Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Használjuk ki a kempingezés előnyeit

Érdekességek2022. július 27.

Itt a szép, napos idő, szeretnénk többet kint lenni a szabad levegőn, a természetben, de próbálnánk valami újat? Fedezzük fel a kempingezés egészségre gyakorolt jótékony hatásait és mindazt, amit tudnunk érdemes róla, mielőtt nekivágnánk a kalandnak…

Fotó: gettyimages.comSzámos tanulmány szerint az emberek életük kb. 90 %-át bent töltik – még a Covid19járvány előtti felmérések szerint is! De napjainkban, miután több mint egy év eltelt a bezártság óta, sokunk szeretne tenni az újbóli szabadság kihasználásáért. És semmi nem vesz le nagyobb súlyt egy járvány miatt túlterhelt lélekről, mint a kilépés a mindennapi rutinból az „ismeretlen vadonba”.

Amire bizonyára vágyik testünk-lelkünk, az a természet csodálatos világa, gyengéd zsongása – és egy táborozás, kempingezés a „menetjegy” lehet hozzá. Különösen akkor, ha a külföldi utazások még bizonytalanok, ajánlott felfedeznünk, milyen, egészségünkkel kapcsolatos jótéteményei vannak az itthoni kempingezésnek..

Nagyszerű a szabadban

Függetlenül attól, hogy némi regenerálódásra vágyunk, vagy azt reméljük, hogy erősítjük kapcsolatainkat barátainkkal, családtagjainkkal, a kempingezés az egyik legjobb választás egészségünkre nézve is. És nemcsak az esetleges jelenlegi korlátozások mellett, hanem bármikor…. Lehet, hogy nem jelent olyan luxust, mint pl. egy wellness kiruccanás, de az „alapokhoz való visszatérés” izgalmasabb, és új lendületet ad.

A kempingezés során, akár sátorral, akár lakókocsival vágunk neki, több időnk marad a természet befogadására.  Segítségével számos tevékenységet tervezhetünk az egészségünk vonatkozásában tapasztalható előnyök kihasználására a természetben, friss lendületünk és gondolkodásmódunk szerint. Hiszen nagyszerű dolog kint a szabadban lenni, nagy túrákat tenni…

A kempingezés 5 előnye a jó egészség előmozdítására  

1. Séta, gyaloglás a testi-lelki egészség védelmében

A kempingezés és a gyaloglás kéz a kézben jár. A séta, a gyaloglás sokunk egyik kedvelt időtöltése, és jó okkal! Nemcsak fizikai, hanem mentális állapotunkon is javít, felfrissülünk tőle, és szinte meditatív hangulatba kerülhetünk lépegetés közben. Amikor kempingezés során elhatározzuk, hogy hosszú sétát teszünk a természetben, felfedezzük a körülöttünk lévő világot, és élvezzük a magunk számára biztosított idő ajándékát…

Ami lehetőséget nyújt arra is, hogy megismerjük környezetünk eddig rejtett szépségeit  Ha kalandvágyónak érezzük magunkat, pakoljuk össze a kempingfelszerelésünket, és induljunk napokig tartó túrára, távolabbi vidékekre, A legtöbbet kihozhatjuk a túrából, ha  útitervet készítünk és mindenekelőtt megfelelő lábbelivel felszerelkezve még dokumentáljuk is, amit látunk és tapasztalunk. Pl. fotózzunk sokat, jegyzeteljünk, írjunk naplót, vagy vigyünk magunkkal akár valamilyen festő vagy rajzeszközt (ha úgy véljük, hogy van kreatív vénánk ezen a téren).


2. Újbóli kapcsolódás a természethez

Amikor otthon vagyunk a négy fal között, a gombnyomásra elérhető bármely szórakoztató eszköz közelében, mesze kerülünk a természeti világtól, amely számunkra akkor éppen e négy fal között található.

A kempingezés visszavisz minket egy olyan helyre, ahol magunknak kell gondoskodunk jóllétünkről, ami elősegíti, hogy jobban megéljük a jelen pillanatot (előtérben lesz tehát a tudatos jelenlét, a „mindfullness”). Úgy érezzük, közelebb kerülünk önmagunkhoz és az addig sokszor észrevétlen természeti szépséggel. Ahelyett például, hogy kempingezés alatt, esténként a lap-topunk vagy a mobil telefonunk képernyőjét nézegetnénk, használjuk ki az alkalmat az esti/éjszakai természeti jelenségek élvezetére, pl. vizsgálgassuk a csillagos eget.

