Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasznos tanácsok vakáció idejére

Érdekességek2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Fotó: mahfud21 © 123RF.comHasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.


Megfigyelhető, hogy napsütésben a nassolási vágy is csökken, míg a fényhiányos téli napokon nő.

A napsugárzás továbbá emeli a tesztoszteronszintet is, mely a férfiaknál a szexualitás hormonja, de a nőknél is kiválasztódik (kisebb mennyiségben). A szexuális együttlétek gyakoribbá válása pedig csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a mell- és prosztatarák előfordulásának esélyét, növeli az életkilátásokat.

Mozogjunk többet!

Használjuk ki szabadidőnket, és vegyük fel a helyes életritmust: legalább 30 perc fizikai aktivitást iktassunk be mindennap a napirendünkbe. De természetesen, ha tehetjük, mozogjunk még többet, ami számos tanulmány szerint 40%-kal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek vagy az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. Rávilágítanak ezek a kutatások arra, is, hogy a rendszeres mozgás nyomán 65%-kal javul az alvás minősége, és napközben kevésbé vagyunk fáradtak. Minthogy a vakáció alatt sokkal több szabadidővel rendelkezünk, módunkban áll, hogy ne válasszuk mindig ugyanazt a mozgásfajtát, hanem variáljunk!

639 izom mozgatja testünket, és ahhoz, hogy mindet megdolgoztassuk, tanácsos váltogatni a gyakorlatok típusait.

Fedezzünk fel pl. olyan sportágakat, melyekkel még soha nem próbálkoztunk!

Kerüljük az egyhangúságot!

Vannak, akik fáradtabban térnek vissza a nyaralásból, mint amikor nekiindultak, mert egyhangúan töltötték napjaikat, és ez a monotonitás nem volt elég pihentető, vagy kedvükre való. Hiszen a vakáció nem feltétlenül azt jelenti, hogy pl. mindennap kimegyünk a vízpartra, fürdünk, sütkérezünk a napon, majd lerogyunk egy nyugágyba, és az esti program is főként vacsorázásból áll. Legyen kedvünk és merszünk új utakon járni, nekünk tetsző, előre megálmodott programokat teljesíteni, különleges élményeket szerezni a szép nyári napokon.

Fontos a digitális „méregtelenítés”

Azon személyek közé tartozunk, akik a nap 24 órájában elérhetők a vakáció alatt is? Ha igen, akkor meg kell próbálkoznunk a „digitális detoxikációval”, ami annyit jelent, hogy ne tartsuk állandóan bekapcsolva vagy készenlétben a mobiltelefonunkat, laptopunkat. Csak adott időben (pl. esténként) nézzük meg a beérkezett hívásokat, e-maileket. Ily módon nyugodtabban pihenhetünk, élvezhetjük a nyári kikapcsolódást.

Ügyeljünk a lábbelinkre és a lábápolásra!

A nyaralás alatt általában sokkal többet vagyunk talpon, mint máskor, így pl. figyeljünk arra, hogy ne járjunk egész nap strandpapucsban. Egy amerikai tanulmány szerint ugyanis ez a lábbeli nemcsak fárasztja a lábat, hanem a talajjal érintkezve több ezer baktériumot is átadhat. A klumpa állandó használata sem ajánlott, mert deformálhatja a lábujjakat, esésnél bokatörést, egyeseknél hátfájást is okozhat. Ezért váltogassuk a papucsot a szandállal, sarkos cipővel. Ez utóbbi jobban megmozgatja a lábizmokat. Amellett nyáron különösen ügyeljünk az esti lábápolásra, és a napközbeni minden fürdőzés után szárítsuk meg, vagy gondosan töröljük szárazra a lábunkat a lábgombásodás megelőzésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.