Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasznos tanácsok a tízórai készítéshez

Érdekességek2017. november 11.

Sok szülő gondba van azzal, hogy adjon-e a csemetének tízórait, és ha igen mi kerüljön az uzsonnás dobozba. A Bébik, kicsik és nagyok összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy gyermeke egészségesen táplálkozzon az otthonról hozott elemórzsiával is.

Az helyes táplálkozás a gyerekeknél az egészséges felnőtté válás egyik kulcsa. Fontos, hogy a lurkók megismerjék az ételfajtákat és megszokják az étkezések betartásának fontosságát. Sajnos, a kamaszok és a felnőttek nagy része rendszertelenül étkezik és ennek nagyon sokszor, az időhiányon kívül, az az oka, hogy kiskorban nem szokták meg, hogy enni kell. Márpedig étkezni kell, csak nem mindegy mikor, miből és mennyit adunk nekik. Ha ezt a néhány tippet betartjuk, akkor jó úton járunk a nevelésnek ezen a területén.

1.    Rendszeresség

A kisiskolások életében a rendszeresség nagyon jó „nevelő bácsi”. Megtanulja mit, mikor és miért eszünk és innentől nincs is több kérdése. Egyszerűen megszokja.

A legtöbb családban a rohanás miatt a reggeli kimarad a napból. Pedig ez az étkezés a legfontosabb a nap folyamán. Ahogy a mondás is tartja:reggelizz úgy mint egy király, ebédelj úgy mint egy polgár és vacsorázz úgy mint egy koldus. Legalább ilyen fontos a tízórai is, ami természetesen nem kell, hogy hasonlóan nagy adag legyen, inkább csak néhány „túlélő” falat ebédig. A közösségbe járó gyermekeknél a szülőnek nincs beleszólása az ebéd elkészítésébe, de ettől még nem kell vacsorára hatalmas lakomákat készíteni. Egyszerűen egy kis vitaminnal (zöldség, gyümölcs) kell csak kiegészíteni a közüzemi menüt.


2.    Változatosság

Az osztálytermek kukáinak tanúsága szerint a kor előrehaladtával egyre több szülő által készített tízórais csomag végzi bontatlanul vagy félig elfogyasztva a tároló mélyén. Ez általában nem azt jelenti, hogy a gyerekek nem éhesek és nem esik nekik jól szünetben enni ezt-azt. Általában egyszerűen unják az otthonról hozott egyhangú zsömle-felvágottal összeállítást, ezért inkább a büféből szerzik be a nasi falatokat. A csoki, chips, gumicukor, nyalóka kiütéssel győz a tízórai csomag ellen. Próbáljunk ezért gyermekünkkel egyeztetve minél változatosabb uzsonnákat összeállítani, a hagyományos szalámis vagy kolbászos szendvics mellett más variációkat is kipróbálni.

3.    Finom és egészséges hozzávalók

Gyerekkorban az ízlés még alakítható, formálható, mivel sok ízt még nem ismernek. Ezért érdemes egy kicsit kísérletezni. Természetesen nem extrém receptekre gondolunk csak egy-két új, különleges hozzávalóra, pl. padlizsán-, zöldfűszeres túró-, avokadókrém, csicseriborsó-, szárazbab pástétom, olajos magvak stb. Egy kis nasslnivalónak csomagoljunk karalábé és répa falatokat vagy joghurtot, esetleg valamilyen túrós desszertet. Igazán finom és frissítő tízórai lehet egy kis adag összevágott vegyes gyümölcs is. 

Mit ajánl a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a 3-12 éves gyerekek táplálkozásával kapcsolatban?

1. Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék – elsősorban víz, ásványvíz – fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)

2. Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjétis. (pl. reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott /sajt is.)

3.  Minden nap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.

4. Kisétkezésre általában gyümölcs szerepeljen, de időnként gyümölccsel, túróval, olajos magvakkal készített tésztaféle is beiktatható.

5. Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle, stb.) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet, stb.) az asztalra.

6. Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.

7. Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket(sajtot vagy túrót, vagy kefirt, vagy joghurtot),

8. A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban megtalálhatók legyenek az étrendben.

9. Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.

10. Ételkészítéshez használjunk friss, vagy szárított zöld fűszernövényeket.

Mindezeken felül kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.

Bartos-Somkuti Dóra


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”