Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Használjuk ki a kempingezés előnyeit

Érdekességek2022. július 27.

Itt a szép, napos idő, szeretnénk többet kint lenni a szabad levegőn, a természetben, de próbálnánk valami újat? Fedezzük fel a kempingezés egészségre gyakorolt jótékony hatásait és mindazt, amit tudnunk érdemes róla, mielőtt nekivágnánk a kalandnak…

Fotó: gettyimages.comSzámos tanulmány szerint az emberek életük kb. 90 %-át bent töltik – még a Covid19járvány előtti felmérések szerint is! De napjainkban, miután több mint egy év eltelt a bezártság óta, sokunk szeretne tenni az újbóli szabadság kihasználásáért. És semmi nem vesz le nagyobb súlyt egy járvány miatt túlterhelt lélekről, mint a kilépés a mindennapi rutinból az „ismeretlen vadonba”.

Amire bizonyára vágyik testünk-lelkünk, az a természet csodálatos világa, gyengéd zsongása – és egy táborozás, kempingezés a „menetjegy” lehet hozzá. Különösen akkor, ha a külföldi utazások még bizonytalanok, ajánlott felfedeznünk, milyen, egészségünkkel kapcsolatos jótéteményei vannak az itthoni kempingezésnek..

Nagyszerű a szabadban

Függetlenül attól, hogy némi regenerálódásra vágyunk, vagy azt reméljük, hogy erősítjük kapcsolatainkat barátainkkal, családtagjainkkal, a kempingezés az egyik legjobb választás egészségünkre nézve is. És nemcsak az esetleges jelenlegi korlátozások mellett, hanem bármikor…. Lehet, hogy nem jelent olyan luxust, mint pl. egy wellness kiruccanás, de az „alapokhoz való visszatérés” izgalmasabb, és új lendületet ad.

A kempingezés során, akár sátorral, akár lakókocsival vágunk neki, több időnk marad a természet befogadására.  Segítségével számos tevékenységet tervezhetünk az egészségünk vonatkozásában tapasztalható előnyök kihasználására a természetben, friss lendületünk és gondolkodásmódunk szerint. Hiszen nagyszerű dolog kint a szabadban lenni, nagy túrákat tenni…

A kempingezés 5 előnye a jó egészség előmozdítására  

1. Séta, gyaloglás a testi-lelki egészség védelmében

A kempingezés és a gyaloglás kéz a kézben jár. A séta, a gyaloglás sokunk egyik kedvelt időtöltése, és jó okkal! Nemcsak fizikai, hanem mentális állapotunkon is javít, felfrissülünk tőle, és szinte meditatív hangulatba kerülhetünk lépegetés közben. Amikor kempingezés során elhatározzuk, hogy hosszú sétát teszünk a természetben, felfedezzük a körülöttünk lévő világot, és élvezzük a magunk számára biztosított idő ajándékát…

Ami lehetőséget nyújt arra is, hogy megismerjük környezetünk eddig rejtett szépségeit  Ha kalandvágyónak érezzük magunkat, pakoljuk össze a kempingfelszerelésünket, és induljunk napokig tartó túrára, távolabbi vidékekre, A legtöbbet kihozhatjuk a túrából, ha  útitervet készítünk és mindenekelőtt megfelelő lábbelivel felszerelkezve még dokumentáljuk is, amit látunk és tapasztalunk. Pl. fotózzunk sokat, jegyzeteljünk, írjunk naplót, vagy vigyünk magunkkal akár valamilyen festő vagy rajzeszközt (ha úgy véljük, hogy van kreatív vénánk ezen a téren).


2. Újbóli kapcsolódás a természethez

Amikor otthon vagyunk a négy fal között, a gombnyomásra elérhető bármely szórakoztató eszköz közelében, mesze kerülünk a természeti világtól, amely számunkra akkor éppen e négy fal között található.

A kempingezés visszavisz minket egy olyan helyre, ahol magunknak kell gondoskodunk jóllétünkről, ami elősegíti, hogy jobban megéljük a jelen pillanatot (előtérben lesz tehát a tudatos jelenlét, a „mindfullness”). Úgy érezzük, közelebb kerülünk önmagunkhoz és az addig sokszor észrevétlen természeti szépséggel. Ahelyett például, hogy kempingezés alatt, esténként a lap-topunk vagy a mobil telefonunk képernyőjét nézegetnénk, használjuk ki az alkalmat az esti/éjszakai természeti jelenségek élvezetére, pl. vizsgálgassuk a csillagos eget.

Nem is gondolnánk, milyen jó hatással lehet pszichés állapotunkra. Öltözzünk fel melegen, ha szükséges késő este a kempingben, vagy üljünk távolabb, a tűz mellett, tegyük el a telefonunkat, illetve más elektronikus eszközünket, és engedjük, hogy az áhitat boldog érzése töltsön el minket. Hiszen le fogja nyűgözni teljes lényünket az éjszakai természet csodája…

3. Bámulatos látványban lehet részünk

Ha időt szánunk arra, hogy a sátorból kilépve értékeljük az égbolt érthetetlen tágasságát és a végtelen ismeretlenben kavargó, milliárdnyi galaxis szépségét, az az univerzumban való jelenlét lehetőségét nyújtja. Ilyenkor a teljes csodálkozás, ámulat és rémület izgalmas keverékével találkozhatunk, annak tudatában, hogy milyen apró egyéni életünk, mégis mennyire fontos és integrált minden apró része. Valószínűleg jó ideig érezni fogjuk ennek pozitív hatásait a kirándulás után is…

4. A tábortűz, tűzgyújtás pozitív hatásai

Az említett „alapokhoz való visszatérés” néha kissé fárasztó lehet, de elégedettséget hozhat. A tűzgyújtás ahhoz, hogy a szabadban főzni vagy melegedni tudjunk olyan tevékenység, amely nemcsak egy kempingezés során lehet fontos, hanem számos jólléti előnyt is kínálhat, amely visszanyúlik ősi énünkhöz. Egyes kutatók szerint transzszerű állapotba kerülhetünk, miközben a tábortűz körül táncoló lángokat nézzük.