Nem is gondolnánk, milyen jó hatással lehet pszichés állapotunkra. Öltözzünk fel melegen, ha szükséges késő este a kempingben, vagy üljünk távolabb, a tűz mellett, tegyük el a telefonunkat, illetve más elektronikus eszközünket, és engedjük, hogy az áhitat boldog érzése töltsön el minket. Hiszen le fogja nyűgözni teljes lényünket az éjszakai természet csodája…

3. Bámulatos látványban lehet részünk

Ha időt szánunk arra, hogy a sátorból kilépve értékeljük az égbolt érthetetlen tágasságát és a végtelen ismeretlenben kavargó, milliárdnyi galaxis szépségét, az az univerzumban való jelenlét lehetőségét nyújtja. Ilyenkor a teljes csodálkozás, ámulat és rémület izgalmas keverékével találkozhatunk, annak tudatában, hogy milyen apró egyéni életünk, mégis mennyire fontos és integrált minden apró része. Valószínűleg jó ideig érezni fogjuk ennek pozitív hatásait a kirándulás után is…

4. A tábortűz, tűzgyújtás pozitív hatásai

Az említett „alapokhoz való visszatérés” néha kissé fárasztó lehet, de elégedettséget hozhat. A tűzgyújtás ahhoz, hogy a szabadban főzni vagy melegedni tudjunk olyan tevékenység, amely nemcsak egy kempingezés során lehet fontos, hanem számos jólléti előnyt is kínálhat, amely visszanyúlik ősi énünkhöz. Egyes kutatók szerint transzszerű állapotba kerülhetünk, miközben a tábortűz körül táncoló lángokat nézzük.

Amellett pl. az egyik amerikai egyetem 2014-es tanulmánya rámutatott, hogy a vizsgált személyek vérnyomása még egy virtuális tűz körül ülve is csökkent. A további előnyök közé tartozott a javuló szociális kapcsolattartás és a jobb alvás. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a pozitívumok abból fakadnak, hogy természetes ösztöneinket éljük ki – évezredekig a tűz létfontosságú volt a túléléshez. 

5. A hasznos mezítláb járás

A fájdalom megszüntetésétől és a javuló alvásminőségtől kezdve a kiegyensúlyozott hormonokig és a stressz enyhítéséig a mezítláb járás hihetetlen, egészségünkre gyakorolt pozitív hatásokkal és jólléti előnyökkel jár. A kempingezés a tökéletes alkalom annak kipróbálására, ami szó szerint fizikai kapcsolatot teremt a talajjal. Amikor mezítláb sétálunk a füvön, vagy a lábujjaink érintik a földet, szintén erősödik a „tudatos jelenlét”, továbbá szellemileg és fizikailag is jobban érezzük magunkat, szűnik a fáradtság, javul a hangulat…

Amellett pl. egy amerikai szaklap egyik 2012-ben megjelent cikke. azt sugallja, hogy a Föld felszíne korlátlan mennyiségű szabad vagy mozgékony elektronkészlettel rendelkezik. Ezek potenciálisan stabil belső bioelektromos környezetet teremthetnek összes szervrendszerünk normális működéséhez. Ugyanakkor a földrezgések intenzitásának ingadozásai fontos szerepet tölthetnek be biológiai óránk beállítása és a szerveztünk napi ritmusát szabályozó kortizol-szekréció folyamatában, ami ciklikusan változó hormonszintben nyilvánul meg. Ideje tehát lerúgni a cipőnket és ismerkedni a talajjal a kempingezést kísérő tevékenységek és túrák során is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ólom a szembe, viasz az arcra, avagy a halálos csábítás titkai

2024. április 15.

Amióta világ a világ, a nők (és időnként a férfiak is) festik, szépítik magukat. Minden kornak megvolt a maga szépségideálja, minden népnek megvolt a saját tipikus díszítési eljárása, szokása. És ez nem mindig volt veszélytelen...  

A japán hölgyek rizsporral, európai társaik liszttel fehérítették arcukat, szemfestékek pedig az ólomtól kezdve a szénen át a koromig minden elképzelhető, és elképzelhetetlen dologból készültek. A nők felhasználták, amit csak lehetett: gyümölcsöket, virágokat, ásványokat, állati zsiradékot, kormot, vért.

