Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Használjunk hintőport vagy inkább ne?

Érdekességek2017. július 12.

Jó, ha használjuk a hintőport gyermekeink ellátásában vagy kerüljük inkább ezt a “divatjamúlt” gyógyszerformát? – Erre a kérdésre segít megtalálnunk a választ Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

Mi az a hintőpor, s miből van?

A nagyon finom, kis szemcseméretű, könnyen szálló, kellemes tapintású, gyógyszergyárakban vagy gyógyszertárakban készített hintőporok kisebb vagy nagyobb, speciális feltéttel ellátott hintőporos dobozban jutnak el a betegekhez. A csomagolásokon általában latinul is megtalálható a hintőpor elnevezés: „Sparsorium”. A hintőporok tömegének jelentős része talkum (kémiai nevén magnézium-szilikát; latinul Talcum, Talcum venetum), és ezzel van elkeverve az adott hatóanyag, ami fertőtlenítő hatású anyag, antibiotikum, vagy gombaellenes hatóanyag is lehet.

Idejétmúlt a hintőpor?

Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal népszerűbbek voltak a hintőporok, mint napjainkban. A hajdani fény megkopása azzal magyarázható, hogy a tudományos ismeretek gyarapodásával egyre korszerűbb gyógyszerkészítmények jelennek meg.
Régebben a gyerekek kisebb-nagyobb horzsolásos sebeit, hegeit fertőtlenítő hatású vagy antibiotikumot tartalmazó hintőporral szórták be. A hintőporos doboz akkoriban szinte minden elsősegélyládában jelen volt. Ma már ismert, hogy a sebgyógyulás folyamata abban az esetben gyorsabb, ha nem szórják tele a sebet talkumos porral. Néhány sebhintőpor ennek ellenére továbbra is elérhető a gyógyszertárakban.

„Divatjamúlt” kezd lenni a bárányhimlő esetén alkalmazott (mentolos) hintőporozás is, és a legkorszerűbbnek az tűnik, ha semmilyen gyógyszeres anyagot nem viszünk fel a himlőkre.

Hexaklorofént ne juttassunk a legkisebbek szervezetébe

A hexaklorofénes hintőporokat (Sparsorium hexachloropheni pro infante FoNo VII. néven; hintőpor, ami 0,5 % hexaklorofént tartalmaz talkumban eloszlatva) korábban általánosan alkalmazták az újszülöttek köldökcsonkjának fertőtlenítő célú beszórására. Még ma is sok szakember ragaszkodik hozzá – gyakran az alkoholos kezeléssel kombinációban (alkoholos letörlést követő hintőporos beszórás), miközben ismert, hogy az újszülöttek szervezetébe jutó hexaklorofén idegrendszeri mellékhatásokat is okozhat.


Felnőtteknél jó szolgálatot tesz a hintőpor?

A hintőpor a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerformák között kezd háttérbe szorulni. Marad tehát a hintőpor a hagyományos gyógyszerekhez ragaszkodó felnőttek gyógyszerformája?

Felnőtteknél, néhány speciális esetben előnyös a hintőpor alkalmazása. Így például a láb gombásodásának a megelőzésére, kezelésére a gombaellenes hatóanyagot tartalmazó hintőporok eredményesen használhatók. Továbbá, az erős izzadás okozta kellemetlen panaszok mérséklésére az izzadásgátló hatóanyagot is tartalmazó hintőpor, vagy a különbözőképpen illatosított vagy natúr talkum egyaránt eredményesen alkalmazható. Többen, akik kipróbálták, ragaszkodnak a kellemes, selymes tapintású hintőporokhoz.

Mire kell ügyelni az újszülötteknél történő hintőpor-alkalmazásnál?

A hintőport mindig csak a kezelés szempontjából szükséges, legkisebb felületen kell alkalmazni. A finom eloszlású por ugyanis eltömíti a bőr pórusait.

Nem megfelelő alkalmazásnál, pl. túl magasról történő szórásnál, a hintőporos doboz intenzív rázásánál stb. belégzés is létrejöhet, ami – különösen újszülötteknél – súlyos következményekkel (irritáció, tüdőfibrózis) járhat. A belélegzett talkum nem vízoldékony, az a légutakban lerakódva a légúti nyálkahártyákat kiszárítja és a normál ciliáris funkciót gátolja (azt a védekező funkciót, ami az idegen anyagokat és nyákot távolítja el a légutakból). Ez a folyamat ahhoz vezethet, hogy a nyák kóros mértékben felhalmozódik a légutakban.

Hintőporok újszülötteknél való alkalmazásánál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a tartóedényt a köldökcsonkhoz közel elhelyezve nyissák ki, és abból csak a köldökcsonk közelében szórják ki a port, hogy az ne kerülhessen az újszülött légútjaiba.

A hintőporokat minden esetben gyerekek által el nem érhető, száraz, sötét helyen kell tartani.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.