ha kalandvágyónak érezzük magunkat, pakoljuk össze a kempingfelszerelésünket, és induljunk napokig tartó túrára, távolabbi vidékekre, A legtöbbet kihozhatjuk a túrából, ha  útitervet készítünk és mindenekelőtt megfelelő lábbelivel felszerelkezve még dokumentáljuk is, amit látunk és tapasztalunk. Pl. fotózzunk sokat, jegyzeteljünk, írjunk naplót, vagy vigyünk magunkkal akár valamilyen festő vagy rajzeszközt (ha úgy véljük, hogy van kreatív vénánk ezen a téren).


2. Újbóli kapcsolódás a természethez

Amikor otthon vagyunk a négy fal között, a gombnyomásra elérhető bármely szórakoztató eszköz közelében, mesze kerülünk a természeti világtól, amely számunkra akkor éppen e négy fal között található.

A kempingezés visszavisz minket egy olyan helyre, ahol magunknak kell gondoskodunk jóllétünkről, ami elősegíti, hogy jobban megéljük a jelen pillanatot (előtérben lesz tehát a tudatos jelenlét, a „mindfullness”). Úgy érezzük, közelebb kerülünk önmagunkhoz és az addig sokszor észrevétlen természeti szépséggel. Ahelyett például, hogy kempingezés alatt, esténként a lap-topunk vagy a mobil telefonunk képernyőjét nézegetnénk, használjuk ki az alkalmat az esti/éjszakai természeti jelenségek élvezetére, pl. vizsgálgassuk a csillagos eget.

Nem is gondolnánk, milyen jó hatással lehet pszichés állapotunkra. Öltözzünk fel melegen, ha szükséges késő este a kempingben, vagy üljünk távolabb, a tűz mellett, tegyük el a telefonunkat, illetve más elektronikus eszközünket, és engedjük, hogy az áhitat boldog érzése töltsön el minket. Hiszen le fogja nyűgözni teljes lényünket az éjszakai természet csodája…

3. Bámulatos látványban lehet részünk

Ha időt szánunk arra, hogy a sátorból kilépve értékeljük az égbolt érthetetlen tágasságát és a végtelen ismeretlenben kavargó, milliárdnyi galaxis szépségét, az az univerzumban való jelenlét lehetőségét nyújtja. Ilyenkor a teljes csodálkozás, ámulat és rémület izgalmas keverékével találkozhatunk, annak tudatában, hogy milyen apró egyéni életünk, mégis mennyire fontos és integrált minden apró része. Valószínűleg jó ideig érezni fogjuk ennek pozitív hatásait a kirándulás után is…

4. A tábortűz, tűzgyújtás pozitív hatásai

Az említett „alapokhoz való visszatérés” néha kissé fárasztó lehet, de elégedettséget hozhat. A tűzgyújtás ahhoz, hogy a szabadban főzni vagy melegedni tudjunk olyan tevékenység, amely nemcsak egy kempingezés során lehet fontos, hanem számos jólléti előnyt is kínálhat, amely visszanyúlik ősi énünkhöz. Egyes kutatók szerint transzszerű állapotba kerülhetünk, miközben a tábortűz körül táncoló lángokat nézzük.

Amellett pl. az egyik amerikai egyetem 2014-es tanulmánya rámutatott, hogy a vizsgált személyek vérnyomása még egy virtuális tűz körül ülve is csökkent. A további előnyök közé tartozott a javuló szociális kapcsolattartás és a jobb alvás. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a pozitívumok abból fakadnak, hogy természetes ösztöneinket éljük ki – évezredekig a tűz létfontosságú volt a túléléshez. 

5. A hasznos mezítláb járás

A fájdalom megszüntetésétől és a javuló alvásminőségtől kezdve a kiegyensúlyozott hormonokig és a stressz enyhítéséig a mezítláb járás hihetetlen, egészségünkre gyakorolt pozitív hatásokkal és jólléti előnyökkel jár. A kempingezés a tökéletes alkalom annak kipróbálására, ami szó szerint fizikai kapcsolatot teremt a talajjal. Amikor mezítláb sétálunk a füvön, vagy a lábujjaink érintik a földet, szintén erősödik a „tudatos jelenlét”, továbbá szellemileg és fizikailag is jobban érezzük magunkat, szűnik a fáradtság, javul a hangulat…

Amellett pl. egy amerikai szaklap egyik 2012-ben megjelent cikke. azt sugallja, hogy a Föld felszíne korlátlan mennyiségű szabad vagy mozgékony elektronkészlettel rendelkezik. Ezek potenciálisan stabil belső bioelektromos környezetet teremthetnek összes szervrendszerünk normális működéséhez. Ugyanakkor a földrezgések intenzitásának ingadozásai fontos szerepet tölthetnek be biológiai óránk beállítása és a szerveztünk napi ritmusát szabályozó kortizol-szekréció folyamatában, ami ciklikusan változó hormonszintben nyilvánul meg. Ideje tehát lerúgni a cipőnket és ismerkedni a talajjal a kempingezést kísérő tevékenységek és túrák során is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.