Katalin cárnő nyers májból, zsírból és vérből álló pakolást használt, a gésák pedig viasszal kezelik arcukat, hogy sima réteget kapjanak a rizspor felviteléhez.

A római nők békabélből készített élénk kék szemfestéket használtak, az ázsiai hölgyek piros tust. A bőrt ólom és higany keverékével fehérítették. Nem baj, ha halálos méreg, a csábítás érdekében soha nem riadtak vissza semmitől a tetszeni vágyó asszonyok.

Még a szigorú középkorban is festették magukat a nők, igaz, csak a léhább fajta, bordélyban dolgozó.

Nem úgy a rokokó dámái, akik szépségtapaszokkal ragasztgatták tele arcukat, és még a parókájukra is púdert szórtak – talán a rossz szagok ellen, hiszen fürdeni akkoriban nem volt divat.

A sminkelés oly ősi szükséglete az embereknek, hogy már a legrégebbi ismert törvénykönyv, Hammurapi oszlopa is foglalkozik vele. Eszerint a kihívó, színes festésért nyilvános korbácsolás járt...

Szoptatás cukorbetegen- ezekre figyeljen!

2024. április 15.

Ha valaki  cukorbeteg, az élete több pontján is némi nehézséggel találhatja  szemben magát. Ez különösen igaz azokra az eseményekre, állapotokra, amikor nagyobb  hormonális  változások zajlanak a szervezetében. Éppen ezért dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától azt kérdeztük, vajon hogyan hat a cukorbetegség a szoptatásra, van-e olyan, amire külön figyeljenek ilyenkor a diabéteszes kismamák?

Először is fontos leszögezni, hogy a cukorbetegség nem kontraindikációja a szoptatásnak, vagyis bátran szoptathat a cukorbeteg kismama!.  Az anyatejes táplálás a WHO jelenlegi ajánlása szerint a baba (minimum) 6 hónapos koráig ajánlott, hiszen nem csak az anya-gyermek kapcsolatot erősíti, hanem a gyermek és a szülő egészségéhez is hozzájárul.

Az anyatej hipoallergén, alacsony nátriumtartalmú és megfelelő arányban tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, enzimeket, sőt, még esszenciális zsírsavakat is, valamint hozzájárul az agy és az idegrendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez az első hónapokban. 

A szoptatás mind az anyára, mind a gyermekre nézve számtalan előnyös hatással rendelkezik: az anyánál pl.  csökkenti több daganattípus kialakulásának esélyét, segíti a baba immunrendszerének erősödését, valamint hozzájárul a későbbi elhízás, cukorbetegség elkerüléséhez. Szerencsére csupán kevés olyan állapot van, melyek esetén nem lehet szoptatni (ez esetekben sem mindig maga az állapot, hanem az arra szedett gyógyszerek miatt).

Néhány dolgot azonban fontos figyelembe  venni és betartani, hogy a vércukorszint az optimális tartományban maradjon, de a baba igényei is ki legyenek elégítve. De ez ne szegje kedvét, hiszen a szoptatás igen fontos,  többek között azért, mert kutatások szerint az anyatejjel táplált gyermekeknél később kisebb eséllyel lép majd fel cukorbetegség- ez azért is lényeges szempont, mert ha az anya cukorbeteg, akkor a gyereke is a fokozott rizikócsoportba fog tartozni diabétesz szempontjából, így jobb mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

Milyen előnyökkel járhat, ha szoptatja kisbabáját, cukorbetegen is?

• Gyorsabban megszabadulhat a terhesség során felvett plusz kilóktól, ami nem elhanyagolható a vércukorszint rendezése szempontjából

• Gyorsabban zsugorodik vissza a méhe normál méretűre

• Csökken a petefészek/emlőrák kockázata

• Lehet, hogy kevesebb inzulinra lesz szüksége

Azok az anyák, akik terhességi  cukorbetegek voltak és minimum 6 hónapig szoptatnak, kevésbé valószínű, hogy később 2-es típusú cukorbetegség alakul ki náluk.

 Érdemes azonban arra felkészülni, hogy  lehet, hogy a cukorbetegség megnehezíti majd a szoptatást, a tejtermelődést, ennek ellenére érdemes kitartónak lenni! Ha cukorbeteg, akkor előfordulhat, hogy a tejtermelése nehezen, később indul be. Ez ne szegje kedvét, szülés után rögtön tegye mellre babáját és próbáljon szoptatni, akkor is, ha nem sikerül!

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.