Amellett pl. az egyik amerikai egyetem 2014-es tanulmánya rámutatott, hogy a vizsgált személyek vérnyomása még egy virtuális tűz körül ülve is csökkent. A további előnyök közé tartozott a javuló szociális kapcsolattartás és a jobb alvás. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a pozitívumok abból fakadnak, hogy természetes ösztöneinket éljük ki – évezredekig a tűz létfontosságú volt a túléléshez. 

5. A hasznos mezítláb járás

A fájdalom megszüntetésétől és a javuló alvásminőségtől kezdve a kiegyensúlyozott hormonokig és a stressz enyhítéséig a mezítláb járás hihetetlen, egészségünkre gyakorolt pozitív hatásokkal és jólléti előnyökkel jár. A kempingezés a tökéletes alkalom annak kipróbálására, ami szó szerint fizikai kapcsolatot teremt a talajjal. Amikor mezítláb sétálunk a füvön, vagy a lábujjaink érintik a földet, szintén erősödik a „tudatos jelenlét”, továbbá szellemileg és fizikailag is jobban érezzük magunkat, szűnik a fáradtság, javul a hangulat…

Amellett pl. egy amerikai szaklap egyik 2012-ben megjelent cikke. azt sugallja, hogy a Föld felszíne korlátlan mennyiségű szabad vagy mozgékony elektronkészlettel rendelkezik. Ezek potenciálisan stabil belső bioelektromos környezetet teremthetnek összes szervrendszerünk normális működéséhez. Ugyanakkor a földrezgések intenzitásának ingadozásai fontos szerepet tölthetnek be biológiai óránk beállítása és a szerveztünk napi ritmusát szabályozó kortizol-szekréció folyamatában, ami ciklikusan változó hormonszintben nyilvánul meg. Ideje tehát lerúgni a cipőnket és ismerkedni a talajjal a kempingezést kísérő tevékenységek és túrák során is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gőzölve, pirítva, párolva: A sütés-főzés 13 módszere

2022. július 29.

Párolás, pirítás, dinsztelés, abálás, forralás, gőzölés. Száraz, zsiradékos, és vízben történő főzési eljárások. Mikor melyiket célszerű választani a tápérték megőrzéséhez, hogy egészséges és finom ételeket kapjunk? Mikor mennyi a vitaminveszteség? Trükkök konyhatündéreknek!  

Ételkészítési eljárások
Ha finom és egészséges ételeket szeretnénk az asztalra varázsolni, az alapanyagok okos kiválasztása mellett arra is érdemes figyelnünk, hogy milyen módon készítjük el ezeket. A továbbiakban bemutatjuk a konyhában főzés, sütés során bevethető módszereket és azt is eláruljuk, hogyan mérsékelhető az ételekhez adott zsiradék mennyisége és a vitaminveszteség.

Vizes ételkezelési módszerek
 
1. Gőzöléses és forralásos ételkészítés
A gőzöléses és forralásos alapú főzési eljárások során többnyire valamilyen folyadék segítségével készítjük el az ételeket – általában vízben, ízesített alaplében vagy gőzben. A gőz (azaz a párolás) előnye, hogy adott hőmérsékleten nagyobb hőenergia átadására alkalmas, így az étel hamarabb megfő, és kisebb a tápanyagveszteség. A főzési hőmérséklet 70° és 120°C között változhat. Ezek az eljárások elsősorban tészta, rizs, hüvelyesek vagy más zöldségfélék elkészítésére alkalmasak. Az alábbiakban – a teljesség
igénye nélkül – bemutatjuk a leggyakoribb módszereket. 
 
2. Forralás: 
Főzés nagy mennyiségű, kb. 100°C-os folyadékban.
Ötletek: 
•  Használjuk a lehető legkevesebb vizet, ezáltal csökkenthetjük a vitamin- és ásványianyag-
veszteség mértékét!
•  Ha van rá mód, tartsuk meg a főzővizet, és használjuk fel leves-alapként, mártásokhoz vagy
rakott ételek elkészítéséhez!
•  A vitamintartalom növelése érdekében az elkészült ételt hintsük meg kevés friss, finomra vágott zöldfűszerrel (pl. petrezselyemmel vagy kaporral)! 
 
3. Lassú főzés (abálás): 
Főzés a forráspontnál alacsonyabb hőmérsékletű (75°– 95°C-os) folyadékban.
A zöldségek és a burgonya elkészítéséhez nem ideális módszer, mivel a hosszú főzési idő miatt nagyobb mennyiségű tápanyag távozik az ételből, mert a tápanyagok egyszerűen „kifőnek” a főző folyadékba.
Ötletek: 
•  Használjunk nagy átmérőjű lábost!
•  Amennyiben az étel jellege engedi, a sót és  a cukrot részben kiválthatjuk szárított és
zöldfűszerekkel!

Nyirokérnövekedést serkentő rendszert dolgoztak ki

2022. július 28.




A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki; ez a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának.

Az egyetem közleményében azt írta, a koronavírus elleni vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája.

A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.

Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.

A kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem egy nyirokérnövekedési faktort visznek be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudnak szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani az adott szervben – ismertette a munkát vezető kutató.

Kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokérnövekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatokban képesek visszafordítani a nyiroködémát, és ez alapját képezheti egy későbbi terápia kidolgozásának.

Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

2022. július 28.



Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.